A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

Ez a pite is olyan hatalmasat fog durranni, mint az eddigiek! A történet középpontjában ezúttal Erik Stifler, Matt és Steve unokatestvére áll, akinek eltökélt szándéka, hogy bármilyen áron is, de mindenképpen el akarja veszíteni a szüzességét. Persze a legifjabb Stifler a család idősebb férfitagjainak hagyatékát sem kótyavetyélheti el, így hát kénytelen indulni a kollégium meztelen futóversenyén. S az sem meglepő, hogy a számtalan próbálkozását a gyengébb nem képviselőinél, viccesebbnél viccesebb jeleneteken keresztül láthatjuk.

Karácsony este a rádióban egy talk-show műsorvezetője álmokról, vágyakról, kívánságokról kérdezi a hallgatókat. Egy seattle-i kisfiú betelefonál és az édesapjának kér segítséget, aki felesége halála óta magányosan neveli őt. Annie-t, a bájos, házasság előtt álló lányt, aki autóvezetés közben a rádió éjszakai műsorát hallgatja, valósággal elvarázsolják a kisfiú és az édesapa megindító szavai. A messzi távolból úgy érzi, épp a nagy ő hangját hallja a rádió hullámhosszán. Elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, elindul és megkeresi az ismeretlent, akiben felismerni vélte az "igazit".

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Mikor egy hatalmas gólyát akarnak lelökni a telefondrótról, az önző kismadarak hamar megtanulják: az nevet, aki utoljára nevet.

Don Diego de la Vega, a titokzatos Zorro álarca mögé rejtőzve sikerrel vívta egyszemélyes harcát a vaskezű kormányzó, Don Rafael Montero és a spanyol uralom ellen. Egy suhintás az acélpengével, egy nagy Z betű, s már mindenki tudja, Zorro járt itt, hogy oltalmazza a gyengéket és kiszolgáltatottakat, s bosszút álljon az elszenvedett igazságtalanságokért. Ám e legyőzhetetlen, sebezhetetlen hős jelmeze hús-vér embert takar, akit a kormányzó végül mégis sarokba szorít és megfoszt mindattól, amiért él: a családjától és a szabadságtól. Megöli feleségét, magához veszi kislányát, őt magát börtönbe záratja. Mire húsz év multán sikerül megszöknie, már túl öreg ahhoz, hogy a legendás Zorro-álarcot újra felöltse. Pedig az elnyomás kegyetlenebb, mint valaha, s a kormányzó minden eddiginél sötétebb terveket forgat a fejében. A véletlen azonban útjába sodor egy útonállót, Alejandro Murrietát, akiben meglátja a lehetőséget, hogy sok tanulás és hosszas gyakorlás után örökébe léphessen.

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Jack Sparrow kapitánynak ezúttal is természetfeletti kalózokkal gyűlik meg a baja: kiderül ugyanis, hogy egy régi vérszerződés miatt még mindig a legendás Davy Jones, a Repülő Hollandi nevű szellemhajó kapitányának adósa. Jacknek mihamarább rendeznie kell a tartozását, különben örök átokra és szolgaságra ítéltetik. És ha mindez még nem lenne elég, a kapitány zűrjei miatt meghiúsul Will Turner és Elizabeth Swann kisasszony esküvője. Ugyanis ők is kénytelenek elkísérni Sparrowt a nagy kalandra, mely egykönnyen életük utolsó kalandja lehet.

Minden idők egyik legőrültebb vígjáték-sorozatának egy újabb vicces szeletét ismerhetjük meg! Az Amerikai pite 4-ben Stifler öccsét, Matt-et egy rosszhírű nyári zenetáborba száműzik, ahol rengeteg balhét csinál, rejtett kamerák, no meg dögös ifi-vezetők bevonásával. Ezután viszont belezúg az egyik tábori lányba, Elyse-be és még a testvérén, Bránermájszteren is túltesz. Jim apja pedig nevelőként tér vissza, és megpróbálja visszazökkenteni Stifler kisöccsét a rendes kerékvágásba. Az Amerikai pite sorozat folytatása tele van végtelenül mulatságos jelenetekkel, fergeteges poénokkal, de a szívmelengető részek sem hiányoznak belőle!

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Ebben az akciókban gazdag, izgalmas filmben Michael Douglas tőle szokatlan szerepben jelenik meg. Egyszerű, hétköznapi tisztviselőt alakít, aki egy napon, egy reménytelennek tűnő forgalmi dugóban ücsörögve bekattan: kocsiját maga mögött hagyva gyalogosan elindul hazafelé. Kislányának születésnapja van, ezért olyan fontos idejében hazatérnie. A baj csak ott kezdődik, hogy a hazafelé vezető úton többen is az útjába kerülnek, és az akadályokra az elkeseredett, mindenre elszánt férfi agresszióval válaszol: útját holttestek és sebesültek sora jelzi. Hamarosan a rendőrséggel a nyomában menekül, és csak egyetlen ember van a városban, az ügyben nyomozó detektívfelügyelő, aki sejti, mi lehet az öldöklés hátterében.

Walt Disney egyik legkedveltebb klasszikusának, A kis hableánynak szereplői most visszatérnek, hogy újabb kalandokra hívjanak minden kicsit és nagyot! De ezeknek a kalandoknak a főszereplője már nem a kedves Ariel, hanem rakoncátlan kislánya, Melody, aki egyébként egy halfaroknyival se jobb gyerek, mint amilyen annak idején édesanyja volt. Míg anyukája a vízből a szárazföldre vágyódott, addig Melody legnagyobb álma, hogy sellő lehessen és szabadon szelhesse a vizeket. Csakhogy a biztonsági falon kívül tilos mennie. Melody azonban nem tud ellenállni a csillogó víztükörnek, a hófehér haboknak, és kiúszik a tengerre. Ott pedig már vár rá a gonosz... (Port.hu)

Minden fiatal életében eljön egyszer a pillanat, amikor megpróbálja átélni a felnőtté válás legmeghatározóbb élményét. Jimnek és Chrisnek feltett szándéka, hogy még az érettségi előtt elveszítik a szüzességüket. Mivel az idő sürget, a nemes cél érdekében mindenki latba veti, amije van, más-más úton próbál közeledni kiszemelt példányához. Akad azonban olyan, akinek be kell érnie apja jótanácsaival és egy almás pitével. A címbéli sütemény ugyanis a szexuális tapasztalás sajátos fokmérője.

Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.

A Walt Disney klasszikusok sorában kiemelkedő a jószívű rablóvezér, Robin Hood legendájának feldolgozása, jellegzetes állatszereplőkkel. A sherwood-i erdők mélyéből villámgyorsan felbukkanó egykori keresztes lovag, Robin Hood (ezúttal szimpatikus róka képében) lecsap a népet elnyomó gazdagokra, elveszi pénzüket és odaadja a szegényeknek. Bajtársai közül óriási termetével kiemelkedik Little John, az örökké éhes és bivalyerős csuhás. A nottinghami sheriff Robin legádázabb ellensége, évek óta minden eszközzel próbálkozik, hogy elkapja a jótékony útonállókat. Robin szerelme gyermekkori játszótársa, a törékeny Marian, aki Robin miatt örökös veszélynek van kitéve...

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.