In 1927 Olive Borden starred in Fox drama The Monkey Talks directed by Raoul Walsh. She played a circus performer who meets a man pretending to be a talking monkey.

Adebar is the first of Peter Kubelka's 'metric films', in which every element of the composition is precisely ordered and in relation to the gestalt. The film is made up of single units---13, 26 and 52 frames long---which are subjected to a complex rule-system, including a strict use of positive and negative space, that determines their structure within the film.

The exciting story of Dr. Manette, who escapes the horrors of the infamous Bastille prison in Paris. The action switches between London and Paris on the eve of the revolution where we witness 'the best of times and the worst of times' - love, hope, the uncaring French Aristocrats and the terror of a revolutionary citizen's army intent on exacting revenge.

The incredible story of the Italian Emilio D'Alessandro, personal driver of the great director Stanley Kubrick (1928-1999), who met Emilio by chance in London in 1971 and hired him, thus establishing a deep friendship that lasted thirty years and helped create four masterpieces of cinema. A moving tale about two seemingly opposing people who found their ideal travel companion far away from home…

Ayn Rand regényének feldolgozása, mely egy ragyogó, de meg nem alkuvó építészről szól, aki drasztikus tettekhez folyamodik, amikor egy utópikus város megépítésére készített tervei veszélybe kerülnek.

Egy kisvárosi hentes, Popaul megismerkedik Hélene-nel a tanítónővel egy ismerős pár lakodalmán. Ismeretségükből mély barátság alakul ki. A kisvárost egy sorozatgyilkos tartja rettegésben: a környéken fiatal lányokat szurkálnak halálra. Hélene az osztályával kirándulni megy az erdőbe. Hirtelen a fiatal feleség holttestére bukkannak, akit nemrégiben szúrtak agyon. Legnagyobb döbbenetére a holttest mellett megtalálja azt az öngyújtót, amelyet korábban ő ajándékozott Popaul-nak. A nyomozónak nem árulja el titkát.

(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.

Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell négerré maszkírozott énekeskénti karrierje és zsidó identitása között.

A 16. században a cseh király (II. Rudolf) rendeletet adott ki miszerint a prágai zsidók hagyják el a várost, ezért az ottani rabbi agyagból gyúrt és mágia segítségével életre keltett egy emberi testet. Feladata a zsidók megvédése volt...

The just-out-of-college, effete son of a no-nonsense steamboat captain comes to visit his father whom he's not seen since he was a child.

Oreste és Giovanni, két minden hájjal megkent kisember egy katonai táborban akadnak össze 1917-ben, amikor a Nagy Háború iránti lelkesedés még mindig sok embert vonz a katonasághoz. Ez azonban nem éppen az ő esetük, mindketten szívből utálják a harcot, és végeredményben csak megúszni szeretnék az egészet... Szinte akaratuk ellenére válnak hőssé és velük együtt a többiek is, mint Rosario, a délről jött katona, aki egyre várja a híres színésznő dedikált fényképét, vagy Bordin, aki népes családjának küldi a pénzt, ezért bárkit szívesen helyettesít néhány líráért minden veszélyes vállalkozásban, vagy az analfabéta Ernani..

A student of the occult encounters supernatural haunts and local evildoers in a village outside of Paris.

A történet a mexikói forradalom idején játszódik a mágikus realizmus elemeit felhasználva, jelentős szerepet kap benne a konyhaművészet, a jellegzetes mexikói ételek ábrázolása.

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

"'Olyan szép, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncoló asztalon' - Lautréamont e mondata valósággal jelige lett a szürrealisták számára, s ez Az andalúziai kutya kulcsa is." (Georges Sadoul)

Roy Walker (Lee Pace) az 1920-as évek Los Angelesében dolgozik kaszkadőrként. Egy veszélyes mutatvány közben baleset éri, ezért ágyhoz kötötten él. A kórházban, ahol ápolják, megismerkedik egy fiatal lánnyal, Alexandriával (Catinca Untaru). Roy mesés történetekkel szórakoztatja a kislányt különféle hősökről, banditákról és csatákról. A férfi sérülése és a lány élénk képzelőereje miatt a valóság és a fikció határai lassan, de biztosan kezdenek elmosódni, ahogy egyre jobban belelovallják magukat a történetekbe. A férfi célja azonban ridegebb: meséivel a kislány bizalmát szeretné elnyerni, hogy elemeltessen vele némi morfiumot a kórház raktárából, s így tán örökre megszabadulhat fájdalmaitól.

A postássegéd új feladatot kap: rábízzák az Olaszországba száműzött chilei költő, Pablo Neruda leveleinek kézbesítését. A két, egymástól nagyon különböző férfi összebarátkozik, és a költő csábítási tanácsokkal látja el Mariót. Ő ugyanis reménytelenül szerelmes egy gyönyörű nőbe. A Neruda postása bámulatos stílusérzékkel megfestett mese arról, hogyan ejtheti rabul a szenvedély - némi művészi rafinériával - akár a legközönyösebb szívet is.

Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.

Honshu szigete, a kaotikus, forrongó Muromachi-korszak vége felé, a XV. században: Ashitaka, az évszázadok óta száműzetésben élő dicsőséges Enishi-nemzetség utolsó sarja békésen él népével egy hegyi faluban. Egy nap dühöngő, megsebzett szörnyeteg támad alattvalóira, aki az ifjú herceg halálos lövése után átkot bocsát gyilkosára. Ashitaka útnak idul, hogy megoldja a fenevad rejtélyét és megszabaduljon a végzetes átoktól: hamarosan egy pusztító háború közepén találja magát, egyik oldalon az erdőségeket irtó vaskohász közösséggel, a másikon pedig az otthonukat védő Állat-démonokkal, akiket a szépséges San hercegnő vezet.

August Pullman úgy született, hogy arca különösen eltorzult. A fiúnak meg kell küzdenie azért, hogy új iskolájában mindenki megértse, hogy ő ettől még egy rendes gyerek és hogy a szépség és kinézet maga csupán a felszín és nem ez ami igazán számít.