The eternal August 15 picnic on Callot Island. But this year, Paul, his family and their friends find themselves trapped by the tide. Paul, upset, stuck between the world of adults and that of children, becomes aware of his individuality.

Thanks to the chicanery of his crooked uncle Major Cosgrave, Jet has been cheated out of his father's property and branded a pariah. He spends the rest of the film trying to regain his birthright and clear his name. The two women in Jet's life are Judy Polsen, who chases him for so long that he finally catches her, and Alice Austin, Major Cosgrave's fianee.

Henry a csóró amerikai Londonban tengeti életét, egy nap azonban minden megváltozik. Oliver és Roderick, a milliomos testvérek furcsa játékának főszereplője lesz, akik arra kíváncsiak, hogy élhet-e valaki egymillió fonttal a zsebében egy álló hónapig anélkül, hogy egy penny-t is elköltene belőle. Henry megkapja az egymilliót érő bankjegyet és indul a kalamajka.

Quirt Evans (John Wayne) a vadnyugat legendás alakja, aki egykor Wyatt Earp oldalán harcolt az igazságért. Nevének hallatán a legkeményebb bűnözők is összerezzennek. Evans mégis hirtelen a rossz emberek oldalán találja magát. A sebesült pisztolyhőst egy kvéker család veszi oltalmába, akik inkább az Ige, mint a fegyveres erőszak erejében hisznek. Felépülése után főhősünk minden erejével azon van, hogy megtalálja nevelőapja gyilkosait, és bosszút álljon...

Howard Kemp (James Stewart), a nagylelkű vadász a gyilkos Ben Vandergroat (Robert Ryan) nyomában van. Reméli, hogy megkapja az 5000 dollár jutalmat, amiből egy farmot készül venni, hogy letelepedjen. Az úton összetalákozik egykori zsugori szövetségesével, Roy Anderson-nal (Ralph Meeker), az őszülő peches bányakutatóval, Jesse Tate-tel (Millard Mitchell) és Lina Patch-csel (Janet Leigh), a törvényen kívüli társával.

Egy újságíró egy magazin felkérésére tényfeltáró riportsorozatot készül írni az antiszemitizmusról és a kirekesztésről. Elhatározza, hogy elsőkézből szerez információt a témához, ezért zsidónak adja ki magát. Nem is sejti, hogy mi vár rá...

Rémusz bácsi , a jószívű mesemondó mesél egy fiatal fiúnak ,a szélhámos Nyúlról, a ravasz Rókáról és a lassú észjárású Medvéről.

A Niagara-vízesés szolgáltat rendkívül festői hátteret ehhez a profi módon elkészített, hitchcocki feszültségű thrillerhez, amelyben a hűtlen feleség férje meggyilkolásán fáradozik, mígnem fordul a kocka... Pauline Kael amerikai kritikus szerint ez "az egyetlen film, amely feltárta Monroe ölbebújósan infantilis perverzitásának alantas és káros potenciálját".

Wyomingot és környékbeli farmokat rettegésben tartja a kegyetlen Rufe Ryker és bandája. A környéken már annyira elfajult a helyzet, hogy semmiféle idegenben nem bíznak már meg. Így eleinte a Starrett család sem fogadja túláradó örömmel a felbukkanó Shane-t, aki azonban értékes segítségnyújtásával és farmgazdaságban való járatosságával rácáfol a kezdeti bizalmatlanságra. Shane titka azonban abban rejlik, hogy békére és nyugodt életre vágyik, így próbál elmenekülni portyázó múltjától. Egy napon azonban felkavarodik az állóvíz a boldogan élő Shane körül. Felbukkannak ugyanis Ryker emberei és hadat üzennek a Starrett családnak, megígérvén, hogy mindenükből kifosztják őket. Ezt már Shane sem nézheti tétlenül.

Az ellenséges vonalak mögött négy katona csapdába esik, ahol szembe kell nézniük félelmeikkel, vágyaikkal.

Paul és kutyája a mexikói kihalt sivatagon vág keresztül, és eljutnak egy völgybéli városkába is. Egykoron itt a bányászat miatt nyüzsgött az élet, de mostanra alig lakik valaki a településen, és az erőszak lett az úr.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Egy fiatal New Orleans-i özvegy férje meggyilkolásának gyanújával polgári pert indít a befolyásos nagyvállalat ellen. Jogi képviseletét Wendell Rohr, az udvarias és választékos modorú déli ügyvéd látja el, aki erkölcsi meggyőződéssel és szívből jövő szenvedéllyel lát neki az ügynek. Ellenfele látszólag a cég érdekeit képviselő védőügyvéd, aki valójában Rankin Fitch, a profi és könyörtelen esküdtszéki szakértő bábja. Fitch és Rohr rájönnek, hogy nem ők az egyetlenek, akik meg akarják nyerni maguknak az esküdteket. Ezt akarja az egyik jelölt, Nick Easter, ráadásul egy titokzatos nő is felbukkan a színen.

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Jamie nem tudja túltenni magát, hogy szakítottak barátnőjével, Mariannek viszont időre volt szüksége. Az újrakezdés reményében Tallahassee-be utaznak, ám a dolgok hamar félresiklanak, amikor összefutnak egy csapat ügyetlen bűnözővel.

Kelly Van Ryannek (Dennis Richards), a csábító tinilány vágyainak célpontja egy jóképű tanár, Sam Lombardo (Matt Dillon). Amikor Kelly kocsimosás ürügyén Samnél jár, kihasználja az alkalmat. Ám másnap a lány kisírt szemmel azt állítja anyjának (Theresa Russell), hogy tanára megerőszakolta. Néhány nappal később egy másik diáklány, Suzie Toller (Neve Campbell) is erőszakkal vádolja Lombardót. Az ügybe belekeveredik Ray Duquette (Kevin Bacon) nyomozó is, akinek a megjelenésével csak tovább nő a megválaszolatlan kérdések száma, miközben a történet egyre vadabb és forróbb fordulatokat vesz...

A film az 1965. év viharos három hónapjának krónikája, amikor Dr. Martin Luther King Jr. veszélyes kampányba kezdett: azt kívánta elérni, hogy a kormány egyenlő szavazati jogot biztosítson mindenkinek. A Selmából Montgomery-be vonuló epikus menet történetét láthatjuk megelevenedni a vásznon, ami a polgárjogi mozgalom egyik legjelentősebb győzelmében csúcsosodott ki: Johnson elnök aláírta az 1965-ös szavazati jogról szóló törvényt. A film bemutatja, hogy King és társai hogyan változtatták meg mindörökre a történelem menetét.

Benjamin, egy nyugdíjba vonult törvényszéki alkalmazott úgy dönt, hogy könyvet ír egy régi megerőszakolással egybekötött gyilkossági ügyről, amit véleménye szerint rosszul oldott meg a rendőrség. Ettől a regénytől azt reméli, hogy lezárhatja múltja megoldatlan gyilkossági ügyeit, és egykori viszonzatlan szerelmére a felettese iránt is gyógyírt keres - életének e két fontos szála már évtizedek óta elvarratlanok. Megnyitja hát a már lezárt aktákat, és nyomozni kezd a zavaros és rémísztő ügyben.

Egy középiskolai rangidős felbujt egy társadalmi megcsípő rendelésforradalmat miután rájött, hogy őt címkézték, a DUFF (Designated Ugly Fat Friend) a csinosabb népszerűbb barátainak.

Desmond Doss a második világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén 75 bajtársa életét mentette meg úgy, hogy ő maga nem viselt fegyvert. Vallási meggyőződése volt, hogy noha hazája igazságos háborút vív, neki magának nem szabad ölnie. Szanitécként több alkalommal is egymaga hozta ki sebesült bajtársait az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről, miközben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett. Doss volt az első olyan katona, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot, és megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését.