Max Andreev thought the best place to start a new life would be at the other end of the world. What he didn't know, is that you can't outrun your past.

Négy orosz fiatal ás egy régi csatamezőn világháborús ereklyék után kutatva. A sors fintora, hogy miután alaposan bevodkáznak, majd a meleg beűzi őket a közeli tóba egy kis hűsölésre. Itt szól közbe a történelem, hiszen az úszás túl jól sikerül: a négy orosz srác a világháború közepén találja magát golyózáporban, német támadás alatt, miközben saját harcoló honfitársaik eleinte dezertőröknek hiszik őket.

During an imaginary tour of David Bisbal, a young woman happens to take refuge in his caravan. That unexpected encounter brings about some emotional consequences that will mark the artist's life forever.

The story is set at the 1972 Munich Olympics where the U.S. team lost the basketball championship for the first time in 36 years. The final moments of the final game have become one of the most controversial events in Olympic history. With play tied, the score table horn sounded during a second free throw attempt that put the U.S. ahead by one. But the Soviets claimed they had called for a time out before the basket and confusion ensued. The clock was set back by three seconds twice in a row and the Russians finally prevailed at the very last. The U.S. protested, but a jury decided in the USSR’s favor and Team USA voted unanimously to refuse its silver medals. The Soviet players have been treated as heroes at home.

Will (Richard Gere) élvezi az agglegényéletet. Imád főzni, imádja az éttermet, melynek tulajdonosa és legfőképpen, imádja a nőket. Javíthatatlan cinikus és alkalmatlan a hűségre. Ám egy este egy étteremben ismerős arcot pillant meg: egy fiatal lányban régi szerelmét véli felismerni. Nem véletlenül. Charlotte (Winona Ryder) anyja sok évvel ezelőtt a szerelme volt. E találkozással Will számára újra kezdődik a fiatalság. Még egyszer, utoljára igazán szerelmes lesz, de a sors úgy akarja, hogy szembenézzen vele: számára lejárt a szerelem ideje.

Sándor napján kezdődik, hogy rágógumi ragadt a hajába, ezután jött a többi csapás is. Azonban észreveszi, hogy családtagjai ugyanígy járnak, csodálkozva látja, hogy a rossz dolgok csak velük történhetnek meg, az anyjával, az apjával, a bátyjával és a nővérével, akik mindent maguk körül szörnyűnek, rettenetesnek, elfuseráltnak, rossznak találnak.

Különös szörnyek tűnnek fel különböző nagyvárosokban. A szuperhősök eleinte egyedül szállnak velük szembe, de amint kiderül, hogy az esetek összefüggnek, és egy készülődő földönkívüli inváziót készítenek elő, Supermanék felismerik, hogy össze kell fogniuk, ha meg akarják menteni a bolygót. A kérdés csak az, hogy sikerül-e csapatként működniük.

Egy fiatalokból álló csoport felfedezi egy időgép terveit. A gépet sikeresen megépítik, és arra használják, hogy kijavítsák múltbeli hibáikat, és előnyhöz jussanak a jövőben. Az irányítás azonban csakhamar kicsúszik a kezeik közül, míg végül nem marad más választásuk, mint visszautazni a múltba, és úgy alakítani azt, hogy az időgép sose épülhessen meg.

A megvásárolható álommal végre elérhetővé válik a régi vágy: a világ olyan, amilyennek akarjuk. Csak ki kell fizetni. Isten hozott a Rekallnál, annál a cégnél, amely az álmokat emlékekké változtatja! Douglas Quaid egyszerű gyári munkás - bár szereti gyönyörű feleségét, mégis valami többre vágyik a nyomasztó hétköznapoknál. Jelentkezik egy ígéretesnek tűnő vakációra: kéri, lássák el egy szuperkém emlékeivel. De a rutinműveletbe szörnyű hiba csúszik, és Quaidnek menekülnie kell, nyomában a rendőrséggel, melyet Cohaagen kancellár irányít. Quaid egy szabadságharcossal szövetkezik, hogy megkeressék a földalatti ellenállás vezérét, kinek segítségével megfékezhetik Cohaagen ámokfutását. A képzelet és valóság határai összemosódnak, Quaid sorsa egy hajszálon múlik, miközben fokozatosan rájön, ki is ő valójában, és milyen végzet vár rá.

Amikor híre megy, hogy Mickey Pearson túl akar adni londoni birodalmán, az egész alvilág felbolydul. Rengeteg pénz forog kockán, nem csoda, hogy kirobban a harc. Mindenféle kétes alak bukkan fel a meggazdagodás reményében. Egyre több hulla és fegyver kerül elő, ám azt mégis nehéz lenne megjósolni, hogy végül kié lesz a csinos drogüzlet.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Négy jóbarát, akik gimnáziumi tanárok, letesztelnek egy elméletet. Feltevésük szerint egy csekély alkoholszint fenntartása a vérben, vagyis a folyamatos, enyhe spicces állapot jobbá teszi az életüket. A kezdeti felszabadultság azonban lassan, de megállíthatatlanul fordul át kontrollálhatatlan ivászatba.

A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie.

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.