Egy Montreali építő munkás létrehoz egy új zenekart és kiderül, hogy egy rég elveszettnek hitt 1960-as New Jersey-béli rock sztár, aki nem más, mint Eddie Wilson, aki rejtélyes körülmények között eltűnt egy közúti balesetben. Új dalai által megindul a világhír felé.

A huge burrowing machine tunnels out of control at ferocious speed, cutting clean through to the center of the earth, to the twilight world of pellucidar. Once there, Dr. Perry and David Innes are threatened by half human creatures, lizard-like birds, and man-eating plants.

A successful businessman must make a moral decision that goes against a sound business ploy, while another employee comes to the aid of her coworker.

A film Buddy Holly életét kíséri végig pályafutásának kezdetétől, tragikus haláláig. Az 1950-es évek közepe, vége felén alakult zenekar a "Buddy Holly és a Tücskök" alakulásáról, feloszlásáról szól az igaz történet, magénéleti fordulatokkal tarkítva.

Legendary Lawman and Gunslinger Wild Bill Hickok, is tasked with taming the wildest cow-town in the West, while delivering his own brand of frontier Justice and infamous gunfighter's reputation as the fastest draw in the West is put to the test

Andrzej Wajda a Márványember után öt évvel készítette el e filmjét, Lengyelország sztálinista múltját és neosztálinista jelenét (1968-80), a "Szolidaritás" születését, egy valóságon alapuló, sok eredeti híradófelvételt tartalmazó, de kitalált történet formájában. 1980-ban vagyunk. Winkelt hívatja a rádióbizottság elnöke és megbízza, hogy készítsen leleplező riportot Gdanskban a hajómunkások sztrájkját irányító Maciek Tomczykról. A nyomozás során kiderül, hogy Maciek már az 1968-as márciusi eseményekben is részt vett, s az ő apja Mateusz Birkut (a "Márványember"), akit a munkások tüntetésén lelőttek. Felesége, Agnieszka, a volt tv-riporternő elmeséli Maciek igaz történetét... Wajda Lengyelország sorsdöntő eseményeit kompromisszum nélkül, a hatalom számára elfogadhatatlan módon ábrázolta, ezért filmjét betiltották.

A két haver kiváló break-táncos, és imádják az újfajta, izgalmas táncstílust. Találkoznak Kelly-vel, a csodálatos jazztáncossal, aki meggyőzi őket, hogy lépjenek fel a városi tehetségkutató versenyen. Amikor megérkeznek a meghallgatás helyszínére, az utcai táncosok izgalmas zenéjükkel és lélegzetelállító műsorukkal lenyűgözik az embereket.

Christine minden nap újra kezdi az életét. Reggel egy idegen férfi mellett ébred, megrémül, és amit hall, még jobban összezavarja. A férfi ugyanis elmondja neki, hogy egy autóbaleset során olyan sérülést szenvedett, melynek következtében minden éjjel törlődik a memóriája. De van, amit még a férj sem sejt. Egy ideje ugyanis egy pszichiáter kezelni kezdte a nőt - és az ő biztatására, titokban vezetett videónapló mégis lehetővé teszi, hogy a lassan éledő emlékképek megmaradjanak. Christine előtt egyre több régi részlet dereng fel - és az élet, ami fokozatosan összeáll belőlük, egészen más, mint amit a férje mesél neki. Talán semmi sem igaz. Talán semmi sem úgy van, ahogy mondják. Christine az emlékek és hazugságok útvesztőjében bolyong, és nem tudja, kiben bízzon, ha önmagának sem hihet. Egyszer azonban a múlt és a jelen találkozik - és ez robbanáshoz vezet.

Samantha Baker tizenhatodik születésnapja rosszul kezdődik: nővére éppen férjhez megy, ezért róla mindenki elfelejtkezik. Samnek nincs szerencséje az iskolában sem; nagy szerelme, Jake még csak rá sem néz. Ezért a lány elhatározza, a születésnapja változásokat fog jelenteni az életében. Igencsak emlékezetes napot sikerül összehoznia.

Amelia akkor veszítette el a férjét, amikor az éppen kórházba vitte őt, hogy megszülje első gyereküket. A baleset óta hét év telt el, de a nő még mindig nincs túl rajta, és azóta is egyedül neveli fiát, Samuelt. A srác nem könnyíti meg a dolgát: súlyos viselkedési problémákkal küzd, követelőző és erőszakos, ugyanakkor folyton retteg a szobájában ólálkodó szörnyetegektől. Egy nap talál egy Mr. Babadook nevű, nem hétköznapi gyerekkönyvet, amely hatására a fiú állapota rosszabbodik. Ahogy anya és fia egyre jobban elszigetelődik a külvilágtól, Amelia sejteni kezdi, hogy talán tényleg nincsenek egyedül a házukban.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

A 90-es években a tanárként dolgozó Laurence elárulja barátnőjének, Frednek, hogy igazából nőnek érzi magát, és akként is szeretne élni. Esélyeik és önmaguk ellenében szembeszálnak barátaik előítéleteivel, felrúgják családjaik tanácsát és felülemelkednek a társadalom fóbiáin. Tíz éven át próbálnak együtt élni ezzel az átmenettel, nem tudván, hogy a hősies vállalkozás a szerelmükbe is kerülhet.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

A visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Nina elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét. A művészeti vezető Leroy tökéletesnek titulája a lányt a szerepre, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban. Mindkét szerep más egyéniséget igényel, azonban mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hívatott megtestesíteni. Leroy úgy véli egy másik balett-táncos lány, a könnyed és laza Lily jobban képes megformálni a hattyú fekete énjét.