Setarer Sur revolves around five friends -Sunil, Brajesh, Ranjan, Suhash and Avijit -who are all attracted to their common friend, Basobi. Basobi seems to be close to Ranjan. Then, she suddenly declares she will marry Brajesh, as she has always been in love with him. Just days before the wedding, Basobi is found dead at home and renowned detective Kiriti is approached to solve the case.

Dél-Korea 2009-ben a Crossingot indította a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjért, az észak-koreai menekültekről szóló legelső déli alkotás olyan esélyeseket utasított maga mögé az előválogatás során, mint a kimchi-western The Good, The Bad, The Weird, vagy a The Chaser.

ét évvel ezelőtt Catherine (Katie Holmes) barátja, a hóbortos zenész egyik napról a másikra eltűnt. A lány azóta sem felejtette el. De nemcsak azért, mert nagyon szerelmes volt a srácba, hanem azért is, mert mostanában úgy érzi, a szökevény ismét felbukkant. Egy pillanatra megpillantja őt az utcán, a tömegben, az arca visszatükröződik egy ablak üvegén... És mindez éppen akkor, amikor egy rendőr (Benjamin Bratt) is újra foglalkozni kezd a régi üggyel. Handler felügyelőt nemcsak a két évvel ezelőtti titokzatos eltűnés érdekli; az utóbbi időben még néhány fiatalembernek nyoma veszett, méghozzá egészen hasonló körülmények között. És mindannyiuknak köze volt Katie-hez. A lány úgy érzi, összeroppan a hirtelen ránehezedő, rémisztő teher alatt...

1935, New York, a hírhedt Bronx negyed: a gengszterek rátették kezüket a város életének minden területére... A tizenöt éves Billy Bathgate (Loren Dean) különös tehetséget mutat a pénz megszerzése iránt. Éles eszével felkelti Dutch Schultz (Dustin Hoffman), az egyik leghatalmasabb bandavezér figyelmét, aki szárnyai alá veszi a fiút. Meglátja benne a méltó utódot és kitanítja a bűnözés és az élet élvezetének minden formájára. Billy részt vesz a riválisok kegyetlen kiiktatásában és a város legdörzsöltebb könyvelőjétől, Otto Bermantól (Steven Hill) ellesi a kapitalizmus alapjait is. Billy csupán egyetlen veszélyes pillanatra veszíti el kimért hidegvérét. Amikor megpillant egy nőt...

Steve Tobias és Jerry Peyser leendő apósok, de életükben először akkor találkoznak, amikor gyerekeik már kitűzték esküvőjük időpontját. Dr. Jerome Peyser finom modorú orvos, akinek napirendje gondosan meg van tervezve annak érdekében, hogy az életéből kirekesszen minden lehetséges stressz-forrást. Ezzel szemben a másik jövendőbeli após, Steve Tobias a CIA-ügynökök között is fenegyereknek számít, folyton zűrös ügyei vannak, úgy zúg át az életen, mint egy hőkövető rakéta. A vagány ügynök most leendő apóstársát is kétségbe ejti, számtalan okot adva rá, hogy Jerry kételkedjen benne, biztosan jól döntött a lánya, amikor elhatározta, hogy beházasodik ebbe a flúgos famíliába.

1900 nyarán Pekingben a nagy elégedetlenség a nyomor miatt feldühödött csőcselék, a boxerek a külföldieket okolják az ország nehéz helyzetéért. Az özvegy császárné felkéri a külföldi diplomatákat, hogy 24 órán belül hagyják el Pekinget. Sir Arthur, az angol nagykövet rábeszéli az orosz, az amerikai, az osztrák, az olasz nagykövetségek munkatársait, hogy maradjanak, szerinte ugyanis ezt megfutamodásnak értékelné Kína. A boxerek - a császári udvar hallgatólagos beleegyezésével - támadást indítanak a mintegy ezer fős külföldi kolónia ellen, akik hiába várják Sidney admirális felmentő seregét. Az ostromlottak, Lewis, az amerikai tengerészőrnagy vezetésével, vakmerő akciókra szánják el magukat.

While recovering in a hospital, war hero Jefferson Jones grows familiar with the "Diary of a Housewife" column written by Elizabeth Lane. Jeff's nurse arranges with Elizabeth's publisher, Alexander Yardley, for Jeff to spend the holiday at Elizabeth's bucolic Connecticut farm with her husband and child. But the column is a sham, so Elizabeth and her editor, Dudley Beecham, in fear of losing their jobs, hasten to set up the single, childless and entirely nondomestic Elizabeth on a country farm.

Suzanne másodrangú színésznő, aki csak harmadrangú filmekben kap szerepet. Az élet kemény, pláne ha valaki Hollywoodban nő fel, egy a gyermekét élete végéig irányítani vágyó sztáranyuka társaságában. A kokain némi gyógyírt jelent ugyan számára, de Suzanne kissé túllő a célon, ezért anyja gyámsága alá helyezik. Az anyuka mellesleg sűrűn felönt a garatra és a drogot sem veti meg. A hangulat csak fokozódik, amikor az ő mamája is színre lép. A három nő csípős nyelve, őszintesége betekintést enged az álomgyár üdvöskéinek világába.

Ozu fő témájának egyik variációja ez a film, ami nem más, mint a szülő-gyerek kapcsolat. Ebben katalizáló szerepet kap a gyerekek párválasztása, különösen ha nem tűrnek családi beleszólást, mint ahogy a film hősnője sem (Hara Setsuko), aki az apja (Ryu Chishu) által kiszemelt jelölt helyett maga választ férjet. (kilencesterv.com)

A man wakes up from a coma that has lasted since 1984.

Searching for his brother, Ryota stows away on a boat belonging to a criminal alongside two other teenagers. The group shipwrecks on Letchi island and discover the Infant Island natives have been enslaved by a terrorist organization controlling a crustacean monster. Finding a sleeping Godzilla, they decide to awaken him to defeat the terrorists and liberate the natives.

Steve Martin látható Rigby Reardon, a magánnyomozók ászának szerepében. A tökös, belevaló és bármire képes detektívet felkeresi Juliet Forrest (Rachel Ward) egy megoldandó üggyel: apja, az elismert tudós és sajtkészítő feldobta a talpát, méghozzá igen rejtélyes körülmények között. Reardon azon nyomban fejest ugrik az ügybe és szimata a nyomok labirintusán át elvezeti a Carlotta-listákig. Olyan barátok segítségével, mint Humphrey Bogart, Ingrid Bergmanés és Kirk Douglas, hősünk végül emberére akad. A Halott férfi nem hord zakót egy izgalmas és akciódús krimivígjáték - ahogy a negyvenes években már csak lenni szokott!

Az ötvenes évek végén a városszélén turbékoló párocska szemtanúja lesz egy meteor becsapódásának. A hírt már nincs idejük közölni senkivel, mert az elmegyógyintézetből szökött baltás gyilkos lecsap rájuk. Három évtizeddel később két jó barát szeretne bekerülni a zártkörű iskolai klubba. A beavatás feltétele, ha szereznek egy hullát. Ám halott helyett csak hibernált férfit találnak az iskola laborjában. Miután felélesztik, kiderül, hogy idegen paraziták zabálják az agyát. Miután végeztek, új gazdatestek után néznek, amelyeket zombikká változtatnak.

Egy meteor csapódik az Atlanti-óceán közepébe, a gyilkos tűzfelhő pedig szép lassan elkezdi felemészteni a Földet. Az ausztráliai Perthnek azonban még van néhány órája, amíg elér odáig, így a helyiek igyekszenek ezt az időt kihasználni...

Baker ezúttal egy ex-pornós kudarcos útkeresésén keresztül varázsol filmre kívánkozó atmoszférát egy isten háta mögötti olajfinomító kisvárosból: története egyszerre vicces és szomorú, mint egy naptól kifakult, a hátsó kertben megtalált pornómagazin címlapja. A független-filmes rendező legújabb alkotása egy ex-pornósztár hátán repíti a nézőt 2016-ba, az olajfinomítókkal tördelt Texas City-be, ahol a munkanélküli céltalanság mindennapos, legális a fű és Donald Trumpra szavazni a legtermészetesebb dolog a világon. Az élet pedig itt is kuporgatás, guberálás, stratégiázás – és árulása annak, ami maradt: a testnek, a „legősibb szakma” örök munkaeszközének.

A '60-as évek Amerikájában járunk. A 14 éves Lily Owens félárva. Édesapja, T. Ray nem sokat törődik egy szem gyermekével, kivéve akkor ha büntetni lehet őt valamiért. Lily édesanyja, Deborah egy szörnyű balesetben halt meg. Lily mindennek szemtanúja volt és sosem tudta ezt feldolgozni. Egyik nap, amikor Rosaleen a fekete házvezetőnőjük elindul hogy a szavazójegyzékbe vetesse magát, Lily elkíséri. Útjuk során beléjük kötnek helyi rasszisták, és az összetűzésből bebörtönzés és kegyetlenkedés kerekedik. Lilyt apja kihozza ugyan, de Rosaleenért nem hajlandó semmit sem tenni. Lily megszökik, és sikeresen kimenti Rosaleent is. Elindulnak kettesben, hogy Deborah nyomába eredjenek több mint 10 év távlatából. És amit három méhészkedéssel foglalkozó fekete nővér személyében találnak az áldás és öröm mindkettejük életében. Lily sokat megtanul az élet és a méhek dolgairól, és talán édesanyjáról is sikerül többet kiderítenie.

Tim Burton első animációs rövidfilmje.

Nigel és Fiona hetedik házassági évfordulójuk alkalmából egy Indiába tartó hajóúton vesznek részt. A hajón ismerkednek meg a különös párral: Oscarral, a tolókocsis íróval és feleségével, az érzéki, francia asszonnyal, Mimivel. Oscar megkéri Nigelt, hogy hallgassa végig történetüket. Nigel vonakodva bár, de beleegyezik, mire Oscar már-már zavarba ejtő részletességgel meséli el életük minden apró mozzanatát. Nigel hiába próbál pusztán hallgató maradni, a bizarr, párizsi szerelem története, mely tele van szenvedéllyel, odaadással és gyűlölettel lassan hatalmába keríti, csakúgy mint az ígéret, hogy egy minden képzeletet felülmúlóan kéjes éjszakát tölthet a mese főszereplőjével, Mimivel.

1969-ben egyszerre diplomázik le négy lány Xintia, Elise, Brenda és Annie. Négy elválaszthatatlan jóbarát, akik örök segítséget és barátságot fogadnak egymásnak. Az évek múlásával azonban messze kerülnek egymástól, s egy szomorú tragédia, Xintia öngyilkossága hozza ismét őket össze. Kiderül, hogy nagy szükségük van egymásra. Mindhárman elváltak és mind lelkileg, mind anyagilag csúnyán rászedték őket. A közös katasztrófa egységbe kovácsolja őket, elmés bosszúra készülődnek az ex-férjek ellen. Mivel az asszonyok saját karrierjükön túl nem csekély szerepet vállaltak férjeik üzleti életének felépítésében, tisztában vannak gyenge pontjaikkal. Az örökre megbélyegzett "első feleségek" támadásba lendülnek volt férjeik ellen, hogy "visszafizessenek" nekik mindent, kamatostól.

Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.