Hamaji, a young huntress from the mountains, stumbles into the middle of a shogun’s vendetta against a group of human-dog hybrids, the Fusé. Rumors of Fusé murdering innocent people in the bustling city of Edo have sparked a bounty for their heads. Along with her brother, Hamaji joins the hunt for this dangerous quarry, but after accidentally befriending one of them, Hamaji is torn between two worlds: her life as a self-reliant huntress, and the young woman her new friend has helped her to uncover.

Euripidész ókori görög drámáját, közös európai kultúránk egyik alapművét idézi meg Michael Cacoyannis görög rendező filmje. A történet a trójai mondakör egyik fontos epizódját dolgozza fel. A görög városállamok vezéreinek szövetsége a kisázsiai Trója alá indul, hogy visszaszerezze Menelaosz elrabolt hitvesét, Helenát, és hogy megtorolja a sérelmet a trójaiakon. A sereg Aulisz kikötőjében vesztegel, a továbbjutást akadályozza Artemisz istennő, akinek szent állatát lelőtte egy görög harcos. A kiengeszteléséhez és egyben a továbbjutáshoz a fővezér, Agamennon lányának, az ártatlan Iphigeneiának feláldozását kérik az istenek. Agamennon vívódik a népe iránti kötelessége és a szülői szeretet között...

Rick családja a gazdasági válság óta egyre nagyobb adósságokkal és nehézségekkel küzd. A munkanélküli családfő egyéni vállalkozásba kezd, egy szállító cég alvállalkozójaként csomagkézbesítőnek áll, s ehhez hitelre vesz egy furgont. Nap, mint nap keményen dolgozik, a munkanapok hosszúak, és fárasztók, a határidők szorosak, nehezen tarthatók. Az elcsigázott Rick mindenáron próbál talpon maradni ebben az embertelenül kizsákmányoló vállalati rendszerben, miközben családját is kezdi elhanyagolni. Pedig idősgondozó felesége munkája is veszélybe kerül, amikor kénytelenek eladni az autóját, s kamasz fiuk lázadó természetével szemben is egyre tehetetlenebbek.

Balian, a hitét vesztett patkolókovács származása ellenére a Szentföldre utazik, ahol akaratlanul is a háború középpontjába kerül. Ám Jeruzsálem hamis csillogása, a lovagok, Tiberias és Guy de Lusignan ármánykodása közepette beleszeret a szépséges hercegnőbe, majd vezéralakja lesz az eseményeknek. Végül minden bátorságát és tudását összeszedve megpróbálja megvédeni a várost a legendás Szaladin hatalmas seregével szemben.

Hol Volt, hol nem Volt, volt egyszer egy kutya, amely egy tévésorozat sztárja volt a kis gazdájával, Pennyvel együtt. A képernyőn nap mint nap megmentik a világot a gonosz Dr. Calico ármánykodásától. Két forgatás között azonban Volt egyszerű kutyaéletet él. Egyik nap véletlenül bezsuppolják egy szállítmányba és New Yorkban találja magát. Igazi kihívás vár rá, amikor elhatározza, hogy megkeresi a gazdáját. Rá kell jönnie, hogy ebben a világban másként működnek a dolgok, mint a tévében. Szerencsére Mici, a kidobott házimacska és T-Rex, a tévéfüggő hörcsög személyében alkalmi segítőtársakra akad.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

A galaxis szerte dúló háborúban a sors nem mindennapi hősöket hoz össze, hogy egy csaknem lehetetlen feladatra vállalkozva ellopják a Birodalom pusztító fegyverének, a Halálcsillagnak tervrajzait. A béke és a szabadság utolsó reménysugarába kapaszkodva válnak részeseivé a galaxist fenekestül felforgató elnyomás elleni küzdelemnek.

Mr. Irdatlan megbecsült és ünnepelt szuperhős volt egészen addig, amikor egy nap egy kotnyeles rajongója miatt majdnem tömegszerencsétlenséget okozott. A sajtó szította össznépi elégendetlenség nyomására a kormány úgy döntött, hogy megtiltja a szuperhősök ténykedését és ezzel egyidejűleg segíti beilleszkedésüket a normális társadalomba. Ezek után Mr. Irdatlan Bob Parr néven egy békés kertvárosban telepszik le szintén szuperképességű feleségével és gyermekeivel. Bob manapság már csak az unalom és az egyre növekvő zsírpárnák ellen harcol. Ám egy nap egy titokzatos megbízó jelentkezik nála és az akcióra éhes, félreállított szuperhős egy távoli szigetre indul, hogy végrehajtson egy szigorúan titkos megbízást.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az afroamerikai Chris és fehér barátnője, Rose kapcsolata elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, hogy a fiú végre megismerkedhet a lány szüleivel, Missy-vel és Dean-nel. Erre egy hétvégi kiruccanás keretein belül kerül sor. Eleinte Chris úgy látja, a lány családja nem nézi jó szemmel a rasszok közti kapcsolatot, de a hétvége előrehaladtával rájön, olyan információk húzódnak a háttérben, melyet korábban elképzeni sem tudott.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

A hidegháborús Amerikában járunk 1962-ben. Egy szigorított biztonsági fokozatú kormányzati laboratóriumban dolgozik teljes elszigeteltségben, magányosan Elisa és Zelda. Amikor felfedeznek egy titkosított kísérletet, mindkettejük élete örökre megváltozik. Egy kétéltű emberről van szó, akit fogolyként tartanak bezárva. Elisa beleszeret a teremtménybe és tervet készít, hogy segítsen neki megmenekülni.

1983-ban a tizenhét éves Elio Észak-Olaszországba érkezik a nyári szünetre, ahol megismerkedik Oliver-rel. A férfi és a fiatal srác sok közös élményt osztanak meg, míg végül romantikus kapcsolat alakul ki közöttük.

Gil (Owen Wilson) és Inez (Rachel McAdams) jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egészen egymáshoz való. Gil esetleg Párizsban szeretne élni, es komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben sétálni, míg Inez nem. A történetben a fordulatot az hozza, hogy Gil felfedezi: pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy fiákerbe szállva időutazásban vehet reszt, amely visszaröpíti az általa kedvelt 1920-as évekbe...

Az idősödő költő és fiatal felesége egy nagy viktoriánus házban élnek vidéken. Egy nap egy idegen és felesége beköltöznek a házba, megzavarva a pár nyugodt életét...

A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük. Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót – és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.