A szívbeteg, ágyban fekvő Leona telefonja téves kapcsolása során egy asszony ellen irányuló gyilkossági tervről szerez tudomást. A zavaros beszélgetésből apránként megtudja, hogy ő maga a kiszemelt áldozat. Megdöbbenve hallja, hogy a tettes a saját férje, Henry lesz. Miközben a fokozódó pánikhangulatban kiutat keres, átgondolva életét és házasságát, rájön, hogy - erős apakötődése és beteges uralkodni vágyása folytán - ő maga a felelős elidegenedésükért.

The ups and downs in the lives and careers of a group of ambitious young actresses and show girls from disparate backgrounds brought together in a theatrical hostel. Centres particularly on the conflict and growing friendship between Terry Randall, a rich girl confident in her talent and ability to make it to the top on the stage, and Jean Maitland, a world weary and cynical trouper who has taken the hard knocks of the ruthless and over-populated world of the Broadway apprentice.

1852, New Orleans. A csinos, ám önfejű July meggondolatlan kijelentéseivel és felelőtlen tetteivel visszariasztja vőlegényét a közelgő házasságuktól. A jegyesség felbontását később a lány százszor is megbánja, de egykori udvarlója már másnál vigasztalódik. Amikor a városban kitörő sárgalázjárványban egykori kedvese is megbetegszik, mindent elkövet, hogy ő maga ápolhassa a férfit. "Scarlett O'Hara kelt életre July személyében" - írta a New York Times kritikusa Bette Davis Oscar-díjas alakításáról.

After a wealthy dowager who has made a substantial donation to her alma mater suddenly disappears, Nancy Drew sets out to solve the mystery.

Ön eddig azt hitte, hogy munkája maga a pokol? Frank (Nicolas Cage) szerette munkáját, de az állandó stressztől kiégett az évek során. Minden telefonhívás lehet egy gyilkosság, akár baleset, emberi tragédia. A manhattani éjszakában Frank társaival mentőzik. Lelkiismeretfurdalás gyötri az elvesztett életek miatt. Sokszor megjelenik előtte egy fél évvel korábban meghalt nő arca, aki megmenthető lett volna. Ki akar lépni munkájából, de valami mégis mindig visszahúzza. Frank és kollégái életét három éjjelen át követhetjük. Larry (John Goodman) örökké éhes, Marcus (Ving Rhames) vallásos fickó, Tom (Tom Sizemore) pedig agresszív egyéniség, ha nem történik semmi... Martin Scorsese újra szeretve-gyűlölt városának árnyoldalait mutatja be emberien és mesterien.

A comic movie divided in three episodes.

A fényképész L. B. Jefferies törött lába miatt ágyhoz van kötve. A férfi egyetlen szórakozása a szomszédok életének megfigyelése. A fényképész különös figyelmet fordít a Thornwald házaspárra: Lars Thornwald házaló ügynök, aki munkája mellett beteg feleségét is ápolja. Egy nap a nő eltűnik. Jefferies arra gyanakszik, hogy a férj gyilkolta meg az asszonyt. Magánnyomozásába bevonja gyönyörű barátnőjét, detektív barátját és az ápolónőjét. A további fejlemények drámai befejezést hoznak.

Portland, Oregon, 1971. Drogfüggők patikákat rabolnak ki, hogy hozzájussanak mindennapi kábulatukhoz.Egy tragikus esemény azonban felkavarja a gyógyszertárak kirablására “szakosodott” narkós banda életét, de amikor szakítani akarnak korábbi életformájukkal, ki- derül, ez már szinte lehetetlen.

Az Atlanti Óceán egy idilli turistaparadicsomán, Amity szigetén a tinédzser Chrissie úgy dönt, úszik egyet a gyönyörű, nyugodt éjszakai tengerben. Barátai inkább a parton folytatják a bulizást. Nem látják, hogy a lányt egy titokzatos, pokoli erő váratlanul a mélybe rántja... Másnap emberi testrészekre bukkannak a parton. Brody rendőrfőnök azonnal tudja, hogy a szerencsétlen áldozattal cápa végzett. Rosszat sejt. Azt javasolja a polgármesternek, hogy hirdessék ki a szigeten a fokozott cápaveszélyt és vezessék be a fürdési tilalmat. Közeledik azonban a Függetlenség napja, és a polgármesternek esze ágában sincs egy - szerinte - vaklármával elriasztani az érkező turistákat. A cápa azonban új áldozatokat szed. A halászok a fenevad nyomába erednek és horgukra is akad egy kisebb cápa. A kedélyek megnyugszanak, a strandokat újra megnyitják - csak Brody és egy tengerbiológus nem nyugodt. Azt feltételezik, hogy egy sokkal nagyobb ellenféllel van dolguk: egy fehér cápával...

Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.

Egy külvárosi idős asszonyhoz új albérlő költözik. A férfi, aki Marcus professzor néven mutatkozik be, valójában egy rablóvezér, aki a bandájával együtt egy pénzszállító autó kirablására készül. Az akció sikerül, de az öregasszony rájön lakója kilétére és feljelentést tesz. A rendőrök azonban hazaküldik - álmodozzon csak otthon.

Frederick Frankenstein fiatal agykutató megtudja, hogy hírhedt nagyapja ráhagyja kastélyát. Azonnal odautazik, ahol találkozik a furcsa személyzettel, a púpos Igorral, az öreg házvezetőnővel és a csinos asszisztenssel, Ingával. Az ő segítségükkel az ifjú tudós folytatja őse bizarr kísérletét. Ám egy szerencsétlen baleset folytán teremtménye elszabadul. A helyzet még "rémesebbé" válik, mikor megjelenik hősünk menyasszonya is.

Egy lány nyugaton - egy lány keleten. Egy boldognak látszó fiatal francia nő gyanakodni kezd, hogy hasonmását látta meg Krakkóban. Vagy talán önmaga él két életet? Kieslowski lélektani fantázia-játéka az emberi lét nagy titkaival felesel. Szépség és barátság, szerelem és megaláztatás, a boldogság lehetőségéért folyó könyörtelen harc.

Egy régi filmstúdió bezárása után egy riporter lenyomozza annak egykori legnagyobb sztárját, a 30 éve visszahúzódó életet élő színésznőt, Chiyoko Fujiwarát. A nő mesélni kezd életéről és karrierjéről - mindkettőnek egy rég elveszett, és most a riporter által hozzá visszajuttatott kulcs áll a középpontjában, amit még lánykorában kapott egy menekülő forradalmártól. Chiyoko ezután lett színésznő, azzal az egyetlen motivációval, hogy könnyebben találhassa meg a férfit, akibe beleszeretett. Szerepei és életének valódi eseményei összemosódnak a rendhagyó, kalandos, évtizedeken átívelő szerelmi történetben, amelyben gondolatban a riporter és operatőre is elkísérik őt.

Frank W. Abagnale dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként - és mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, szakértelme több millió dollárt hozott neki a konyhára. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.

Johnny Hooker piti kis tolvaj, aki a társával együtt évek óta jól begyakorolt trükkel fosztogatja a gyanútlan járókelőket a harmincas években. Amikor véletlenül a maffia pénzszállítóját zsebelik ki, ez egyikük életébe kerül. A veszélyben forgó Johnny a befolyásos barátjához, Henry Gondorffhoz menekül. Arra kéri, segítsen neki bosszút állni a barátja gyilkosán. Gondorff és Hooker egy gondosan kidolgozott terv szerint húzza csőbe Doyle Lonnegant, a nagyhatalmú maffiafőnököt. A kolosszális átveréssel nemcsak bosszút állnak rajta, de az utolsó dollárjától is megszabadítják.