A beautiful Polish girl whose lover has gone to Rome to seek a divorce from his previous wife travels around Europe in search of him and suffers a variety of tragic adventures as the men around her try to fit her into their own selfish schemes.

The story begins with a man left by his girlfriend on Christmas Eve and unfolds across the city of Seoul.

In a tiny rural village in Argentina, Rita Lopez, a pious yet insatiably competitive woman, discovers that staging a miracle could be her ticket to sainthood.

Kenji Shiraishi is involved in the trafficking of illegal immigrants from China to Japan. One such case leaves an immigrant child to be an orphan. Instead of selling him along with others that arrived, Kenji flees with the boy to look after him and make an attempt at everyday life. The people after the boy, unexpected encounters with long-lost family members, and his vengeful nature are standing in the way of his future.

Over the course of one year, this film follows the life of an ordinary Pyongyang family whose daughter was chosen to take part in Day of the Shining Star (Kim Jong-il's birthday) celebration. While North Korean government wanted a propaganda film, the director kept on filming between the scripted scenes. The ritualized explosions of color and joy contrast sharply with pale everyday reality, which is not particularly terrible, but rather quite surreal.

Lars, Philip és Josef, a három huszonéves jóbarát szereti a bort és a nőket. A nedüt megízlelték már, ám nővel még egyiküknek sem volt dolga, lévén mindhárman fogyatékosak: az egyik vak, a másik tolószékbe kényszerült, a harmadik pedig teljesen béna. A három srác elhatározza, hogy Spanyolországba utaznak, ahol a speciális bordélyban végre elveszíthetik a szüzességüket. A szüleiknek azt lódítják, hogy bortúrára mennek. Lars állapota rosszabbra fordul, ám titokban mégis nekivágnak a kalandnak. Egy zsémbes, túlsúlyos asszony kíséri őket.

Irimiás és Petrina két szélhámos és munkakerülő, akiknek a rendőrség egy megbízását kell teljesíteniük szabadságuk érdekében. Egy lerobbant alföldi telep elzüllött lakóit veszik célba, hogy átverjék, majd besúgónak szervezzék be őket...

Banános Joe balszerencséjére a helyi maffia ráteszi a kezét a banánkereskedelemre. Joe nem hagyja magát, és úgy dönt, üzletéhez megszerzi az összes hivatalos papírt. Ám a városban szerelmes lesz egy énekesnőbe, besorozzák a hadseregbe, ráadásul hiába szerzi meg az áhított engedélyt, börtönbe csukják. Amikor hazatér, döbbenten tapasztalja, hogy otthonából modern, korrupt maffiaközpont lett. Joe a sarkára áll, és alaposan móresre tanítja a bűnözőket.

A társadalom számkivettjei egy isten háta mögötti latin-amerikai kisvárosban lelnek menedékre. Van közöttük csődbe ment bankár, körözött gengszter, kiugrott terrorista, visszavonult bérgyilkos. Aki egyszer ide, a pokol legmélyebb bugyrába került, nem számíthat menekvésre. Bár olykor felmosolyog a szerencse: tűz üt ki a közeli fúrótoronyban, s mesés összeget ígérnek annak, aki teherautóval a helyszínre juttatja a robbanóanyagot. Van négy merész kalandor, aki a szabadulás reményében vállalkozik a halálos útra..

A film főhőse egy kisfiú, aki már az első képsorokon menekülőben van kedvenc kutyájával. Csak sokára derül ki, miért üldözik, de a kutya hamar megsebesül, ezért (is) segítségre szorul a fiú, aki egy elhagyott szentélyben húzza meg magát. Nincs ám egyedül, egy magányos szamuráj is épp ott tanyázik, akit egy apró drágakőért cserébe felbérel a srác, hogy segítsen megmenteni a kutyát és eljutni egy biztonságos helyre. A két magányos vándor különféle kalandokba keveredik az úton, összebarátkoznak, miközben folyamatosan üldözik őket.

A börtönviselt Scott Lang, egy betörés okán szert tesz egy ruhára, amelynek különleges képessége, hogy viselője rendkívül apróra tud zsugorodni, miközben megsokszorozza erejét. A ruha kifejlesztője -Dr. Hank Pym- segítségével próbálják megakadályozni, hogy a technológia rossz kezekbe kerüljön, ehhez pedig végre kell hajtsák az évezred betörését.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)