Harry, Archie és Gus három középkorú jó barát. A tipikus amerikai középosztálybelieket testesítik meg, akik családjukkal a kertvárosban élik egyhangú, eseménytelen és unalmas életüket. A három férfi az egyik hasonló korú barátjuk temetésén szembesül a halál fenyegető jelenlétével. A helyzet szorításából többnapos mulasztással próbálnak kitörni, majd hirtelen ötlettől vezérelve átruccannak Londonba, hogy felcsípjenek néhány nőt. A vidámnak ígérkező út azonban mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Nouvelle Vague, ezt a meglepő címet viseli Jean-Luc Godard új filmje; aki azonban figyelemmel követte a régen elcsendesedett hajdani új hullám vezéralakjának utóbbi munkáit, aligha várhatta, hogy az egyre inkább az absztrakt film felé hajózó, viharos okosságú intellektuális bajkeverő nosztalgikus futamokkal idézi fel a legendás időket. Tulajdonképpen Godard teljesítette be a legkövetkezetesebben, a legkíméletlenebbül a Nouvelle Vague hirdetett célját: a „papa mozijának” szétverését, ő végül baltát emelt a konvenciókra, az önelégült sablonokra. Apagyilkos, a legkisebb bűnbánat nélkül.

Forced to support herself, her children, her physically incapacitated husband and her obtrusive brother and mother, a downtrodden working woman contracts tuberculosis. She is granted a brief vacation at a health spa, where a whole new world — and potential new life — is opened up to her.

John Cassavetes 1963-ban készült korai filmje nem igazán ismert, s először látható Magyarországon. Megható, lírai történet, ugyanakkor dokumentum egy gyermekintézetről, mely sérült gyerekekkel foglalkozik a hatvanas évek Amerikájában. Új kisfiú érkezik az intézetbe, Reuben Widdicombe, aki nem egyszerű eset. Édesanyja és édesapja teljesen magára hagyja, soha nem látogatja. Az új jövevénnyel egyidőben érkezik az intézetbe egy nevelőnő, Jean Hansen, aki zongoraművésznőnek készült egykor. Ő az egyetlen ember, akit Reuben, lassan-lassan, közel enged magához.

Lelki válságba kerül az új darab próbája közben a híres színésznő. Myrtle Gordon nehezen viseli az öregedéssel járó megpróbáltatásokat, még nehezebben, hogy egy ilyen nőt kell a színpadon is alakítania. Se családja, se kutyája, a barátai és az ismerősei is elmaradoztak mellőle. Már csak a színpad maradt neki, ahol estéről estére ő van a reflektorfényben. Miután szemtanúja lesz egy rajongója tragédiájának, az ereje végleg elhagyja, az idegei felmondják a szolgálatot. Részegen érkezik a premierre. A színpadon Myrtle rögtönözni kezd, és végül a saját drámáját játssza el a nézők előtt.

Charlie Chaplin utolsó filmje egy pazar romantikus vígjáték, csupa híres Chaplin-féle furfangos fordulattal. Íróként, rendezőként és szerzőként is jegyzi a filmet, amely egy Hong Kong-ban prostitúcióra kényszerült orosz emigráns grófnő, Natasha története. Natasha a vagyonos amerikai Ogden luxuskabinjában rejtőzködve próbálja kizsarolni, hogy az Egyesült Államokba juthasson. Ám mivel Ogden-nek is megvan a maga terve, és még Natasha bájainak is képes ellenállni, ez a valaha megálmodott legmulatságosabb huzavonák egyikét vonja maga után? A neves főszereplők mellett, ugyancsak bőségesen fordulnak elő fiatal tehetségek. Brando útitársát Chaplin fia, Sydney alakítja, jéghideg feleségét Tippi Herden, a lehető legúribb úriembert Patrick Cargill, Margaret Rutherford pedig egy kótyagos idős úrhölgy szerepében tűnik föl. Hab a tortán, hogy egy maga Chaplin is megjelenik a hajószemélyzet egyik tagjaként!

A film Buddy Holly életét kíséri végig pályafutásának kezdetétől, tragikus haláláig. Az 1950-es évek közepe, vége felén alakult zenekar a "Buddy Holly és a Tücskök" alakulásáról, feloszlásáról szól az igaz történet, magénéleti fordulatokkal tarkítva.

Nick művezetőként dolgozik egy építkezésen. A munka mellett nem sok ideje jut a családjára. Régóta tervezi a feleségével, Mabellel, hogy a két gyereket a nagyszülőkre hagyva végre kettesben töltenek egy estét. Ám egy csőtörés keresztülhúzza számításukat, Nicknek egész éjjel benn kell maradnia emiatt. Az elkeseredett asszony az üres lakásból az utcára menekül. A városban bolyong, mígnem felszed egy ismeretlen férfit. Másnap beállít Nick a munkatársaival. A vita persze nem marad el, melynek végén Mabel ideg összeroppanással kórházba kerül. Férje szeretettel próbálja segíteni a gyógyulását, ám ez nem egyszerű folyamat.

A tüdőtuberkulózisban szenvedő Lisának élete szerelméhez, a koncertzongorista Stefanhoz írt búcsúlevelével kezdődik. Visszaidézve elénk tárul Lisa életútja: Stefan iránti szerelme korán kezdődik, és hamarosan tébolyult vonásokkal párosul. A lány a lemondo szerelmes szerepében tetszeleg, s minden bátorítástól elzárkózik. Amikor sok év múlva rövid viszonya lesz Stefannal, terhessége ellenére elköltözik a zongoristától, nehogy karrierjét akadályozza. Egy másik férfihoz megy feleségül, belül azonban hű marad Stefanhoz. Amikor később véletlenül viszontlátja a férfit, aki már alig emlékszik rá, súlyosan megbetegedik, és fiával együtt megy a halálba.

Az Európa főszereplője, Leo, egy idealista, német származású amerikai fiatalember. Azzal a céllal tér vissza 1945-ben Németországba, hogy segítséget nyújtson az ország újjáépítésében. Hálókocsi-kalauznak tanul a nagybátyja szárnyai alatt és rövid időn belül érzelmi és ideológiai csapdába kerül. Szerelmes lesz egy vasúttársaság-tulajdonos lányába, aki viszonozza az érzelmeit, de gondolkodása gyökeresen más, mint Leoé.

Amikor egy civakodó házaspár Olaszországba utazik, hogy átvegyék örökölt birtokukat, kísértések és megpróbáltatások várnak rájuk. Végül mindketten olyan meghatározó átalakuláson mennek keresztül a helyi emberek és életkörülmények hatására, hogy új fogadalmat tesznek egymásnak.

Young, impulsive Rosetta lives a hard and stressful life as she struggles to support herself and her alcoholic mother. Refusing all charity, she is desperate to maintain a dignified job.

A concert film documenting Talking Heads at the height of their popularity, on tour for their 1983 album "Speaking in Tongues." The band takes the stage one by one and is joined by a cadre of guest musicians for a career-spanning and cinematic performance that features creative choreography and visuals.

Az idős, visszavonultan élő Avery Ludlow egyetlen igazi barátja Red névre hallgató kutyája. A tizennégy éves négylábú jelenti az élete értelmét. Amikor három "problémás" tinédzser minden ok nélkül elpusztítja az állatot, a bánattól sújtott férfi azt szeretné, ha a kölykök a törvény előtt felelnének tettükért, őt pedig kárpótolnák kedvence elvesztéséért. Mindez azonban egyre késik, mígnem a férfi elindul, hogy kiharcolja az igazát és a jóvátételt, ha lehet törvényes eszközökkel, ha nem, akkor pedig más módon.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Egy kortárs orosz filmrendező váratlanul a szentpétervári Ermitázsban találja magát, ráadásul a XVII. században. Egy francia diplomata társaságában különböző korszakokba cseppen, és mielőtt a viharos események és a sors csavarai visszaengednék a jelenbe, kísérőjével bepillanthatnak az orosz birodalmat egykor markukban tartó uralkodók életébe. Miközben a két férfi szenvedélyesen vitatja meg a látottakat, az egyetlen beállításban, vágás nélkül felvett, elsöprő erejű jelenetekben cárok és cárnék vonulnak végig. A francia diplomata lenézi ugyan az orosz civilizációt, de azért gyakran kimutatja a titokzatos és egzotikus ország iránt érzett csodálatát is. A filmrendező szavaiban pedig az a megosztottság tükröződik, amivel az orosz emberek az európai kultúrát egyszerre elfogadják és elutasítják.

Franck (Pierre Deladonchamps) egy tó partján tölti napjait, ahol férfiak ismerkednek férfiakkal. Megismerkedik a titokzatos és kissé félelmetes Michellel (Christophe Paou), akibe vakon beleszeret. Amikor egy férfit holtan találnak, Franck és Michel gyorsan gyanúsítottakká válnak, de a veszélyekkel nem törődve folytatják szenvedélyes és veszélyes kapcsolatukat. Az Idegen a tónál erotikus thriller, ami a szexuális vágy által kiváltott tettekről és azok következményeiről szól.

Cynthia az ötvenes éveiben járó munkásasszony, élete csalódások sorozata. Utcaseprő lányával, Roxanne-nal él London külvárosában. A nőnek van egy öccse, akit az anyjuk halála után saját gyerekeként nevelt fel. Maurice-ból sikeres fotós lett, az egyik előkelő negyedben él feleségével, és évek óta nem találkozott a testvérével. Egy napon Cynthiát felhívja telefonon egy Hortense nevű nő, és azt állítja, hogy az ő lánya, akit látatlanul nevelőszülőkhöz adott, és most találkozni szeretne vele.

A hírnevet hajszolta. Egy olyan zoológiai ritkaság nyomába eredt, amelynek kategorizálása révén becsempészhette volna saját nevét a lexikonba. Az üldözés során egy homoksivatag ingoványos területére csalta az "űzött vad", ami majdnem életébe került. A tudós dicsőségére vágyó városi tanárt az őslakosok mentették meg, akik cserébe nagy árat kértek. De a gödör alján lévő, házát a futóhomoktól állandó lapátolással kiszabadító özvegyasszony mellett lassan társra és értelmes munkára lelt. (port.hu)

Jean-Paul már több mint két éve együtt él Mariannával. Egy forró nyári napon feltűnik Harry, régi barátjuk 18 éves lányával, Penelopéval. Marianna rögtön meghívja őket vendégségbe. Harryt korábban gyengéd szálak fűzték a ház asszonyához, így örömmel veszi a meghívást. A rövid együttlét alkalmával a két férfi között hamarosan gyilkos versengés kezdődik az asszony kegyeiért...