Évezredeken keresztül a druidák vallási szektája a fákat imádta bálványukként, sőt időnként emberáldozatot is mutattak be azoknak. E bálványimádók szerint minden fának őrző szelleme van. A legtöbb őrző szellem a jóság és az élet szelleme, de néhányan a sötétség és a gonoszság erejét hordják magukban. Amikor Phil és Kate felfogadják Camillát csecsemőjük dadájának, a természetfeletti dolgok rémálmokkal teli birodalmába lépnek. A tökéletes dada ugyanis rémisztő és halálos titkokat őriz. William Friedkin, az "Ördögűző" rendezője kelti életre ezt a sokkoló fantáziajátékot, az ősi félelmekről és az okkultizmusról.

Disowned in the past by his father, Kurt Menliff, a cruel and sadistic nobleman, returns to the family castle to reclaim his inheritance.

A film egy osztrák-magyar monarchia-beli szigorú katonaiskola internátusában játszódik a századforduló idején. Négy növendék sorsán keresztül mutatja be a cselekvő és a szenvedő életmódok századunkban létező négy lehetséges típusát: a szadistáét, a cinikus nihilistáét, a visszafogott közömbösét és az áldozatét.

Az Amazonas erdő sűrű homályában valami rettenetes készülődik. Egy ismeretlen rovarfajta piszkosul berágott a féktelen fakitermelés miatt, és semmi sem állhat már az útjukba. Ügynökeik emberi alakot öltve egy átlagos amerikai családnak álcázzák magukat, és Baltimore-ba költöznek, hogy tönkrevágják a nukleáris erőművet, valamint előkészítsék a többieknek a terepet. A beilleszkedés persze korántsem olyan problémamentes, sem az iskolában, sem pedig a munkahelyen.

Drawn together from two decades of itinerant shooting in Europe, Travel Songs evokes Jonas Mekas' improvisatory approach to sightseeing, with Assisi, Moscow and Stockholm all filtered through his singularly animated lens. Five different ‘songs’ or segments: footage from Avila (Spain), Stockholm, Moscow, Assisi, Italy.

John Carpenter és Tobe Hooper eredetileg tévésorozatnak szánt 3 részből álló horror antológiája. A nyolcvanas évek második felétől kezdve John Carpenter rendező szinte csak buktákat készített, így 1993-ra távoznia kellett a nagyvászonról. A Showtime Networks tévétársaságtól egy három rövidke fejezetből álló horror antológiára kapott megbízást. Bevonta a munkába egy szintén meghasonlott rendező kollégáját, Tobe Hoopert, akit a hetvenes évek végén szintén a műfaj csodagyerekeként ünnepeltek. Az antológia elkészült, de nem lett belőle tévésorozat, ahogy azt eredetileg tervezték.

Otto egyazon napon veszíti el az állását és a barátnőjét. Nem nagyon tud mit kezdeni magával, magányosan járja Los Angeles utcáit. Hamarosan összeismerkedik Buddal, aki "behajtás"-sal keresi a kenyerét, vagyis visszaszerzi a kocsit attól, aki nem fizeti a számláját. Otto hamarosan Los Angeles legnagyobb és legügyesebb "behajtó" bandájának, a Segítő Kezeknek lesz a tagja. Egyik nap találkozik Leilával, aki négy földönkívüli tetemének visszaszerzésével bízza meg. Az idegenek egy Chevy Malibu csomagtartójában vannak.

Jason vesztére összetüzésbe kerül az FBI-al, akik nem éppen elegánsan, de roppant hatásosan darabokra robbantják. Maradványait a kórbonctanra szállítják, ahol a dobogó szív láttán meglepõdõ kórboncnokot megszállja Jason lelke, hogy az õ testében folytassa az öldöklést. Az anyja által életre keltett gonoszt csak egy vér szerinti rokon pusztíthatja el és a mágia ereje. Vajon van-e még élõ Voorhees, és van-e olyan erõs mágia, ami gyõzelmet arathat a legyõzhetetlenen? Vajon sikerül-e végleg elpusztítani a már oly sokszor megölt szörnyet?

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Nina elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét. A művészeti vezető Leroy tökéletesnek titulája a lányt a szerepre, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban. Mindkét szerep más egyéniséget igényel, azonban mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hívatott megtestesíteni. Leroy úgy véli egy másik balett-táncos lány, a könnyed és laza Lily jobban képes megformálni a hattyú fekete énjét.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Shaun a törzshelyén, a Winchester Pubban tölti zsákutcába jutott életét legjobb cimborája, Ed társaságában, emellett állandóan veszekszik az anyjával és elhanyagolja a barátnőjét. Amikor Liz kiteszi a szűrét, Shaun rászánja magát, hogy ráncba szedje életét. Újra el kell nyernie barátnője szerelmét, rendbe kell hoznia a kapcsolatát anyjával, és szembe kell néznie a felelősségteljes felnőttkor nehézségeivel. Balszerencséjére azonban zombijárvány tör ki. Shaun, Ed, a mama és a mostohaapa, valamint Liz és barátai a Shaun által ismert legbiztonságosabb helyen, vagyis a Winchesterben barikádozzák el magukat.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Minden családnak van rejtegetnivalója, apró-cseprő, kisebb-nagyobb titka mindnek van. De amit a látszólag átlagos életvitelű Smith házaspár takargat a külvilág és egymás elől, hát olyan biztosan kevésnek van. Jane (Angelina Jolie) és John (Brad Pitt) valójában jólfizetett, megbízhatóan hatékony munkát végző bérgyilkosok, akik ráadásul két, egymással szemben álló szervezetet szolgálnak. Minden megy a megszokott mederben addig, míg egy nap egymás meggyilkolására kapnak megbízást. Kénytelenek hát hazavinni munkájukat, és a békés külvárosi otthonban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

A négy öreg haver találkozik ötödik társuk Perozzi sírjánál, aki az első rész végén meghalt. Az idő múlik, de ők még mindig készek a kalandokra, a kegyetlen tréfákra és ...

Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.