Jeff Lebowski egyetlen aranytörvénye az életben: élj és hagyj élni! Békésen lopja a napot, iszogatja kedvenc koktélját és döntögeti a rekordokat törzshelyének tekepályáján. Haverjai mind hasonlóan céltalan csodabogarak. Az idilli életet megzavarja két rosszarcú és modortalan gengszter, akik betörnek lakásába. A meglepett Lebowskit helyben hagyják és bepiszkítják kincset érő perzsaszőnyegét. Hősünk felkerekedik az igazi Lebowskihoz, hogy tisztázza a félreértést és kártérítést kapjon. Az öreg milliomos névrokona viszont üzletet ajánl: szerezze vissza "elrabolt" ifjú feleségét.

A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak - a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy másik férfi meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.

A korosodó Linda fitneszteremben dolgozik és azon gondolkodik, hogy plasztikáztassa magát. Tervét megosztja fiatalabb kollégájával, Chaddel. Egyik nap egy CD-t találnak, valaki ottfelejtette. Kiderül, hogy egy CIA-ügynök visszaemlékezései vannak rajta. Az alkoholista Osbourne Coxot nemrég rúgták ki a szervezetből, ráadásul a felesége is válni akar. Linda és Chad pénzt szimatol. Először megpróbálják megzsarolni a férfit, majd amikor ez nem jön össze, az orosz követségre mennek szerencsét próbálni. Való igaz, szerencsére szükségük van, hiszen kicsúszik kezükből az események irányítása.

A Forest Ridge-i bevásárlóközpont biztonsági szolgálatának vezetője, Ronnie Barnhardt vasszigorral végzi munkáját. Miközben az áruházi tolvajokat hajkurássza, megregulázza a gördeszkásokat és móresre tanítja az engedetlen vásárlókat, arról álmodozik, hogy egy napon a zseblámpáját felcserélheti a rendőrjelvényre. Úgy tűnik, ez a nap elérkezett, amikor egy szatír bukkan fel a terepen. Ronnie azt gondolja, hogy a mutogatós férfi elfogásával megválthatja belépőjegyét a rendőrakadémiára, és elnyerheti álmai asszonyának, a kozmetikai pultnál dolgozó Brandinek a szívét.

A Hudsucker cég virágzik, az elnök mégis öngyilkosságot követ el. A mamutvállalat nagyfőnöke nemes egyszerűséggel kisétál a toronyház legfelső emeletének ablakán. Ezután az alelnök, Mussburger a saját érdekében úgy dönt, tönkreteszi a céget, hogy aztán olcsón felvásárolhassa. Terve valóra váltásához elegendő, ha egy feltűnően gügye alakot neveznek ki a cég elnökéül. Kiemel hát vezetőnek egy ügyefogyott fiatalembert, Norville Barnest, az alagsori postázóból. Barnes azonban olyan meghökkentő ötletekkel áll elő, amelyek a cég felvirágoztatásához vezetnek.

A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?

A gazdasági világválság sújtotta Délen három rab megszökik a börtönből. Egész életükre kiható kaland vár rájuk, mikor nekiindulnak, hogy visszaszerezzék szabadságukat, és hazatérhessenek otthonukba. Nincs vesztenivalójuk: bilincsbe verve futnak az életükért. Nyomukban jár Colley, a ravasz és rejtélyes nyomozó, aki minden igyekezetével azon van, hogy a három fegyencet visszavigye a börtönbe.

Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.

Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.

New York, 1980: három fiatal egészen véletlenül felfedezi, hogy ők valójában hármasikrek, akiket születésükkor választottak el egymástól. Örömteli egymásra találásuk világhírnevet szerez számukra – ám történetük olyan titkot fejt fel, amely messze túlmutat rajtuk, és amely örökre megváltoztathatja azt, amit az emberi természetről gondolunk eddig.

Havernak ugyan szuper, csak kicsit nehézkes és túl nagy... Szimpatikus, rajzfilmben elmesélt történet az őrült ötvenes évekről, amikor Amerika félt minden lehetséges szovjet fegyvertől. Közben pedig várták az UFÓ-kat, nézték a tévét és hallgatták a rock 'n rollt... 1958: óriási vasdarab csapódik be közel Rockwell városához. Annie egyedül él fantáziadús kisfiával, Hogarth-al. A városban egy halász valami vízben fekvő fémemberről mesél. Hogarth az egyetlen, aki elhiszi a robot létezését. Addig kutat, míg megtalálja és feléleszti a fémóriást. Az előítélettel rendelkező emberek egyre jobban félnek a közelgő veszélytől. Hogarth be akarja bizonyítani, hogy nyakigláb új barátja nem rossz szándékú...

1971-ben járunk, az Egyesült Államokban, a kompromitációs botrányba keveredett Richard Nixon elnöksége és a hippi korszak idején. Raoul Duke, a sportriporter, megbízást kap a nevadai sivatagban megrendezett motorverseny tudósítására. Barátjával az ügyvéd Dr. Gonzóval, útnak indul, ám céljuk nem a sivatag lesz, hanem Las Vegas, a szerencsejáték városa. A két férfi a kábítószerek és az alkohol összes létező fajtájával felszerelkezve vág neki a kalandnak, hogy megtalálja az amerikai álmot.

A borgok, ezek a félig gép, félig emberlények a Földet fenyegetik. Miután Picard kapitánynak és az Enterprise legénységének sikerül meghiúsítani a borgok támadását, az ellenség vissza akar menni az időben, hogy az emberiséget akkor támadja meg, amikor a legsebezhetőbb: a harmadik világháború utáni sötét időkben. 2063. április 4-én járunk, egy nappal Zefram Cochrane időrakétájának kilövése előtt. Mindez azért fontos, mert az út során találkoztak és vették fel egymással a kapcsolatot a földlakók és egy másik világ értelmes lényei. A borgok meg akarják akadályozni a Bolygók Egyesült Föderációjának létrejöttét.

Csak el akart tűnni. Ám ehelyett Jason Bourne-ra azok vadásznak, akik olyanná tették, amilyen. Elvesztette az emlékeit és az egyetlen embert, akit szeretett. Nem riasztja a golyók zápora és a magasan képzett gyilkosok új nemzedéke sem. Egyetlen célja van: visszamenni a kezdetekig és kideríteni, ki is ő valójában. A kémsorozat legújabb fejezetében Bourne becserkészi a múltját, hogy meglelje a jövőjét. Moszkván, Párizson, Londonon, Tangeren és New York Cityn keresztül vezet az útja az igazi Jason Bourne felé, miközben megpróbálja kicselezni a zsarukat, szövetségi nyomozókat és Interpol ügynököket, akik már célba vették.

A fiatal Abby férjével, egy texasi kocsma tulajdonosával él együtt. A nőt untatják a házasélet monoton mindennapjai, ezért a jóképű pultos, Ray, karjaiban próbálja színesebbé tenni az életét. Amikor a férj rájön, hogy Abby megcsalja őt, elhatározza, hogy kíméletlenül leszámol a nővel és a szeretőjével. Felbérli Vissert, a magánnyomozót és megbízza Abby meggyilkolásával. A detektívnek viszont jobb ötlete támad: megrendezi a szeretők látszólagos halálát és miután megkapja a bérét, jó pénzért elteszi láb alól Abby férjét. A ravasz terv csak elméletben működik, ugyanis hamarosan fény derül az összeesküvés szereplőinek pikáns és drámai kapcsolatára.

Eddie Mannix (Josh Brolin) a hollywoodi Capitol Studio szinte mindennel foglalkozó menedzsere: munkája része a legyártandó filmek szereposztásától kezdve a sztárok imidzsének megtervezésén keresztül a színészek magánéleti gondjainak, titkainak és ügyleteinek elrendezésével bezárólag az összes ügy, ami csak szembejön és megoldásért kiált. Ezért akkor sem hökken meg, amikor egy éppen zajló forgatásról eltűnik a Capitol egyik büszkesége, Baird Whitlock (George Clooney), hanem gondolkozik és cselekszik.

Két veszedelmes bűnöző tart a mexikói határ felé. Sokadik véres bulijukon vannak túl, amelynek során majdnem lekapcsolja őket az FBI, ezért forróvá válik a lábuk alatt a talaj. A mexikói Carlos megígéri nekik, hogy a határ túloldalán menedéket biztosít a számukra. A Gecko fivérek az éppen vakációzni készülő Fuller tiszteletes családjának lakókocsiját veszik igénybe ennek érdekében. Megegyeznek, hogy a találkozó létrejöttével a határon túl szabadon engedik őket. A megbeszélt színhely Mexikó legvadabb kocsmája, a Titty Twister, ahol rengeteg kétes alak tanyázik. Érkezésük estéjén azonban rettenetes dolog történik és a hely igazi pokollá változik.

Egy többszörösen visszaeső bűnöző és egy rendőrnő egymásba szeretnek, és össze is házasodnak. Boldogan élnek, csak egyetlen bánatuk van: nem lehet gyerekük. Sebaj, rabolnak maguknak egyet - mégpedig a bútormágnás, Nathan Arizona ötösikrei közül az egyiket. Ennyi gyerek között talán nem tűnik fel a szülőknek, hogy egy hiányzik. Igyekeznek titokban tartani a dolgot, de egyre kevesebb sikerrel, így aztán nem marad más út számukra, csak a menekülés.