Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Sidney tinédzserként száll szembe szorongásaival. Anyját csupán néhány hónappal ezelőtt gyilkolták meg, apja csak az üzletnek él, mit sem törődik lányával; sőt még barátja is örökös feszültségben tartja a magányos lányt. És még mintha ez sem lenne elég, brutális sorozatgyilkos kezdi el terrorizálni a csendes kisvárost, de főként Sidney iskolatársát, Casey Beckert. A gyilkos kedvenc horrorfilmjeiből merít ihletet, hogy felforgassa a várost és kollégiumát. Mindent felhasznál, amivel rászedheti áldozatait. Mindenki gyanús és senki sincs biztonságban. Sidneyn múlik, véget ér-e a rettegés. Az egyetlen bizonyíték egy félelmetes maszk.

Jigsaw, az ördögien kegyetlen és gyilkos játékok kitalálója minden idők legbrutálisabb sorozatgyilkosa. A bűnöző új tanítványával, Amandával az oldalán eltűnik az üldözői szeme elől. Miközben a rendőrök megpróbálnak a nyomára akadni, a gyanútlan Dr. Lynn Denlon nem is sejti, hogy Jigsaw őt szemelte ki sakktábláján az utolsó gyalog szerepére.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Miután Miles és Gwen Stacy újra találkozik, Brooklyn teljes munkaidős, barátságos hőse hirtelen a multiverzumban találja magát, ahol egy csomó Pókember van, akiknek a feladata a multiverzum létezésének védelme. Ám amikor a hősök összevesznek azon, hogy hogyan kezeljenek egy új fenyegetést, Miles szembekerül a többiekkel, és egyedül indul útnak, hogy megmentse azokat, akiket a legjobban szeret.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Eljön a téli szünet, ám a jó nevű amerikai iskolából nem megy mindenki haza az ünnepekre. Tully, a jó eszű, ám különc és bajkeverő diák családi zűrök miatt. Mary, az iskola szakácsnője azért, mert egyetlen fiát gyászolja, aki nemrég esett el Vietnamban, és az iskola az utolsó hely, ahol együtt volt vele. Hunham, a történelemtanár pedig azért nem, mert az igazgató őt jelölte ki felvigyázónak az iskolában rekedtek mellé...

A szorgos és csodaszép Hamupipőke jobb életről és romantikus kalandokról álmodozik, de szegényke sajnos ki van szolgáltatva gonosz mostohaanyja és két irigy mostohatestvére kénye-kedvének. Három huncut kisegér és a Jótündér varázslata segítségével azonban Hamupipőke eljut a bálba, ahol találkozik álmai hercegével. A varázsige éjfélkor elveszti hatását, ezért Hamupipőkének sebtében el kell hagynia a kastélyt, hogy ki ne derüljön az igazság. Ám a nagy sietségben maga mögött hagyja egyik üvegcipőjét...

Willy Wonka igazi legenda. De még a legendák is voltak fiatalok. Csak egészen másképpen, mint bármelyik másik ember. Végre lehull a lepel a csokik mágusa, az édességek géniusza, a legkülönlegesebb, legízesebb, legfurább csokigyáros, Willy Wonka életének nagy titkáról: arról, hogy ő is volt gyerek. Aztán fiatalember. Bejárta a világot, út közben egy egész kicsit meglopott egy társai közt igen nyúlánknak számító umpa-lumpát, őrült csokikat talált fel, és még őrültebb álmokat hajkurászott: arra vágyott, hogy a világjárás véget érjen, ő letelepedjen, és megnyithassa bűvös-bájos-ízes-mágikus csokiboltját. De a szülővárosában sajnos már működik egy csokigyáros trió, amely a legkeserűbb módszerektől sem riad vissza, ha a csokibirodalmát kell megvédenie.

McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

Kr.e. 50-ben a kínai császárnét megbuktatta és börtönbe záratta egy áruló herceg. A császárné egyetlen lánya és hűséges testőre a galloktól kér segítséget. A természetfeletti erővel bíró Asterix és Obelix örömmel fogadja a felkérést, hogy kiszabadítsák az uralkodót és megmentsék az országot. Ám miközben útra kelnek a távoli országba, egy másik nehézséggel is meg kell birkózniuk: Cézár szintén a trónra áhítozik, és az új hódítás reményében ő is a Középső Birodalom felé veszi az irányt.

Huszonöt évvel azután, hogy Woodsboro csendes kisvárosát brutális gyilkosságsorozat rázta meg, egy új gyilkos ölti magára a maszkot, hogy egy csapat tinédzsert kiszemelve felszínre hozza a település véráztatta múltjának titkait.

Edward Bloom mindig hazudik. Nagy mesélő és kiváló anekdotázó: különös, színes fantáziájával mindenkit levesz a lábáról, még azokat is, akik talán nem hiszik el a világkörüli útjáról, az óriásokról, boszorkányokról, viharokról és csengő hangon éneklő sziámi ikrekről szóló elbeszéléseit. Egyedül a fiát nem győzi meg - ő egyszerűbb, szerethetőbb apára vágyik. Amikor azonban kiderül, hogy Edward halálos beteg, a fia mégis beszélgetni kezd vele. Szeretné végre megismerni az apját: meghallgatja összes hihetetlen történetét, és megpróbálja elhinni őket: a sok hazugság mögött a valóságot keresi. Nem is sejti, mit fog találni...

A leghihetetlenebb történeteket a valóság írja. A DuPont-vagyon örököse, John Eleuthére du Pont (Steve Carell) bolondos figura volt, de már a bolondság határán. Sőt, azon is túl, hiszen a paranoia és a skizofrénia tünetei is megmutatkoztak rajta. Mégis egy vegyipari óriáströszt vezetésére készült, bélyegeket gyűjtött, madártani könyveket adott ki, és rajongott a férfias sportokért - egy birkózócsapatot is támogatott. A közte és két olimpiai birkózó testvér (Mark Ruffalo, Channing Tatum) közti különös viszony alakulásáról szól ez a film, mely sok meglepő kanyart vesz, míg eljut a tragikus fordulatig: egy gyilkosságig. De a történetnek még akkor sincs vége.

Katniss Everdeen a 74. Éhezők viadala győzelme után biztonságban visszatér szülővárosába, győztes társával Peeta Mellarkkal. Sikerük azonban azt jelenti, hogy hátrahagyva családjukat és barátaikat útra kell kelniük, hiszen részt kell venniük a Győztesek körútján. Útközben Katniss már látja, hogy lázadás készül, de a Kapitólium még mindig erős kézben tartja a 12 körzetet, Snow elnök pedig belefogott a 75. Éhezők Viadala előkészületeibe, ami egy olyan életre-halálra szóló verseny, mely örökre megváltoztathatja Panem országát.