Japán megpróbálja az egész világot uralni és átvenni a hatalmat mindenek felett, ennek értelmében az összes vezetőt börtönbe zárják. Egy csapat harcos azonban egységbe tömörül és megkísérlik a lehetetlent, kiszabadítani a vezetőket és helyreállítani a békét.

Woody Allen ezúttal "idegen" területre merészkedik: Csehov tollára és Bergman kamerájára méltó drámát készített egy amerikai középosztálybeli család lassú széthullásáról. A középpontban három amúgy is súlyos problémákkal küzdő nővér áll, akik tehetetlenül szemlélik, hogy apjuk elválik lelkibeteg anyjuktól, s új kapcsolatot kezd. Az eladdig harsány poénokkal teletűzdelt vígjátékok szerzőjének elkönyvelt rendező ezzel a kortárs drámák területére tett kiruccanásával először mutatta meg a közönségnek a megszokottól gyökeresen eltérő, "véresen komoly" arcát. (port.hu)

Jean-Louis rátalál egy lányra, aki számára a rég keresett, tökéletes tisztaságot testesíti meg. Azonban nem meri megszólítani Christine-t. Ehelyett inkább hagyja, hogy elcsábítsa a csinos Maud, egyik barátjának ismerőse. Nála tölti az éjszakát, de hű marad álmai asszonyához. Csak évekkel Christine-nel való házassága tudja meg Jean-Louis a történet csattanóját: Christine-nek volt már korábban is viszonya - mégpedig éppen Maud előző férjével.

A különféle, logikailag össze nem kapcsolódó jeleneteket hagyományos dramaturgiai megoldással fűzik egybe az alkotók: a soron következő jelenetbe mindig az előzőből kilépő szereplő révén jutunk át. A klasszikus történetnek aligha mondható eseménylánc 1814-ben indul a spanyol királyság - Napóleon kiűzetését követő - restaurációjával és hamarosan a jelenbe vált át.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Angélique hajóját kalózok támadják meg, és a csinos, fiatal nőt eladják Myko- mos király háremébe. Peyrac gróf kalandos vállalkozásba fog, hogy kiszabadítsa feleségét.

A film röntgenlenyomat a konvencionális és kispolgári házasság kudarcáról. Két remek színész, Liv Ullmann és Erland Josephson - akik egyúttal Ingmar Bergman állandó színészei és barátai - játsszák el a kétpólusú világ, a nő és férfi konfliktusokkal teli életét. Ingmar Bergman három hónapig írta könyvét, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. "Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre" - írja róluk Bergman.

Giuliana mérnöknő nem tud egyedül megküzdeni egy autóbaleset következményeivel, és félelmi neurózisban szenved. Amikor elhidegül a férjétől és gyermekétől, találkozik Corrado mérnökkel. Ebben a lehangoló környezetben Giulianában még egyszer ismét érzelmek fejlődnek ki. Amikor azonban lelkibetegségének téveszméi ismét eluralkodnak rajta, Giuliana már csak pusztán a félelmével élhet együtt.

Newlyweds receive a build-it-yourself house as a wedding gift—and the house can, supposedly, be built in "one week". A rejected suitor secretly re-numbers packing crates, and the husband struggles to assemble the house according to this new 'arrangement' of its parts.

Mildred Pierce alsó-középosztálybeli feleségként, kétgyerekes családanyaként már beletörődött a boldogtalanságba egy átlagos amerikai sorház falai között, lányainak azonban többet szeretne nyújtani ennél. Miután férje is elhagyja, pincérnőként áll munkába, a kemény munka eredményeképp pedig kisebb vagyont spórol össze. A pénzből sikerül vendéglőt nyitnia, néhány év alatt pedig étteremlánc-tulajdonos gazdag nővé válik. A legnagyobb jólétben is keményen dolgozik, nem vágyik úrinői életre, pénzét pedig nagyigényű, sznob lányára és naplopó, pitiáner élettársára költi. Mildred anyai érzéseitől vezérelve, kihasználva, önmagát feláldozva a bűn vonzásába kerül. (kilencesterv.com)

Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab.

"Kezembe került egy újságcikk és amit olvastam benne, azóta is itt motoszkál a fejemben. Egyre csak azon tűnődöm, hogyan is indulhatott el két gyerek, csak úgy vaktában egy idegen országba. Hát csakugyan ilyen iszonyú az élet, hát ennyire kell a szeretet, hogy egy gyerek ilyen nagy útra képes érte?" (Angelopoulos). Egy görög kisfiú és kislány útra kél, hogy megkeresse édesapját. Az apa vendégmunkás Németországban, az anya egyedül él gyermekeivel Görögországban. Nincs számukra hely e világon. Gólyaállásban - ez az egyetlen létállapot számukra és milliónyi sorstársuk számára. Se itt, se ott. Az otthon, a haza már csak illúzió.

A harmincéves Olivier egy műbútorasztalos iskolát vezet és egyedül él. Magalival kötött házassága - miután öt évvel korábban elvesztették egyetlen gyermeküket - tönkrement. Egy napon a fiatalkorúak börtönéből nemrég szabadult tizenhat éves fiú, Francis kopogtat be a műhelybe, és gyakornoki állást keres. Olivier felfedezi benne kisfia gyilkosát, de ezt nem árulja el neki. Szinte akarata ellenére magával ragadja a fiú tehetsége és elszántsága, valamint visszafogottsága és hallgatagsága. Az igazságra azonban fény derül.

Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

Ne higgyünk doktor Otternschlangnak, aki a film elején azt állítja: "...itt az emberek jönnek-mennek. Sosem történik semmi". A hotel vendégeinek élete ugyanis egyszer csak összegabalyodik. Grusinszkaja, a balerina attól fél, hogy karrierje a végpontjához ért. Egy lyukas zsebű báró éppen őt akarja kirabolni, de az értékes nyaklánc helyett a hölgy szívét szerzi meg...

With his family mired in financial troubles, Domenico moves to Milan, Italy, from his small town to get a job in lieu of furthering his education. A lack of options forces him to take a position as a messenger at a big company, where he hopes to receive a promotion soon. There, Domenico meets Antonietta, a young woman in a similar situation as himself. The two form a tentative relationship, but the soulless nature of their jobs threatens to keep them apart.

A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.

J.R. egy munkanélküli olasz-amerikai fiatal, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely későbbi mesterműveiben is visszaköszön.

Dosztojevszki munkásságával folytatott kalandja után, utolsó filmjében Robert Bresson Tolsztoj novelláját használta alapul. "A pénzt" Cannesban a zsűri Nagy Díjjal jutalmazta. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamis pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elvesziti munkáját és szabadságát, családja pedig elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.

A női lábak teremtik meg a világ harmóniáját és egységét – vallja Bertrand. Hősünk egész életében mással sem törődött, mint hogy minél közelebb kerüljön a női nemhez, hogy minél több nőt ismerhessen meg, és hogy minél több időt tölthessen nők társaságában. A nők és a női lábak iránti rajongása néha őrült cselekedetekre sarkallja. Például képes összetörni saját kocsiját, csak hogy kideríthesse egy formás lábú nő lakcímét, akit az utcán látott egyszer. Bertrand nem nevezhető nőcsábásznak vagy szoknyavadásznak: szenvedélyes érdeklődését nem pusztán a szexuális vágy táplálja, hanem annál mélyebb csodálat a női nem iránt. Bertrandnak végül különös szenvedélye miatt kell meghalnia. Temetésén pedig csak nők vesznek részt.