Rick Richards helikopter-pilóta, aki rendszeres járatot akar beindítani Hawaii-ra. Miközben tervén dolgozik, sok barátot szerez magának, köztük a csinos fiatal hawaii-i lányt és apját, megtalálja a szerelmet, és elénekel néhány dalt...

Pop Kwimpernek egy vér szerinti fia van (Toby) és négy örökbefogadott gyermeke - nem hivatalosan. Az utóbbi csoportba tartozik a 19 éves Holly is, aki fülig szerelmes Toby-ba. Egy nap a Kwimper család üzemanyaga elfogy az autópályán. Úgy döntenek, hogy ott helyben rendezik be háztartásukat.

Fresh, a tizenkét éves színes bőrű kisfiú, Brooklyn egyik nyomornegyedében lakik. A srácnak hamar fel kellett nőnie: édesanyja meghalt, nővére kábítószerfüggő, szülői jogaitól megfosztott édesapja pedig alkoholba fojtja bánatát. Fresh néhanapján találkozik vele egy közeli parkban és sakkoznak. A fiú iskolába jár, ám emellett egy drogdíler kifutófiújaként dolgozik. Lassan rádöbben, hogy eddigi élete és "munkája" céltalan, alvilági kapcsolatai pedig egyre mélyebbre rántják. Elhatározza, hogy leszoktatja nővérét a kábítószerről és ő maga is kiszáll a drogüzletből. Ahhoz, hogy tervét véghezvigye a két rivális bandát egymásnak kell ugrasztania. Az események azonban nem egészen az ő elképzelése szerint alakulnak.

A 1973 concert by Elvis Presley that was broadcast live via satellite on January 14, 1973. The concert took place at the Honolulu International Center in Honolulu and aired in over 40 countries across Asia and Europe. Viewing figures have been estimated at over 1 billion viewers world wide, and the show was the most expensive entertainment special at the time, costing $2.5 million.

Elvis Presley a versenyző, aki a nőket elbolondítja, de a versenyző-életét relatív egyszerűnek értékeli, amikor két nő közül kell választania, akik Shelley Fabares lapszerkesztő és Deborah Walley dobos.

Mike Windgren (Elvis Presley) egy hajón dolgozik Acapulcóban. Mikor a hajótulajdonos lánya kirúgatja, életmentőként és énekesként kap munkát egy helyi hotelben, de alaposan meggyűlik a baja egy másik életmentővel, aki Mexikó búvár-bajnoka, és féltékeny Mike-ra, mert vetélytársat jelent neki, sőt elhódította a barátnőjét is.

Craiget szabadnapján elbocsátják állásából, így a napot barátjával, Smokey-val és azzal tölti, hogy megpróbálja elkerülni apját, aki azonnali munkakeresésre buzdítja. Smokey problémája még nagyobb: 200 dollár értékű marihuánát kellett volna eladnia, de ehelyett elszívta mindet, így estére össze kell szednie a pénzt, különben megbánja.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Az érettségi bankett varázslatos éjjelén négy végzős gimnazista - két fiú és két lány - beül egyikük új autójába és önfeledt hangulatban nekivágnak az éjszakának. Hirtelen a semmiből feltűnik egy alak. Ray hiába fékez, az ismeretlen mozdulatlanul fekszik az út közepén. A fiatalok pánikba esnek a rájuk váró súlyos büntetés miatt. Félelmükben olyan lépésre szánják el magukat, ami örökre megváltoztatja egész életüket. A holttestet a közeli mólóról a tengerbe dobják. Az ismeretlen azonban magához tér, de Barry szándékosan vízbe fojtja. A négy barát fogadalmat tesz, hogy megőrzik titkukat mindhalálig. Valaki azonban követi őket. Akárhova mennek, mindig a nyomukban van és mindent tud róluk. Látta, amit tettek. Ügyes és kegyetlen lelki terroristájuk ismeri minden gyenge pontjukat, nem akarja futni hagyni őket. Most visszafizeti nekik mindazt a szörnyűséget, amit ők okoztak az idegennek.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Így pedig aligha sikerül teljesíteni a küldetését és megfejteni a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. Csupán a pszichológus Kathryn Railly próbálja megérteni a férfit.

Elképesztő történet Bella Baxter fantasztikus fejlődéséről. A fiatal nőt a zseniális elméjű és szokatlan módszereket alkalmazó tudós, Dr. Godwin Baxter hozza vissza az életbe. A férfi védelmét élvezve, Bella vágyik a tudásra. Szomjazza a világ dolgait, így elszökik Duncan Wedderburnnel, a dörzsölt és züllött ügyvéddel, s ketten együtt kontinenseken átívelő, szélsebes kalandra indulnak. Korának előítéleteitől szabadon, Bella roppant iramban fejlődik, hogy szándékának eleget téve kiálljon az egyenlőség és szabadság mellett.