New York City English professor Axel Freed outwardly seems like an upstanding citizen. But privately Freed is in the clutches of a severe gambling addiction that threatens to destroy him.

A láncdohányos Daisy, vőlegénye unszolására, megpróbál leszokni a cigiről. Úgy véli, hogy erre a hipnózisos módszer a legcélravezetőbb, ezért felkeresi Dr. Marc Chabot-ot. A kezelés során kiderül, hogy Daisy képes visszaemlékezni korábbi életére. Tudatalattijából előbukkan a XIX. században élt Melinda. A pszichiáter hamar beleszeret az ellenállhatatlan stílusú lányba, Daisy előző személyiségébe. A helyzet tovább bonyolódik, amikor Daisy rájön, hogy egyre jobban vonzódik az orvosához, aki viszont nem őt szereti, hanem a benne élő Melindát.

In London, eccentric piano instructor Madame Sousatzka takes on a new prize protégé, Manek, a teenage Bengali immigrant who displays incredible talent. Manek forms a close bond with his teacher, but soon discovers that she expects her pupils to become disciplined in all areas of life, and not just behind the piano

President Franklin Roosevelt appoints a theatrical producer as the new Secretary of Amusement in order to cheer up an American public still suffering through the Depression. The new secretary soon runs afoul of political lobbyists out to destroy his department.

A filmtörténet egyik legnépszerűbb musicale egy fiatal színésznő karrierjének történetét meséli el. Fanny szerepében a pályája elején álló Barbra Streisand gyakorlatilag önmagát alakította: egy elszánt, tehetséges lányt játszott, aki roppant eltökéltségének és varázslatos hangjának köszönhetően hatalmas sikert arat a színpadon.

Tom Farrell (Kevin Costner), az új összekötő tiszt a hírhedten keménykezű hadügyminiszter, David Brice (Gene Hackman) mellett, a Pentagon fogadásán ismerkedik meg a csodaszép Susannel. Szinte azonnal szerelmi viszony szövődik közöttük, pedig a lány a miniszter titkos szeretője. Egy intim együttlétet követően - alighogy Tom távozott - a féltékeny Brice ront be az ajtón, s felelősségre vonja szerinte hűtlen barátnőjét. Az indulatok elszabadulnak, s a lány holtan marad a helyszínen. A hadügyminiszter a gyilkosságot ismeretlen vetélytársára akarja kenni, s a vizsgálat felügyeletét Tomra bízza. Farrellnek 48 órája van, hogy igazolja ártatlanságát, miközben saját maga ellen vezeti a nyomozást, s a főnöke a tettes...

Londonba utazik Garfield gazdája, Jon, hogy megkérje barátnője, az állatorvos Liz kezét. A lasagne-zabáló cicó persze nem hagyja annyiban a dolgot, és utána megy. Garfield találkozik a Herceggel, a királyi származású macskával, aki éppen akkor örököl egy kastélyt. Sőt, nemcsak találkozik, de helyet is cserélnek, így a hatalmas birtok Garfield otthona lesz. A világ leglustább macskája királyi ellátásban részesül, komornyikja van, és egész állatkertnyi négylábú szolgája és híve. Lord Dargis rossz szemmel nézi mindezt. Mivel ő a következő az öröklési sorban, el akarja tüntetni a(z ál)Herceget.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Hildy Johnson a harmincas évek Chicagójában az egyik legjobb újságíró-riporter. Megelégelvén főnöke rigolyáit s az egész újságírást, úgy dönt, hogy megházasodik. Walter Burns, a lap főnöke azonban tudja, mit veszíthet. Minden követ megmozgat, hazudik, tagad, fenyeget és könyörög, csak hogy a házasságot megakadályozza, s Hildyt maradásra bírja. Kiváltképp abban a forró helyzetben, amikor egy ártatlan elitélt akasztására készül egész Chicago.

A japán film nagy korszakának világhírű darabja. A háború elembertelenítő hatását példázó kegyetlen rémmese a középkorban játszódik, a belső háborúk idején. Egy magára maradt fiatalasszony és anyósa abból élnek, hogy szamurájokat ölnek meg, értéktárgyaikat ellopják. A gyönyörű fiatal nő szerelembe keveredik egy szökött katonával, s ezzel kivívja anyósa gyűlöletét, féltékenységét. Az ember alatti lét kíméletlen, szenvtelen ábrázolása naturalizmussal, misztikummal és erotikával vegyül.

Négy - kitűnő színészek alakította - értelmiségi polgár összeszokott együttesként látogat el egyikük vidéki házába, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, majd az ott marasztalt helybéli tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával. Nyilvánvaló, hogy az az emberi bomlás, amely az élvezetek ilyen hajszolásában kulminál, önpusztításhoz, halálhoz vezet, amit csak a más alkatú - ebbe az életformába csupán belekóstoló - nő élhet túl. Ferreri itt vetette fel talán a legerőteljesebben - és kétségtelenül a legsokkolóbban - az általános emberi lealacsonyodás problémáját, amely oly jellemző tárgya volt a posztmodern filmeknek.

Danny Rose, a habókos impresszárió az 50-es évek showbizniszében halmoz kudarcot kudarcra reménytelen produkciók felkarolásával. Ám egy nap rámosolyog a szerencse: lecsúszott olasz énekes védence ismét befut. Dannynek már csak a maffiával és temperamentumosan közönséges barátnőjével, Tinával kell szembeszállnia. Ez utóbbi túl jól is sikerül... Keserédes történet az erkölcsileg győztes örök vesztesről. Humora ezúttal szelídebb, megbocsátóbb, nem harsány nevetésre, hanem félszeg mosolyra, tűnődésre és együttérzésre késztet.

Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

A 18. század eleje. Anglia háborúban áll a franciákkal. Ettől függetlenül a kacsafuttatás és az ananászfogyasztás virágzik. A törékeny Anna királynő foglalja el a trónt, nevében közeli barátja, Lady Sarah Malborough kormányozza az országot, s közben el is látja a betegeskedő uralkodót. Mikor egy új szolgáló, Abigail megérkezik az udvarba, bája és talpraesettsége révén Lady Sarah hamar szárnyai alá veszi – Abigail pedig csak az alkalmat keresi, hogy visszatérhessen arisztokrata életéhez. Ahogy a politika és a háború egyre inkább lefoglalja Sarah-t, Abigail szép lassan elfoglalja a helyét Anna mellett. Szárba szökkent barátsága a királynővel lehetőséget kínál számára, hogy megvalósítsa célját, és ebben se nő, se férfi, se politika, se nyúl nem gátolhatja meg.

A szadista és „minden valószínűség szerint őrült” Vérbárót saját kínzókamrájában gyilkolják meg azután, hogy egy boszorka jó alaposan elátkozza. Egy varázsige is jár az átokhoz, mellyel a bárót bármikor ismét talpra lehet állítani, hogy aztán újra meghaljon, lehetőleg még szörnyűbb kínok között. Háromszáz évvel később az elveszettnek hitt dokumentumot az Amerikába szakadt leszármazott, egy fiatal egyetemista hozza magával Ausztriába. A felújítás alatt álló kastélyban tett látogatása alkalmával megismerkedik a csinos restaurátorlánnyal és aznap éjjel közösen ki is próbálják a ráolvasást. Mikor az ellenszerként felolvasandó rész véletlenül a tűz martalékává válik, a Vérbáró immáron zavartalanul tarthatja rettegésben Schloss Teufel-t és környékét. Mindeközben a kastélyt egy rejtélyes, tolószékben ülő idegen vásárolja meg, aki úgy tűnik elkötelezett híve a Vérbárónak…

Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.

Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

"Felvonó a sikerhez" - írta a korabeli francia sajtó erről a Delluc-díjjal jutalmazott elsőfilmről, melynek "új hullámos" rendezője ismerte fel Jeanne Moreau valódi egyéniségét. Modern hangvételű, brilliánsan felépített krimibe - egy "tökéletes bűntény" meghiúsulásának fordulatos történetébe - ágyazva mutat be egy nyomasztóan kiszámíthatatlan világot, ahol a szerelem az egyetlen kapaszkodó. Ezért öleti meg férjét a szeretőjével a gazdag polgárasszony, akinek szenvedélyét úgy jeleníti meg Moreau, hogy a film során egyszer sem találkozik szerelmével.

Stanton Carlisle joins a seedy carnival, working with "Mademoiselle Zeena" and her alcoholic husband, Pete.