Ming profi bérgyilkos, a legjobb a szakmában. Sohasem hibázik, szenvtelenül, gondolkodás nékül öl. A feladatot mindig a csinos ügynöknőn keresztül kapja. Az összeszokott páros évek óta a megrendelőik teljes megelégedésére végzi a munkáját, anélkül, hogy személyesen is találkoztak volna. A férfi azonban már belefáradt az öldöklésbe, meghasonlott, elvesztette minden illúzióját. Ki akar szállni az üzletből. Az ügynöke - aki epekedik utána - a szakmai szabályt megszegve találkozik vele, és meggyőzi, hogy végezzen el még egy utolsó munkát. Mindez végzetes döntésnek bizonyul.

Irimiás és Petrina két szélhámos és munkakerülő, akiknek a rendőrség egy megbízását kell teljesíteniük szabadságuk érdekében. Egy lerobbant alföldi telep elzüllött lakóit veszik célba, hogy átverjék, majd besúgónak szervezzék be őket...

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.

A történet igen egyszerű: két fiú, Ivan és Andrej élik eseménytelen életüket egy kisvárosban. Anyjuk egyedül neveli őket. Egy nyári nap váratlanul betoppan a lakásukba és az életükbe az apjuk, akit tíz éve nem láttak. Bár a fiúknak semmi kapcsolatuk az apjukkal, valójában csak egy régi fotográfiáról ismerik, a férfi minden bevezetés és magyarázat nélkül átveszi az irányítást az életükben. Ez főleg a kisebbik fiúnak, Ivánnak nincs ínyére. Apjuk egy különös kirándulásra viszi őket. Horgászni mennek egy távolabbi szigetre. Hamar kiderül, hogy a kirándulás inkább afféle nevelőcélzatú erőpróba. A férfi különböző bátorsági és ügyességi feladatokkal "teszteli" a fiúk életrevalóságát. Az idősebbik, Andrej hajlik rá, hogy teljesítse apja parancsait, de a konok és bizalmatlan Iván állandóan ellenáll.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

This is a story about a city guy Nikolai, who will have to go instead of his friend on a rural business trip. A series of funny events, meetings and the beauty of the Yakut village encourage Nikolai to make an important decision in his life…

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

Piszkos kis üzelmei miatt Frednek menekülnie kell. A párizsi metró alagútrendszere ideális búvóhelynek ígérkezik. Ebben az első pillantásra brutális és szürreális világban - ahova csak a neon fénye jut el, és ahol a legkülönfélébb emberek, különcök, piti bűnözők, hajléktalanok, alkoholisták lelnek menedéket - számos barátja akad. Fred rájuk is gondol, amikor álmodozni kezd: azt tervezi, hogy társaival közösen sikeres zenekart alakít, és arról ábrándozik, hogy feleségül veszi Helenát; a lányt, akit korábban meglopott és megzsarolt.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

Amikor Olsen szabadul a börtönből, megtudja a nagy újságot: Kjeld és Yvonne rövidesen nagyszülők lesznek, a fiuk ugyanis elcsábított egy fiatal lányt, aki most terhes. A családnak tehát szüksége van pénzre, de lehetőleg tisztességes úton. Egon biztonságos munkát szerez: egy eladósodott báróval megegyeznek, hogy a saját széfjéből ellopnak egy többezer éves, értékes kínai vázát, amit majd a biztosító megtérít neki, a banda pedig később visszaadja neki. A baj akkor kezdődik, amikor a kismama véletlenül összetöri a vázát...

Egy lezárt vasútállomáson egy gyilkossági nyomozó interjút készít a gyilkossággal gyanúsított majommal.

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

Egy operatőr a vállán átvetett kamerával járkál, és káprázatos leleményességgel dokumentálja a városi életet.

A II. világháborúban szüleit elvesztett s ezért felderítési feladatokat vállaló kamasz, Iván beszámolni tér vissza az őt patronáló tiszthez. Majd újra akcióba indul, s a tiszt csak a háború végén értesül arról, hogy a fiút a németek kivégezték. Iván az emlékeiből meríti az erőt ehhez a küzdelmes élethez: újra meg újra felvillannak húga, édesanyja és a békét és boldogságot sugárzó, napsütötte természet emlékképei. Ennek az elégikus hangulatú, visszafogott filmnek az alkotói remekelnek a ragyogó szépség és a halált előrevetítő komorság kontrasztjának megrajzolásában. (port.hu)

Jeff Costellót könnyű megismerni acélosan hideg tekintetéről. Ellentmondásos személyiség, akinek egy rendkívüli tulajdonsága van: páratlanul gyorsak a reflexei. Mielőtt elindul az éjszakai mulatóba, gondosan alibit szerez magának. A bárban nem találkozik senkivel. Háromszor húzza meg a ravaszt és a férfi holtan esik össze. Ám távozás közben Jeff beleütközik a zongoristanőbe, akinek feltűnik a rohanó férfi. Jeffet a rendőrség letartóztatja, de később bizonyíték hiányában kénytelen elengedni. Gondjait szaporítja, hogy megbízója úgy dönt, nem fizet, sőt inkább végez vele. A terv végül is nem sikerül, így Jeff még egyszer visszamegy a mulatóba. Tudni szeretné, ki akarta eltenni láb alól a tulajt. Újabb munkát ajánlanak neki, és érzi, szorul körülötte a hurok. Besétál a csapdába: visszamegy a mulatóba...