Egy öregedő, beteg filmrendezőt (Godard játssza) a kórházban meglátogatja Carmen nevű gyönyörű fiatal unokahúga. Arra kéri, adja kölcsön tengerparti villáját egy dokumentumfilm-forgatásra, sőt vegyen részt a filmkészítésben. A valóságban Carmen egy terrorista csoport tagja, a villa ahhoz kell, hogy a túszaikat ott rejthessék el. De a társaság előbb kirabol egy bankot. Joseph, a fiatal rendőr elfogja Carment, ám azonnal beleszeret a lányba, majd megszökik vele. Néhány napig együtt élnek az elhagyott villában, de Carmen becsapja, nem szereti. Joseph-re szükségük van, mert részese lesz a tervezett terrorista akciónak...

Tensions between members of a film crew build while they wait for the arrival of the director and star to arrive on location.

A man is taken captive by a feral family in the deep woods. They are determined to transform him, body and mind, into one of their own -- whether he likes it or not.

A young married couple moves to a secluded area to cope with the wife's terminal illness. As the wife's condition gets worse, the husband's growing detachment from her forces him into a tumultuous relationship with a local teenage girl whom he rescues from a sexual assault.

In Le Livre d’Image, Jean-Luc Godard recycles existing images (films, documentaries, paintings, television archives, etc.), quotes excerpts from books, uses fragments of music. The driving force is poetic rhyme, the association or opposition of ideas, the aesthetic spark through editing, the keystone. The author performs the work of a sculptor. The hand, for this, is essential. He praises it at the start. “There are the five fingers. The five senses. The five parts of the world (…). The true condition of man is to think with his hands. Jean-Luc Godard composes a dazzling syncopation of sequences, the surge of which evokes the violence of the flows of our contemporary screens, taken to a level of incandescence rarely achieved. Crowned at Cannes, the last Godard is a shock film, with twilight beauty.

A college student gets pregnant without having intercourse, affecting people close and unrelated to her in different ways.

"Csak semmi cicó, nálam van a stukker!" - teszi le névjegyét elfuserált bankrablása nyitányaként a törékeny, félszeg baltimore-i srác, Virgil Starkwell, aki 25 éves korára azzal teszi magát hírhedtté, hogy öt álnév alatt tartja nyilván a rendőrség. Tanulmányai helyett kényszerűségből adta bűnözésre a fejét, hogy magát és kis családját is eltarthassa, hamar bebizonyosodik azonban a bűnelkövetésre való tökéletes alkalmatlansága, így a kétbalkezes bankrabló gyakorta börtönbe, s még gyakrabban - főleg a nézők számára! - humoros helyzetekbe kerül...

Timothy Tradewell természettudósról és a grizzly medvék védelmezőjéről. Egy éve Timothy Tradewell áldozatul esett annak, amiért egész életében küzdött, a grizzli medvékért. Egy grizzly medve oltotta ki életét, 49 éves korában. Ez az egészen különleges egyéniség, Timothy, akit az egész világ ismert és szeretett, egy többhetes expedícióra indult Kanadában szeretett medvéihez, azonban egy végzetes tragédia áldozata lett. Herzog azonnal nyomába eredt ennek a páratlan embernek, aki biológus, természettudós, tanár, exhibicionista műsorvezető az "Animal Planet" csatornán, vajon mi történhetett, s vajon miért ment ilyen messzire Timothy a grizzli medvék világában. Rengeteg felvétel látható Herzog filmjében Timothyról, amelyet egymaga készített kutató útjai során, ő volt az operatőr, a rendező, a szerkesztő, a tudós, a műsorvezető, s mindez egy személyben.

Ada kényelemben nevelkedett. Apja bár Charlstonból egy eldugott, hegyvidéki településre költözött, a széltől is óvja lányát. Inman a Hideghegyen született, ácsként dolgozik. Nem sokkal a polgárháború kitörése előtt megtetszenek egymásnak, és bár csupán egyszer csókolták meg egymást, mielőtt Inman bevonul, örök hűséget esküsznek egymásnak. A férfit elnyeli a háború. Borzasztó dolgokat lát és él át. Megelégeli az öldöklést, csupán egyetlen dolog élteti: a hazatérés. Megszökik, és bujkálva, menekülve, gyalogol a Hideghegy felé. Szerelme eközben magára marad, és az egyre zordabbra forduló világban igyekszik túlélni a háború hozta szörnyűségeket. Ő is csak azért küzd olyan elszántan, mert tudja, hogy Inman hazatér.

A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.

Robert Pupkin a hírnév bűvöletében él. Ő az, aki bármit megtenne azért, hogy valóra váltsa az igazi amerikai álmot, melyet a hírnév és a pénz jelent. Pupkin ígéretes komikus, aki bármit megtenne, hogy azonnal a csúcsra jusson. Az első lépés ennek érdekében: bejutni az ország legnézettebb talk-show-jába és ott egy rövid előadást tartani. Pupkin azonban egyvalamire nem gondol: minél magasabbra kerül annál nagyobbat zuhan az ember.

Habár úgy tűnik, hogy teljesen hozzászoktak az új körülményekhez Auradonban, Mal bűbájokhoz folyamodik, hogy be tudjon illeszkedni, és hiányolja a régi, komiszabb és izgalmasabb életét. Úgy dönt, hogy visszatér az Elveszettek Szigetére, Ben és a csapat pedig követik őt. Mal ellensége, Uma, a lány távollétében kikiáltotta magát az Elveszettek Szigetének királynőjévé. A csapatnak meg kell küzdenie vele és kalózbandájával annak érdekében, hogy megmentsék Ben életét, és biztosítsák Auradon biztonságát.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Honshu szigete, a kaotikus, forrongó Muromachi-korszak vége felé, a XV. században: Ashitaka, az évszázadok óta száműzetésben élő dicsőséges Enishi-nemzetség utolsó sarja békésen él népével egy hegyi faluban. Egy nap dühöngő, megsebzett szörnyeteg támad alattvalóira, aki az ifjú herceg halálos lövése után átkot bocsát gyilkosára. Ashitaka útnak idul, hogy megoldja a fenevad rejtélyét és megszabaduljon a végzetes átoktól: hamarosan egy pusztító háború közepén találja magát, egyik oldalon az erdőségeket irtó vaskohász közösséggel, a másikon pedig az otthonukat védő Állat-démonokkal, akiket a szépséges San hercegnő vezet.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.