Jane Wilkinson híres színésznő és egyben a dúsgazdag Lord Edgware felesége. Egy estély alkalmával különös szívességre kéri a szintén ott tartózkodó Poirot-t. Megkéri a nyomozót, hogy beszélje rá férjét a válásra. Poirot, nem tudván ellenállni a bájos hölgy kérésének, teljesíti a számára kínos feladatot, ám legnagyobb meglepetésére a dolog könnyebben megy, mint gondolná: a lordnak semmi kifogása a válás ellen. Akkor hát miért volt szükség az egész színjátékra? Poirot örömmel viszi a hírt a szeszélyes Jane-nek, ám másnap Lord Edgware-t vérbe fagyva találják saját házában.

A vidéki kistermelő Joseph Cohent egy nap meglátogatja a kastély ura és közli vele, hogy nem újítja meg vele a földbérletszerződést. A felháborodott Joseph életveszélyesen megfenyegeti, majd elzavarja a földbirtokost és ezzel lehetetlen helyzetbe hozza magát. Tanácstalanságában Párizsban élő pszichológus öccséhez fordul segítségért. A két testvér évek óta haragban van, de a nehéz helyzetben Pierre - csapot papot hátra hagyva - azonnal testvéréhez utazik. "Önzetlen segítségével" feje tetejére állít mindent a nyugodtnak egyáltalán nem nevezhető faluban.

Ex-con breaks into a house and ends up bonding with a toddler instead of burgling the way he'd planned.

Linnet Ridgeway, a fiatal amerikai milliomos örökösnő egy nílusi hajókiránduláson vesz részt. Egy napon titokzatos körülmények közt meggyilkolják. A híres detektív, Hercules Poirot véletlenül a helyszínen tartózkodik, és megpróbálja felgöngyölíteni a titokzatos bűntény szálait Race ezredes segítségével. A gyanúsítottak köre azonban rendkívül nagy. Minden utasnak van megfelelő indoka a gyilkosság elkövetésére: Jacqueline-nek, az áldozat barátnőjének, Messnernek, a svájci orvosnak, Lousie-nak, a szolgálónak vagy akár Salom Otterbournnek, a regényírónak. Szerencsére a detektív éles elméje és megérzései fokozatosan feltárják a bűntény kulisszatitkait.

Polgárháború dúl Kínában az 1860-as években. A felkelőkkel vívott egyik csatában a Csing-dinasztia szolgálatában álló Pang Qing Yun tábornok az összes emberét elveszíti, egyedül ő marad életben. Egy gyönyörű parasztasszony, Lian menti meg. Miután együtt töltik az éjszakát, a férfi reménytelenül beleszeret. Útban hazafelé Qing Yun összebarátkozik két banditával, Er Huval és Wu Yanggal. Miután megmenti Wu Yang életét, a három férfi vérszerződést köt. Pang meggyőzi társait, hogy segítsenek neki a felkelők elleni harcban. A győzelmek megrészegítik a vezért, ami aláássa a vértestvérek kapcsolatát.

Gino, a drifter, begins an affair with inn-owner Giovanna as they plan to get rid of her older husband.

Amikor Jim Douglas, a jobb napokat látott autóversenyző belép Peter Thorndyke import autókat árusító üzletébe, Herbie, a kis Volkswagen azonnal gazdára talál. No nem mintha Jim meg akarná venni, vagy egyáltalán érdeklődne iránta. Az önfejű bogárhátú teljesen egyedül dönti el, hogy Jim lesz az új tulajdonosa. Így aztán, amikor a férfi távozik, a kis autó hazáig követi. Másnap Jim arra ébred, hogy egy "lopott" kocsi áll a háza előtt, amit, hogy jóvátegye a "rablást", rövid úton megvetetnek vele. Az újdonsült tulajdonos eleinte egyáltalán nem lelkesedik szerzeményéért. Végül visszaviszi a kocsit az üzletbe, ahol Carole Bennett, Thorndyke csinos beosztottja beleegyezik, hogy együtt menjenek próbaútra a kisautóval. Ekkor Herbie végre megmutatja, mit tud: ha akarja, nincs olyan járgány, amely a nyomába érne...

Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"

Tony Wendice, az egykori teniszcsillag már régóta tudja hogy felesége megcsalja őt, ezért a meggyilkolását tervezi. A bosszú anyagi előnyökkel is jár számára, hiszen a nő hatalmas vagyonát ő örökli. Több mint egy évig szervezi a tökéletes bűntényt, majd zsarolással ráveszi egy volt iskolatársát, hogy hajtsa végre az akciót. A terv szerint a gyilkos akkor öli meg a telefonnál álló Margót, amikor Tony, aki alibiből társaságban szórakozik éppen, felhívja otthon maradó feleségét. A megvalósítás azonban kudarcba fullad, végül a nő öli meg önvédelemből a támadóját. A dühös Tonynak ezután az aggódó férj szerepét kell eljátszania.

Egy családi tragédiát követően az ambiciózus írónő hányódik a gyerekkori barátja iránt érzett szerelem és egy rejtélyes idegen csábítása között. A múltja szellemei elől menekülve kiköt egy házban, amely lélegzik, vérzik… és emlékezik.

Illuzionisták egy csapata bankot rabol, de nem is akárhogyan: a mindenkit megtévesztő műsorszámuk végeztével a közönség sorai közé szórják a megszerzett pénzt. Az FBI értetlenül áll az agyafúrt attrakció előtt, nem is sejtve, hogy egy sokkal nagyobb dobásra készülnek a szemfényvesztők.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.