A tűzoltók legkisebbike, Charlie, a csavargó-tűzoltó állandóan konfliktusba keveredik a robusztus tűzoltóparancsnokkal. Először elalszik, amiért kikap, aztán neki kell kiszolgálnia a tiszteket (leveri a tányérokat, a levest a parancsnok nyakába zúdítja, de mindezt ügyetlenségből, véletlenül), megint összerugdossák. De ezután már - különösen, hogy mindez a parancsnok menyasszonya jelenlétében történt, akarattal - visszavágásként történnek a dolgok. És akár hiszik, akár nem, végül Charlie elnyeri a parancsnok szép menyasszonyának szerelmét, és mindenki megbűnhődik, aki megérdemli...

Ingmar Bergman második játékfilmje egy fiatal párról, akik egy vasútállomáson találkoznak. David most szabadult, Maggi pedig nem találja helyét a világban. Közös életüket a világtól elzárva próbálják élni egy eldugott kis viskóban, ám a külvilág számos akadályt állít eléjük.

Mennyi izgalmas esemény történhet, sőt történik is egy film forgatásakor! A rendezők kiabálnak, a színésznők és színészek saját vérmérsékletük szerint tűrik az eseményeket, vagy éppen másként reagálnak rájuk, miközben a háttérben dolgozó munkások előteremtik a "látványvilágot". A díszletek, a kellékek, a jelmezek mind mind az ő segítségükkel válnak hiteles csodává. Ebbe a helyzetbe most képzeljék bele a tárgyakkal örökké hadakozó Charlie Chaplint díszletmunkásnak!...

A veterinarian in Figarolo, Giuliano Goberti has also been providing care to the villagers since the death of Dr. Lofal, but the arrival of a luscious replacement for the vacant doctor precipitates events. While she prescribes drugs, Giuliano orders the bedridden Countess to eat well and exercise. A Roman journalist reports on the miraculous results. Soon the quiet little Italian town is invaded by a motley crew of imaginary patients, who have to bring an animal with them to save the vet from trouble for practicing medicine illegally. In the end, the brave Giuliano marries the lovely doctoress, thus curing their celibacy.

Célestine Normandiában egy vidéki nemesi családnál szobalány. A filmen az ő naplójának oldalai elevenednek meg. Úrnője vallási őrületben él, a ház feje pedig a cselédeket hajkurássza. A fiatal lány mindkettőjüknek kiszolgáltatott, miközben mélységesen meg is veti őket. Egyetlen barátja egy kilencéves kislány, akit azonban egy nap megerőszakolnak és meggyilkolnak. A cselekménynek ez a tragédia kerül a középpontjába, hiszen Célestine is nyomozásba kezd, miközben szép fokozatosan asszimilálódik a környezetéhez...

Chaplin e korai kis remekművében egy csetlő-botló bevándorlót alakít, aki meg akarja vendégelni a hajón megismert lányt, csak hát egy vasa sincs.

Emmet Ray, a harmincas évek legendás jazzgitárosa felelőtlen, dőzsölő, arrogáns és pimasz ember volt, de egyike a legnagyobbaknak, akiknek az ujja valaha is megérintette a hangszer bundjait. Talán csak a nagy Django Reinhardt-ot tartotta nagyobbra a világ zeneértő közönsége. Ahogy neves pályatársa mögött mindörökre a második maradt, magánéletében is a szerencsétlenség jutott osztályrészéül. Zenei karrierjét megelőzően lányok futtatásából tartotta fenn magát, s miközben vagyonokat dobott ki csillogó-villogó ruhákra és drága autócsodákra, a nőket úgy dobta el magától, mint egy törött pengetőt. Amikor találkozik Hattie-vel, a visszahúzódó néma lánnyal, arroganciája és hűtlensége fontosabb számára az igaz érzelmeknél. A gyönyörű, önérzetes, ám a hűséget meglehetős szabadossággal kezelő írónő, Blanche oldalán aztán rádöbben - túl későn -, milyen sokat is jelentett számára az őt rajongásig szerető lány.

Egy átlagos, őrült, motorbicikli-rajongó és mindenféle vadságból szívesen részt vállaló amerikai egyetemista lány bajba kerül. Szerelmes lesz. Pedig eddig a szülővárosában ő volt "az utolsó el nem jegyzett lány". A srác, akivel együtt dolgozik az egyetemi büfében először nagyon utálatos. Azután segít a lánynak felkészülni a Shakespeare-szemináriumára (valahogyan nagyon sokat tud a dán hercegekről), a lány pedig segít a kémia leckéjében és hamarosan egymásba szeretnek. Élnének is boldogan tovább, ha a srácról ki nem derülne, hogy ő a dán főherceg, aki a lesifotósok elől menekült Wisconsinba. A lány zavarba jön, megsértődik és szakítana - de nem bír. Inkább elmegy Dániába, hogy kinyomozza, milyenek a főhercegek a vén Európában, és vajon milyen lehet főhercegnének, vagy később királynénak lenni arrafelé.

Walt Disney egyik legbájosabb filmjének hőse Dumbó, a hatalmas fülű, csöppnyi elefánt. A cirkuszi állatsereglet tagjai mind bántják és gúnyolják szegényt, egyedül Timothy, a jókedvű kisegér barátkozik vele. A porondon nem könnyű sikert aratni, különösen egy lepedőnyi cipelő csöppnyi elefántnak. Számtalan kudarc után Timothy vakmerő tervet eszel ki: Dumbó lesz a világ első repülő elefántbébije!

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Tom Sherbourne, a világítótoronyőr és felesége, a tűzről pattant Isabel boldog házasságban él egy viharverte, elhagyatott szigeten valahol Ausztrália partjainál. Gondtalan életük azonban hamarosan megváltozik, mikor Isabel rádöbben, hogy nem képes teherbe esni. Aztán egy nap egy mentőcsónakot mos partra a víz benne egy síró csecsemővel, a páros pedig egy olyan dilemmával szembesül, amely nem csupán az ő egész világukat rengeti meg, hanem egy idegenét is.

Cyrus Grissom, a Vírus és a többiek mind életfogytiglanra ítélt gyilkosok, akiket az ország legbiztonságosabb börtönébe akarnak átszállítani. Közéjük kerül Cameron Poe, az amnesztiával szabaduló rohamosztagos. Ő családjához térne haza, de váratlanul tudomásul kell vennie, hogy megpróbáltatásai folytatódnak. Nem az ügyész, hanem az élet folyamodott súlyosbításért; ami az elkövetkezendő huszonnégy órában vár rá, ahhoz képest az elmúlt nyolc börtönév kismiska.

Walt Disney első egészestés rajzfilmje, mely az 1928 óta készített, néhány perces rövidfilmek valamennyi tapasztalatát magába sűríti. A Variety szerint: "Sosem láttunk még moziban ehhez hasonlót? Az illúzió oly tökéletes, a szerelmi románc oly kedves, és a fantázia oly érzelmes, és a figurák viselkedése olyan mélységről árulkodik, mely vetekszik a valódi színészi alakítással. A film tényleg kiváló." A rajzfilm klasszikusa ma is őrzi frissességét. Nem annyira a kissé édeskés Hófehérke, mint inkább az egyénített törpék jelleméből fakadó humora és kedvessége miatt. A bájos állatrajzok és a pompás képkompozíciók hatását a sok jókedvű dal erősíti. Walt Disney e filmjével 1939-ben speciális Oscart nyert.

Vérszívó vagy nászúton? Farkasember családi lazuláson? Rémkoppantó, aki belefáradt a szürke hétköznapok egyformaságába? Vár a Hotel Transylvania - minőségi pihenés és felfrissülés mindennemű rémnek, szörnynek és gonosz torzszülöttnek. Drakula gróf ötcsillagos erdélyi luxusszállodájában (főszakács: Quasimodo) a szörnyek és családjuk távol kerülhetnek az emberi világ zajától. Itt ejtőzik Frankenstein és a menyasszonya, Múmia, a láthatatlan ember, egy egész farkas falka és kollégáik - míg egyszer egy halandó nem téved közéjük. A bajt csak fokozza, hogy a gróf nemcsak szállodaigazgató, hanem apa is, aki eddig sikerrel óvta csemetéjét a valódi világ borzalmaitól: most azonban minden megváltozik.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...