Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.

Tony Wendice, az egykori teniszcsillag már régóta tudja hogy felesége megcsalja őt, ezért a meggyilkolását tervezi. A bosszú anyagi előnyökkel is jár számára, hiszen a nő hatalmas vagyonát ő örökli. Több mint egy évig szervezi a tökéletes bűntényt, majd zsarolással ráveszi egy volt iskolatársát, hogy hajtsa végre az akciót. A terv szerint a gyilkos akkor öli meg a telefonnál álló Margót, amikor Tony, aki alibiből társaságban szórakozik éppen, felhívja otthon maradó feleségét. A megvalósítás azonban kudarcba fullad, végül a nő öli meg önvédelemből a támadóját. A dühös Tonynak ezután az aggódó férj szerepét kell eljátszania.

Mitch Brenner a húgának papagájokat akar venni ajándékba. Az állatkereskedésben megismerkedik a gyönyörű, felsőbb körökből származó Melanie-val. Melanie, a véletlen találkozás hatására elhatározza, hogy megkeresi a férfit, ezért útnak indul Bodega Baybe. Amint megérkezik, megtámadja őt egy sirály. Ezután megtalálja Brenner otthonát és megismerkedik a férfi zsarnoki természetű édesanyjával. Másnap a madarak megsebesítenek néhány gyereket. Valamilyen titokzatos oknál fogva a sirályok, verebek és hollók nagyon agresszíven kezdenek viselkedni. Elkezdődik a harc a túlélésért.

Roger Thornhill csak egy egyszerű reklámszakember. Így is van egészen addig, míg egy szép napon három ismeretlen elrabolja egy étteremből. A megbízó Philip Vandamm, aki egy percig sem titkolja, hogy ellenséges kém és titkos információkat szeretne kicsikarni belőle. Roger nem tudja, hogy ő csak az amerikai titkosszolgálat csalétke, akivel az ellenséges kémet szeretnék félrevezetni. Amikor a férfi tisztázni próbálja a dolgot, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött szintén Vandamm, az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva siet a segítségére, bár eleinte ő is megpróbálja félrevezetni őt.

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

John Robie a macska, híres ékszertolvaj visszavonultan él a francia Riviérán. Évek óta nem űzi hivatását, mikor a környék gazdagjait sorozatos rablások tartják rettegésben. Persze mindenki Robie-ra gyanakszik, aki, hogy mentse a bőrét, úgy dönt, maga fogja kinyomozni a tolvaj kilétét...

Dr. Ben McKenna, felesége, Jo és fiúk, Hank afrikai körutazáson vesznek részt, amikor egy buszon megismerkednek egy titokzatos utassal, akit másnap egy marokkói piacon megölnek. De mielőtt meghalna, Benre bízza titkát, azt, hogy Londonban egy rendkívül fontos személy elleni merényletre készülnek. A gyilkosok, hogy megvásárolják Ben hallgatását, elrabolják a kisfiát. A házaspár Londonba utazik, hogy a rendőrséget kizárva, maguk vegyék kezükbe kisfiúk sorsát.

A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, és kissé erőltetett hódolat a pszichoanalízis divatja előtt. Az álomjelenetek díszleteinek megtervezésével Salvador Dalít bízták meg. Az egyik doktornő beleszeret az új orvosba, ám rá kell jönnie, hogy a férfi emlékezetkihagyásban szenved és talán gyilkolt is. Karrierjét, sőt talán életét kockáztatva, a nő mégis gyógyítani kezdi...

A színhely a New York-i kikötő: Terry, az egykori ökölvívó, sötét üzelmekbe fog Friendly szakszervezeti vezetővel, és akaratlanul belekeveredik egy dokkmunkás megölésébe. A kikötőnegyedben igen aktívan működő Barry páter és Terry szerelme, Edie segítségével Terrynek sikerül kiszabadulnia a szakszervezeti maffia karmaiból.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

Bruno és Guy egy vonaton ismerkednek össze. Annak ellenére, hogy a barátságuk újkeletű, Bruno meglepő ötlettel rukkol elő: felajánlja, hogy megöli Guy feleségét, aki nem akar elválni a férjétől, hogy az ne tudja elvenni új szerelmét, viszont cserébe Guy ölje meg Bruno apját, mert az öreg erőszakosságával Bruno útjában van.

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

A filmtörténet egyik legizgalmasabb szerelmes kémtörténete, Hitchcock egyik legnépszerűbb filmje. A filmben Alicia, a fiatal, amerikai lány édesapját háborús bűnösként elítélik. Az amerikai titkosszolgálat felajánl a hányatott sorsú, szabados életmódot folytató lánynak egy lehetőséget, mellyel segíthet hazájának, egyben jóváteheti apja bűntetteit. A feladatot csak ő végezheti el, mivel apja Braziliában élő náci összeesküvő társai közé kell beépülnie. Alicia vállalja a feladatot. Összekötője egy vonzó titkosszolgálati tiszt lesz. Az események úgy hozzák, hogy feleségül kell mennie az egyik vezető náci összeesküvőhöz. A veszélyes kémfeladat során nemcsak szerelme, boldogsága, de élete is nagy veszélybe kerül.

Dr. Hannibal "Kannibál" Lecter az egyik legveszedelmesebb pszichopata gyilkos. Évek óta szigorúan őrzött börtönben ül, de az FBI-nak most a segítségére van szüksége. Valaki ugyanis a módszereit utánozza, és remélik, hogy az őrült orvos segítségükre tud lenni. Clarice Starling különleges ügynök kapja a feladatot, hogy férkőzzön Dr. Lecter bizalmába, és próbálja meg rávenni a segítségre. Ám a dolog nem ilyen egyszerű: Dr. Lecter nem csak őrült, de hihetetlenül intelligens is, így Clarice-nek nincs könnyű dolga.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Wilfried Robarts, a jónevű ügyvéd védi a rokonszenves Leonard Vole-t, akit egy özvegyasszony megölésével vádolnak. Bár Volenak sem indítéka, sem alibije nincs Sir Wilfried hisz az ártatlanságában, még ha Mrs. Vole, ez a kemény, rideg asszony, nem sokat tesz is férje fölmentése érdekében. Sőt, inkább ő a vád tanúja, aki minden megszólalásával csak árt férjének. Minden látszat ellenére Sir Wilfried biztosra veszi, hogy Mrs. Vole valamit titkol.

Karácsony este George Bailey lába alól kicsúszik a talaj. Az általa vezetett kisvárosi takarékpénztár a csőd szélén áll, ő pedig úgy érzi, értelmetlen az élete, és az öngyilkosság az egyetlen kiút. Az égben felfigyelnek a kétségbeesett emberre, és egy szárnyaira vágyó angyal kapja a "nagyfőnöktől" azt a nemes feladatot, hogy hozza rendbe a dolgot. Clarence, a mennybéli küldött sajátos módszert alkalmaz: megmutatja, milyen sivár hellyé lett volna a város Bailey áldozatos tevékenysége nélkül. A tanulság egyértelmű: az élet szép, és élni igenis érdemes!