A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.

Ravn el akarja adni a számítógépes vállalkozását. Ezzel nem is lenne gond, ha az alapításkor ki nem talált volna egy Amerikában élő, képzeletbeli főnököt, akire az évek folyamán mindig ráfoghatta a népszerűtlen intézkedéseket. A céget felvásárló üzletember viszont ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen tárgyaljon a nagyfőnökkel. Ezért Ravn felbérel egy színészt, hogy játssza el a főnököt a szerződés aláírásakor. Ám az események irányítása kicsúszik a kezéből, amikor a beosztottjai véletlenül összetalálkoznak a folyosón a sosem látott főnökkel, minden bajuk okozójával.

Aviva is thirteen, awkward and sensitive. Her mother Joyce is warm and loving, as is her father, Steve, a regular guy who does have a fierce temper from time to time. The film revolves around her family, friends and neighbors.

A seemingly upstanding, caring husband and father is accused of foul play by his ex-wife regarding the mysterious death of his second wife.

A megtörtént eset alapján készült film főszereplői dél-kaliforniai aranyifjak, akiknek a medencés vityillókban semmittevéssel vagy anyagozással töltött heverészés, illetve a partiról partira való sodródás olyan mértékben eltompítja a realitásérzékét, hogy az néha fergetegesen vicces, máskor pedig rémisztő következményekkel jár. A helyi anyagelosztó, Johnny Truelove (Emile Hirsch) üzleti vitába keveredik egyik ügyfelével. Úgy dönt, haverjaival elrabolják a rakoncátlankodó kuncsaft öccsét, hogy egy kicsit megleckéztessék. Emberrablásra azonban nincsenek berendezkedve, senkinek nincs nagy kedve valami eldugott helyen vigyázni az öcsire, meg egyébként is kiderül, hogy jó fej a kissrác, úgyhogy inkább elviszik magukkal bulizni. A túsz valószínűleg legboldogabb napjait tölti együtt elrablóival, azonban a drogoktól eltompult elme és a helyzetkényszer beláthatatlan és veszélyes ösvényre tereli az ügyet.

Enid és Rebecca végig jó barátnők voltak a gimnáziumi évek során. Az érettségi után hirtelen űrt éreznek maguk körül, nemigen mernek belépni a felelősségteljes felnőttek világába. Az a világ, amit kínálnak, számukra unalmas és ezerszer látott a régi filmekben. Rebecca nem akar ráállni szülei akaratára és az ország másik végében egyetemre járni. Inkább elmegy dolgozni. Enid szerelmes lesz egy furcsa fiúba, de egyszer csak megjelenik Josh, akibe mindkét lány egyszerre zúg bele. Innentől barátságuk kemény próbatétel elé néz és a csalódás hatására törékenyebbnek, kiábrándítóbbnak bizonyul, mintsem hitték volna...

A gimi őrült napjai, a külföldi cserediákok, a bulitáborok és a dilis ragasztó ma már csak a múlt emlékei. Házasodni készül Jim, a piteprücskölő srác és Michelle, a zenetáboros csajszi. Michelle azt szeretné, ha tökéletes lenne az esküvő, amire nincs sok esély, tekintettel a körülményekre, de főleg a barátokra. Jim szeretné lenyűgözni leendő apósát és anyósát, ami bizonyos értelemben sikerül is. Gondjai vannak a tánctudásával is, ami pedig egy lagzin nem előny, sőt, a borotválkozás sem megy egészen simán. Eközben a jegygyűrű kalandosabb utat jár be mint az Egy Gyűrű.

A gazdasági világválság sújtotta Délen három rab megszökik a börtönből. Egész életükre kiható kaland vár rájuk, mikor nekiindulnak, hogy visszaszerezzék szabadságukat, és hazatérhessenek otthonukba. Nincs vesztenivalójuk: bilincsbe verve futnak az életükért. Nyomukban jár Colley, a ravasz és rejtélyes nyomozó, aki minden igyekezetével azon van, hogy a három fegyencet visszavigye a börtönbe.

Detroitban szolgálata teljesítése közben egy bűnöző banda meggyilkol egy rendőrt, Alex Murphy-t. A rendőr holttestét azonban a legújabb technológiák segítségével sikerül újraéleszteni. Az Alexen végzett kísérlet azonban itt még nem ér véget. A rendőrség és az azt irányító szervezet ugyanis Murphy elroncsolódott végtagjai és szervei helyett mesterséges karokat és szerveket ültet a férfiba. Így változik át Alex Murphy a világ legkorszerűbb "rendőrévé" a félig robot félig ember Robotzsaruvá. A programozás szerint a Robotzsarunak gondolkodás nélkül végre kellene hajtani a parancsokat, bármi legyen is az. Él azonban a robotban az ember is, s ennek egészen más céljai vannak: leszámolni azokkal akik megölték és megölették. Célja eléréséhez pedig meg kell szegnie a felettesei által adott parancsok legnagyobb részét. S ezzel a cselekedetéve a Robotzsaru körül elszabadul a pokol.

Jó lenne átlagosnak lenni. Kate (Vera Farmiga) és John (Peter Sarsgaard) egyszerű, boldog életre vágyik, ám a nő vetélése óta képtelen visszanyerni lelki egyensúlyát: rémálok és szorongásrohamok gyötrik. A fiatal pár azt reméli, hogy ha lakója lenne az üres gyerekszobának, minden rendbe jönne. Úgy döntenek örökbe fogadnak egy 9 éves kislányt a közeli árvaházból. Amikor először találkoznak Estherrel egyből megkedvelik. A legújabb családtag azonban tartogat számukra néhány különös meglepetést, s lassanként ki is derül, hogy a fogadott kislány nem annyira angyali, mint azt elsőre gondolták. Kate nyomozni kezd Esther múltja után, és sem a figyelmeztetésekre, sem a fenyegetésekre nem hallgat. Ez pedig végzetes lehet... valamennyiükre.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Caleb 24 éves, és programozó a világ legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, amelynek díja, hogy egy hetet tölthet egy privát hegyi nyaralóban, amely Nathannek, a cég vezérigazgatójának tulajdona. Ám amikor Caleb megérkezik a mindentől távol eső luxusházba, rájön, hogy tulajdonképpen egy különös és lenyűgöző kísérletben kell részt vennie: kapcsolatba kell lépnie a világ első igazi mesterséges intelligenciájával, amely egy gyönyörű robotlány testében lakik.

A nyugdíjas életet nem Drebin hadnagynak találták ki. Ráadásul nincs nyugta, a felesége, Jane gyereket szeretne, a régi kollégái meg állandóan munkával zaklatják. Vérbeli zsaru lévén Drebin képtelen ellenállni a kísértésnek. Különösen, amikor megtudja, hogy egy nehézfiú bombamerényletet készül végrehajtani a filmvilág ünnepén, az Oscar-díjátadó gálán. A titkos akció keretében Drebint rosszfiúnak álcázzák, és bevonul a börtönbe, ahol a híres gengszter, Rocco cellatársa lesz. Feladata, hogy a bizalmába férkőzzön, és minél többet megtudjon a fickó legújabb tervéről.

Jersey szigete, 1945. A II. világháborúnak vége, de Grace férje nem tért vissza a frontról. A nő egyedül, és szigorú erkölcsi normáktól vezérelve neveli fel gyermekeit a viktoriánus házban. Lánya és fia furcsa betegségben szenvednek: nem tehetik ki magukat direkt napfénynek. Amikor három új szolgáló érkezik a házhoz, meg kell tanulniuk a legfontosabb szabályt: a kastélyt mindenkor félhomályban kell tartani; egyetlen ajtót sem szabad kitárni anélkül, hogy a mögötte lévőt be ne zárták volna. Ám a Grace által fenntartott szigorú rend felborul. Grace, a gyerekek és az őket körülvevők végzetes lépésre szánják el magukat.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

A Jay Anson író által magáénak vallott valós történeten alapuló Rettegés Háza című film egy Long Island tengerpartján elhelyezkedő nagy házról szól, ahova három gyermekével beköltözik George és Kathy Lutz, a fiatal házaspár, abban a reményben, hogy álmaik házát találták meg, az álom azonban rettegéssé válik.