An average television repairman must care for the newborn triplets of his former hometown sweetheart—now a famous movie star—so her career will not suffer.

Kedves családi mese, a főszereplő, Jerry Lewis fergeteges alakításával! A kilencéves Donna Peyton hatalmas vagyont örököl, amikor édesapja váratlanul meghal. Az örökség valóban nagy összegre rúg, csaknem 30 millió dollár, ezért elhunyt papája végrendelete kimondja, hogy a kislánynak új apukát kell találnia. Nincs más hátra, mind a hat nagybácsit (természetesen az összes szerepben Jerry Lewis-t láthatjuk) végig kell látogatni, hogy a kis árva kiválaszthassa a legmegfelelőbbet...

Davidnak, egy fiatal cantali farmernek az az ötlete támad, hogy megmentse a gazdaságát a csődtől, hogy kabarét rendez.

After being hired to find an ex-con's former girlfriend, Philip Marlowe is drawn into a deeply complex web of mystery and deceit.

A világhírű stúdió úttörője volt az új generációs animációnak, ami egyszer és mindenkorra megváltoztatta az animációs filmkészítést. Az Oscar-díj-jelölt Leslie Iwerks elmeséli a Bay Area start-up történetét, ami forradalmasította Hollywoodot. Az 1980-as évek közepén egy inspiráló trió kombinálta a művészeti, tudományos és üzleti tehetségét, és létrehoztak egy új, 3D-s animációs technikát. Az első fecske, a Toy Story után a Pixar-filmek világszerte emberek tíz és százmillióit szórakoztatják.

Szörnyű gyilkosságok történnek az egyik kis dél-olaszországi faluban. Az áldozatok fiatal fiúk, akikkel brutális kegyetlenséggel végzett a gyilkos. Az egyszerű, babonás falubeliek életét felkavarják a véres események. Egy csapásra mindenki gyanús lesz, beleértve az újgazdag, drogfüggő Patriziát, Guuiseppét, a falu bolondját, és a voodoo varázslással foglalkozó Maciarát. A nyomozást egy Martelli nevű rendőr vezeti, de a faluba érkezik egy újságíró is, aki a nagy cikkben reménykedik.

Johnny Clay éppen most lépett ki a a börtön kapuján, máris egy kétmillió dolláros rablást tervez. A célpont egy lóversenypálya kasszája. Társainak, a pénztárosnak, egy csaposnak, egy leégett zsarunak és egy volt alkoholistának, jó okuk van arra, hogy a pénz reményében nagy kockázatot vállaljanak. A percre pontosan kidolgozott terv végrehajtása sikerrel jár, a pénztáros felesége azonban elárulta Val Cannonnak, gengszter barátjának a tervet...

Pádraic és Colm életre szóló barátsága zsákutcába kerül, amikor egyikük hirtelen véget vet a kapcsolatnak, ami mindkettőjük számára aggasztó következményekkel jár.

Egy árva fiú a dzsungelben cseperedik fel, de nem marad segítők nélkül. Társai között egy medve, egy fekete párduc és farkasok is akadnak. Sir Kán azonban már hosszú ideje feni a fogát az embercsemetére.Rudyard Kipling klasszikus meséjét, A dzsungel könyvét aligha kell bemutatni bárkinek is. Ki ne ismerné Mauglit, a fiúét, aki a dzsungel mélyén a farkasok nevelnek fel és akit gyerekkorában a mindig bölcs medve, Balu próbál meg terelgetni az élet tengerében, a fekete párduccal, Bagirával közösen. A fákkal és indákkal övezet erdőségekben azonban a veszélynek sem vagyunk híján, hiszen Ká és Sírkán is állandó fenyegetést jelent, de talán a majomkirály Lajcsi sem éppen az ember legjobb barátja.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.