Keller Dover minden szülő rémálmával néz szembe, mikor 6 éves kislánya, Anna, barátnőjével együtt eltűnik. A kétségbeesés óráiban teljesen eluralkodik a családon a pánik. Az egyetlen nyom egy rozzant lakókocsi, amit az utcájukban láttak parkolni. A nyomozást vezető detektív letartóztatja a sofőrt, Alex Jonest, de bizonyítékok hiányában mégis szabadon kell engednie. Az őrjöngő apa tudva, hogy gyermeke élete forog kockán, és a rendőrség egyetlen nyomot követve nem bukkant a kislányokra, úgy dönt, nincs más esélye: kezébe veszi az irányítást, kerüljön bármibe.

Az amerikai álom elérhetetlen távolságba került Lou Bloom generációja számára. A munkanélküliség, nagyratörő célok és az elkeseredett próbálkozás olyan útra sodorja a férfit, ami a mélybe vezet. Minden éjjel, míg a város az igazak álmát alussza, véres sztorikra éhes mini stábok, gyors kocsikkal, kamerákkal és harsogó rendőrségi rádiókkal felszerelve portyáznak a terpeszkedő Los Angeles szennyes utcáin. A rendőrséget megelőzve egyik tetthelyről a másikra rajzanak és a felvételeket a televízióknak eladva váltják dollárra a vért. Lou megmámorosodik a nagy pénzzel kecsegtető lehetőségtől és gátlástalanul gázol át mindenen és mindenkin a sötétben.

1939-ben a brit titkosszolgálat létrehozott egy kódfejtő csapatot, akiknek a német katonai Enigma-kódoló készülék feltörése a feladata. A tudósok közül az egyik Alan Turing, aki briliáns elme, de emellett szociális készségei elég hiányosak. A különc férfi mögött kollégái rendszeresen összesúgdolóznak és megmosolyogják módszereit. Hamarosan Winston Churchill Turingot nevezi ki a csoport vezetőjének. Arról azonban senki sem tud, hogy a férfi homoszexuális, ami tilosnak számít az Egyesült Királyságban. Ha felettesei ezt megneszelik, az pályafutása végét jelentené.

Adam Bell egy zaklatott történelemprofesszor, akit jóformán semmi sem érdekel, még csodaszép barátnője sem. Egy szép napon kollégája ajánlására megnéz egy filmet, amelyben felfigyel egy férfire, aki az ő kiköpött mása. Adam nyomozni kezd, majd nem sokkal később meg is találja alteregóját, Anthony Clairt, ám kettejük találkozása nem várt következményekkel jár.

2003 egyik őszi éjszakáján a kollégiumi szobájában egy egyetemista új komputerprogramot tervezett - a haverjai közösségi életét áttette a netre, hogy megkönnyítse a kapcsolattartásukat. És ez bomba ötletnek bizonyult. Mark Zuckenberg nem sokkal később már a világ legfiatalabb milliárdosa volt, de ezzel alaposan felkavarta a magán- és szakmai életét is.David Fincher új rendezése, a Social Network - A közösségi háló magával ragadó történet egy lázadó, meg nem alkuvó emberről. Egy zöldfülű zseniről, akit kirúgnak a csajok, de ő forradalmat robbant ki azzal, ahogy egy egész generáció számára felforgatja az emberi kapcsolatokat. Az izgalmas, viharos és humorban is bővelkedő alkotás a Facebook születését majd - miután kiderül, mennyit ér - a tulajdonlása körüli ádáz küzdelmet mutatja be.

Sztárnak lenni nehéz. Korosodó sztárnak még nehezebb. De a legnehezebb annak, aki valaha sztár volt, és most újra vissza szeretne jutni a reflektorfénybe. A film főhőse, Riggan Thomson valaha egy legendás képregényhőst alakított a mozikban - három részen át. Ám hiába szárnyalt akkor, azóta nem nagyon keresik, ő megöregedett, a szakma szélére sodródott, és most egyetlen utolsó rohammal próbálja visszahódítani magának a népszerűséget. Új, utolsó esélye a Broadwayra szólítja: egy színdarab írója, producere és persze főszereplője lesz. Ha tényleg lesz előadás. Ha ő még bírja erővel. A történet mindössze három nap alatt játszódik: ezalatt kell megküzdenie a családjával, a kollégáival, az ellenségeivel és a jóakaróival, a sorsával... és legfőképp a saját józan (?) eszével.

A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie.

Andrew híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral, aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust...

Egy időügynök barangol múltban és jövőben: minden bevetés más korba vezeti. Utolsó megbízatásán fiatalkori saját magát kell beszerveznie a Cégbe, miközben egy olyan bűnözőre vadászik, aki valahogy folyton kicsúszik a kezéből, bármilyen időben is készül lecsapni rá…

Robert McCall egy nyugodt életet élő bostoni állampolgár, senki sem gondolná róla, hogy egy visszavonult volt kommandós. A saját halálát megjátszó ügynök újraéled önálló száműzetéséből, hogy megmentsen egy fiatal lányt az erőszakos orosz gengszterektől. De a bosszúhadjárat nem csak a bosszúról szól, hanem folyamatosan felfedi, hogy a törvény néha nem elég és át kell lépni a határokat. Ha valaki bajba kerül és nincs hová fordulnia, rá biztosan számíthat, ő a tehetetlenek védelmezője.

A titkok soká élnek. Negyven évvel ezelőtt egy családi ünnepség közben eltűnt a nagyhatalmú Vanger-klán egyik tagja, Harriet. Az idős milliárdos meg van róla győződve, hogy unokahúgát meggyilkolták, ezért felbérel egy állás nélkül maradt újságírót, hogy járjon utána az ügynek. A férfi nyomozni kezd, és segítséget is talál egy tehetséges komputerhacker személyében. Közös kutatásuk túl sok érdeket sért és rég eltemetett titkot fenyeget, és újabb gyilkosságra derít fényt.

Thomas egy liftben ébred, és a nevén kívül nem emlékszik semmire. Az ajtón túl különös világ várja. 60 srác, akik elzártan, szigetszerű univerzumukban élnek, és egyetlen dolgot tanulnak: a túlélés trükkjeit. Ők nem lepődnek meg az újonnan érkezőn: havonta egyszer mindig jön valaki. Világukat útvesztő veszi körül. Aki szökni próbál - és sokan vannak ilyenek - mind ottvesznek. Ezek a szabályok, melyek nem változnak és nem változtathatók. Valami mégis átalakul. Egy titokzatos üzenet hatására néhány srác azt hiszi, van remény a lázadásra. Még akkor is, ha fogalmuk sincs, ki ellen kell lázadniuk, és mekkora veszéllyel próbálnak szembenézni.

New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetegében, őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség. A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában.

A mit sem sejtő Lucy-t barátja arra kéri, hogy szállítson le egy aktatáskát egy helyre, ahol aztán túszul ejti őt a könyörtelen Mr. Jang. A gengszter emberei egy szintetikus kábítószert tartalmazó tasakot operálnak a lány hasába, és arra kényszerítik, hogy csempéssze át a határon. A tasak megsérül, a szer a szervezetébe kerül, minek hatására Lucy emberfeletti tulajdonságra tesz szert. A lány Samuel Norman professzorhoz fordul segítségért, aki több évtizede foglalkozik az emberi agy és a benne rejlő lehetőségek feltérképezésével, és ő az egyetlen, aki meg tudja válaszolni, hová vezet mindez. Korábbi fogva tartóival a nyomában Lucy hamarosan menekültből üldözővé válik, és olyan harcossá fejlődik, amely emberi ésszel már-már felfoghatatlan.

Peter Quill ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtóvadászatot indít Quill után, akinek minden erejére szüksége lesz, ha épp bőrrel akarja megúszni a kalandot. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal - Mordály, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora, és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit. Amikor Quill rájön, hogy a titokzatos gömbnek mekkora ereje van és milyen veszélyt jelent az univerzumra nézve, elkeseredett végső összecsapásra hívja társait, a tét pedig óriási, mivel az egész galaxis sorsa múlik rajtuk.

Az afroamerikai Chris és fehér barátnője, Rose kapcsolata elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, hogy a fiú végre megismerkedhet a lány szüleivel, Missy-vel és Dean-nel. Erre egy hétvégi kiruccanás keretein belül kerül sor. Eleinte Chris úgy látja, a lány családja nem nézi jó szemmel a rasszok közti kapcsolatot, de a hétvége előrehaladtával rájön, olyan információk húzódnak a háttérben, melyet korábban elképzeni sem tudott.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Richard Linklater új filmje, a Sráckor eleddig példátlan filmes kísérlet és egyedülálló mozis élmény. Olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi egy 12 éves időszakon át, 2002-től 2013-ig, ily módon a filmben megtett páratlan utazás egyszerre nagy ívű és intim, végigvezet a gyermekkor életörömén, a modern család mindent megrendítő változásain, és magán az időn. A film a 6 éves Masont követi az ember életének legradikálisabban változó évtizedén át a családi költözések, viták, házassági kudarcok, újra házasodások, új iskolák, első szerelmek, elvesztett szerelmek, jó időszakok, ijesztő időszakok, és a szívfájdalom és rácsodálkozás állandóan lüktető keveredésének ismerős kavargásán keresztül.

A nem túl távoli jövőben baleset történik egy űrállomáson: a váratlanul becsapódó meteorok megsemmisítik a bázist, és a két - éppen az űrhajón kívül dolgozó - asztronautát elszakítják a hajótól. Az újonc dr. Stone és a sokat próbált Kowalsky csupán egymáshoz kötve sodródik a végtelen űrben. Nincs, ami megállítsa őket, és nincs, aki a segítségükre siessen: a sisakjukban visszhangzó csend azt jelzi, hogy semmilyen kapcsolatuk nem maradt a földi irányítással. A félelem fokozatosan pánikba fordul. Minden lélegzet számít. Minden másodperc létfontosságú. A hazavezető egyetlen út az univerzum rémítő ürességén keresztül vezet.