Disguised as an Italian medic, Dolas finds himself on a ship evacuating wounded Axis soldiers to Italy. He leaves the ship disguised as a Nazi soldier, but is found out, declared a deserter and sent to the Eastern Front. However, on the flight to Russia, he is able to escape with a parachute, and finds himself back in Poland, now occupied by Nazis.

On the night of August 31, 1939, Dolas, from a platoon reinforcing a train station on the German border, falls asleep in a train car and unknowingly crosses into Germany. The moment he shoots a German, who he thinks is a saboteur, the German invasion of Poland begins, and Dolas is convinced it was his fault. He is taken to Stalag POW camp, the first destination in his odyssey around Europe.

Nights and Days is a family saga of Barbara Ostrzenska-Niechcic, (played by Jadwiga Baranska) and Bogumil Niechcic, (played by Jerzy Binczycki) against the backdrop of the January Uprising of 1863 and World War I. The film is a rather straightforward and faithful adaptation of a novel by Maria Dabrowska with the same title. The plot is woven around the changing fortunes of a noble (upper-class) Niechcic family in the pre-WWI Poland. There are two main crossing threads: a social history one and an existential one. The cinematographic version is a condensation of the 12 part award winning TV serial of the same title and using the same cast and producers.

Ranse Stoddard és Tom Doniphon közeli barátságba kerülnek, amikor Stoddard a nyugati kisvárosba, Shinboe-ba érkezik seriffnek. A városkát egy Liberty Valance nevű ember és bandája rettegésben tartják. Amikor megtudják, hogy Stoddard nem hajlandó kenőpénzt elfogadni, elhatározzák, hogy elteszik láb alól. Stoddard és Doniphon pedig megfogadják: rendet tesznek Shinboe-ban...

Jerry nem emlékszik saját múltjára, csak halvány sejtései vannak, amelyek félelemmel töltik el. Taxisofőrként dolgozik, ügyfeleit útközben alaposan lefárasztja összeesküvés-elméleteivel. Szerinte minden mindennel összefügg, és sötét erők lapulnak a történések mögött. Szabadidejében saját kis újságot szerkeszt, hogy felhívja az emberek figyelmét. Egy csinos ügyvédnőhöz próbálja eljuttatni nézeteit, sikertelenül. Jerryt a titokzatos Dr. Jonas elrabolja, aki kormányzati pszichiáterként felfigyel a szokatlanul túlbuzgó sofőrre. Félbehagyott szupertitkos kísérlet körvonalai rajzolódnak ki, Jerry emlékei lassan összeállnak. Megmenekülése után az ügyvédnő kénytelen hinni a tényeknek: az ügy megoldása apja gyilkosságának és saját múltjának megértéséhez is elvezethet.

Johnny Clay éppen most lépett ki a a börtön kapuján, máris egy kétmillió dolláros rablást tervez. A célpont egy lóversenypálya kasszája. Társainak, a pénztárosnak, egy csaposnak, egy leégett zsarunak és egy volt alkoholistának, jó okuk van arra, hogy a pénz reményében nagy kockázatot vállaljanak. A percre pontosan kidolgozott terv végrehajtása sikerrel jár, a pénztáros felesége azonban elárulta Val Cannonnak, gengszter barátjának a tervet...

Történetünk szerint egy idegen faj egyik tagja egy csinos nő bőrébe bújva járja Skócia utcáit és férfiakat csábít el, hogy aztán egy fekete masszaszerű folyadékban feleméssze őket. A nőt folyamatosan figyeli egy motoros „álcát” használó idegen, aki elintézi a piszkos munkát, ha esetleg probléma adódna. Hősnőnk ismerkedik új kinézetével és az emberi fajt is alaposan szemügyre veszi.

Mickey Rosa egyetemi professzor felfigyel a zseniális matematikai képességekkel rendelkező hallgatójára, Ben Campbellre. Meghívja a különóráira, ahol a legvagányabb tanítványaival a kártyajátékok törvényszerűségeit tanulmányozzák. Kidolgoznak egy teljesen legális módszert, amelynek segítségével meg lehet kopasztani a kaszinókat. Egy idő után azonban a biztonsági szakembereknek szemet szúr a sikercsapat ténykedése. A nyomukba erednek, hogy kiderítsék, hogyan dolgoznak. A társaság azonban nem hajlandó lemondani a nagy pénzről. Valós történet alapján.

A Madagaszkár távoli partjaira vetődött New York-iak olyan őrült ötlettel állnak elő, ami még akár be is válhat. A pingvinek katonás precizitással helyrepofoztak egy régi repülőgéproncs-féleséget. A díszes kompánia a levegőbe emelkedik - és ott is marad egy darabig. Épp csak annyi ideig, ami elegendő ahhoz, hogy eljussanak a legvadabb helyre, Afrika kies szavannáira, ahol állatkerti barátaink első ízben találkozhatnak szabadon élő társaikkal. Miközben a gyökereiket keresik, hamar rájönnek, hogy mi is a különbség a betondzsungel és az afrikai vadon között. A régen látott rokonok, a romantikus vetélytársak és az ármánykodó vadászok ellenére is úgy tűnik, hogy Afrika nagyon "tutkeráj" hely de vajon jobb, mint hőseink otthona a Central Parkban?

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A san fransisco-i night club tulajdonosát, Johnny Boz-t holtan találják az ágyában. Nick Curran nyomozó kapja meg az ügyet, aki ugyan ma már teljesen tiszta, de múltjában nagy szerepet kapott az alkohol és a kábítószer. Az első számú gyanúsított Catherine Tramell, a titokzatos és kihívó regényírónő, aki Boz szeretője volt. Kiderül, hogy a gyilkosság pontos mása Catherine egyik könyvében leírt gyilkosságnak, Nick azonban nem tud ellenállni a nő vonzerejének.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Alex, az oroszlán a nagyvárosi dzsungel királya, mivel ő a New York-i Central Park állatkertjének fő attrakciója. Ő és legjobb barátai, Marty, a zebra, Melman, a zsiráf és Gloria, a víziló egész eddigi életüket kellemes fogságban töltötték, pazar étkek közt, zöldövezeti környezetben.Ám Martynak az elég jó sem elég jó, hagyja, hogy úrrá legyen rajta a kíváncsiság és néhány rendkívüli pingvin segítségével megszökik, hogy felfedezze a külvilágot, ami annyira hiányzik neki...

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.

Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

A gazdasági világválság sújtotta Délen három rab megszökik a börtönből. Egész életükre kiható kaland vár rájuk, mikor nekiindulnak, hogy visszaszerezzék szabadságukat, és hazatérhessenek otthonukba. Nincs vesztenivalójuk: bilincsbe verve futnak az életükért. Nyomukban jár Colley, a ravasz és rejtélyes nyomozó, aki minden igyekezetével azon van, hogy a három fegyencet visszavigye a börtönbe.

Susan Morrow, Los Angeles-i műkereskedő hihetetlen jómódban él férjével, Hutton Morrowval, ám mégsem érzi teljesnek az életét. Az egyik hétvégén Hutton elutazik az egyik szokásos és túlzottan gyakorta esedékes üzleti útjára, Susan pedig egy csomagot talál a postaládájában. A csomagban egy regényt van, melyet a volt férje, Edward Sheffield írt, akivel már évek óta nem beszélt. Este, egyedül az ágyban olvasni kezd. Susant olvasás közben mélyen megindítja Edward írása, és akarva-akaratlanul is felidézi a szerzővel közös szerelmi történetük legintimebb pillanatait. Megpróbál magába tekinteni, életének és karrierjének csillogó felszíne alá, és egyre inkább egyfajta bosszúként értelmezi a könyvet, melynek története arra kényszeríti, hogy átértékelje a döntéseit. Újraéled a szerelem, melyet elveszettnek hitt, és ahogy a történet halad, olyan felismerésre készteti, amely újraértelmezi a regény hősét és saját magát is.