Az író Ned egyaránt frusztrált a munkájában és a magánéletében. Semmi örömét nem találja az erotikus tévéműsor szerkesztésében, szakmai sikerre vágyik. A házassága feszültségekkel terhes, és a gyerekeivel is gond van. A tizenöt éves nagy fia bejelenti, hogy a saját neméhez vonzódik, a tizenegy éves kicsi pedig mindentől fél. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felesége, Jeannie úgy dönt, magukhoz veszi a beteg édesapját, Detroitból New Yorkba költözteti. Vajon van-e kiút Ned számára ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből? Képes túlélni a család a válságot?

A French nobleman deserts his wife because of an ancient family secret.

A New York-i háziasszony, Margaret Reynolds életét teljességgel betölti makacs, fontoskodó anyja, munkamániás férje és három gyermeke. Nem csoda, hogy kiborul, amikor megtudja, hogy újra terhes. A modern nő önértékelési problémái elől Margaret gazdag fantáziavilágba menekül, ahol még Fidel Castro is felbukkan egy románc erejéig. Margaret szerepében Barbra Streisand szórakoztató képet mutat a szabadság, függetlenség és anyaság kapcsolatáról. A történetet a Pulitzer-díjas Paul Zinder (A gammasugarak hatása a százszorszépekre) írta Anne Richardson Roiphe bestsellere alapján. Az enyém, tied, miénk egy képzeletbeli választ ad a feminizmus kialakulására, és arra a kérdésre, hogy miért akarnak a nők mindig mindent egyszerre.

She is a scientist. He is a Lebanese doctor. They meet at a banquet and fall into a carefree, passionate relationship. But difficulties abound because of his heritage and her loveless marriage. She flies to Havana to sort things out on the beach and in the cabarets. She sends him a ticket, but harbors no illusions that He will join her in this Caribbean melting pot.

New York, 1890. Mrs. Dolly Levi egy csinos, fiatalon megözvegyült asszony. Férjével ideális szerelemben éltek, halála óta magányos. Házasságközvetítésből és afféle „mindenben tudok segíteni” szolgáltatásból él. Egyik ügyfele egy nehéz természetű, zsémbes yonkers-i terménykereskedő, Horace Vandergelder, akinek már kinézte a párját egy női kalapüzlet tulajdonosnője, Irene Molloy személyében. Horace a nősüléssel azonban inkább kiszolgálót, mintsem szerelmet keres. Dolly elhatározza, ideje véget vetni a magánynak, Horace némi megnevelés után ideális férj lesz számára. Szövevényes tervet dolgoz ki, melynek során mindenki megtalálja párját.

Visszatérünk a varázslatos görög szigetre, Kalokairire ebben az új musicalben, mely szintén az ABBA dalaira épül. A film ide-oda ingázik az időben, és megmutatja, hogy a múltbéli kapcsolatok miképp hatnak a jelenre.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Egy elit osztag, a legjobb katonákkal teletűzdelve, az emberiség utolsó harcát vívja a világ legikonikusabb építményén, a Nagy Falon...

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Jodie Foster Oscar-díjas alakítása Sarah Tobias, a szenvedélyesen független nő alakja, akit egy banda egy bárban megerőszakol. Sarah védőügyvédjével együtt a támadók nyomába ered, de meg kell találnia azokat a bámészkodókat is, akik végignézték a történteket, sőt tovább bátorították az elkövetőket. Sarah elkeseredetten küzd igazáért, harcában egyedül az ügyvédje a támasza.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Richard Sherman az átlagos családapa nyaralni küldi családját, míg ő maga a fülledt-meleg New Yorkban marad. Mivel eltökélte, hogy nem fogja éppen a házasságuk hetedik évében kihasználni szalmaözvegységét, alig mozdul ki a lakásból, míg az új szomszédasszony személyében nem találkozik a megtestesült kísértéssel. Hamarosan erotikus előjátékféle bontakozik ki közöttük, s ebben Richard a legjobb oldaláról mutatkozik be. De amikor meg akarja tenni a végső lépést, természetesen minden balul üt ki. Ennek a tapasztalatlanságnak köszönheti, hogy végül mint példás férj utazhat a felesége után.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.