Michel Quint bestsellere alapján készült ez a több évtizedet átölelő, visszaemlékezésekkel teli dráma, melynek középpontjában két francia férfi áll, akik a II. világháborús megszállás során felrobbantanak egy generátort és menekülés közben a németek fogságába esnek. Fogva tartóik azonban nem biztosak abban, hogy ők a tettesek, ezért két másik bajtársuk társaságában egy mély gödörbe hajítják őket azzal, hogy egyet mindennap megölnek közülük, amíg a tettes el nem ismeri bűnét. Innen nincs kiút, ám úgy tűnik, hogy az egyik német őr megszánja a rabokat.

Művészi és személyes válságának mélypontján Gustav von Aschenbach zeneszerző velencei utazása közben találkozik egy lengyel fiúval, Tadzióval. A fiú vélt tiszta ártatlansága annyira hat von Aschenbachra, hogy az önfeladásig rabja lesz a tökéletes szépségnek, és mindenüvé követi a fiút, hogy ne kelljen szenvednie közelségének hiányától. S végül ez lesz a végzete, Velencében ugyanis terjed a kolera. A zeneszerző a parton hal meg, utolsó pillantását a tengerből kiemelkedő fiúra vetve.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

A négy öreg haver találkozik ötödik társuk Perozzi sírjánál, aki az első rész végén meghalt. Az idő múlik, de ők még mindig készek a kalandokra, a kegyetlen tréfákra és ...

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Eva vendégségbe hívja évek óta nem látott anyját, Charlotte-ot. Az elismert és gazdag zongoraművész nem tudta, hogy lánya maga mellé vette fizikailag és értelmileg hátráltatott húgát, akit még ő helyezett el egy intézetben. Azonban nem csak emiatt támad feszültség köztük, hanem a gyermekkor és az elmúlt évek során ki nem beszélt véleménykülönbségek, indulatok és érzelmek okán. Ingmar Bergman egyetlen olyan filmjében, amelyben Ingrid Bergman a főszereplő, mértani pontosságú pszichológiai leírását adja a sérült anya-lány kapcsolatnak.

Geremia, an aging tailor/money lender, is a repulsive, mean, stingy man who lives alone in his shabby house with his scornful, bedridden mother. He has a morbid, obsessive relationship with money and he uses it to insinuate himself into other people's affairs, pretending to be the "family friend". One day he is asked by a man to lend him money for the wedding of Rosalba, his daughter. Geremia falls in love at first sight with the bewitching creature and and soon indulges in a "beauty and the beast" relationship...

A Birdwell család a minden erőszakkal szemben elkötelezett kvéker felekezethez tartozik, amelynek tagjai a polgárháború éveiben sem hajlandóak fegyvert fogni. A front azonban egyre közeledik indianai otthonukhoz, és a déliek fosztogatásairól nyugtalanító hírek érkeznek. Míg a szülők, Jess (Gary Cooper) és Eliza (Dorothy McGuire) kitartanak a teljes erőszakmentesség mellett, nagyobbik fiuk, Joshua (Anthony Perkins) csatlakozik a fegyveres önkéntesekhez, hogy útját állja a közeledő déli seregnek. Amikor Joshua lova gazdátlanul tér vissza a farmra, Jess előveszi rég letett puskáját, és elindul, hogy felkutassa fiát a harctéren.

A woman watches time passing next to the suitcases of her ex-lover (who is supposed to come pick them up but never arrives) and a restless dog who doesn't understand that his master has abandoned him.

When the wife of a 17th century Kyoto scroll-maker is falsely accused of having an affair with his best employee, the pair flee the city and find themselves falling for one another.

A gardener is watering his flowers, when a mischievous boy sneaks up behind his back, and puts a foot on the water hose. The gardener is surprised and looks into the nozzle to find out why the water has stopped coming. The boy then lifts his foot from the hose, whereby the water squirts up in the gardener's face. The gardener chases the boy, grips his ear and slaps him in his buttocks. The boy then runs away and the gardener continues his watering. Three separate versions of this film exist, this is the original, filmed by Louis Lumière.

Martin Blankot (John Cusack) környezete nyugodt embernek ismeri. Profi bérgyilkosként sikerül azonban mindenkit megtévesztenie. Függetlenként dolgozik, legendák keringenek róla a piszkos szakmában. A korral azonban lelkiismeret furdalása is elmélyül, nem csak a szeme körüli ráncok. Pszichiátere tanácsára lazítana egy kicsit, de a munka közbeszól. Detroit elõvárosában kell megölnie valakit. Pont ott, ahová tízéves érettségi találkozójára készül. De ez még mind nem elég: rá is vadászik egy bérgyilkos, továbbá egy túlbuzgó FBI ügynök-páros is a nyomára bukkant, sõt szaktársa, egy bizonyos levakarhatatlan Mr. Grocer (Dan Aykroyd) nevű úr be akarja õt szervezni a szakma csúcsszövetségébe.

The film tells a story speaks of "Yusuf ", a plumbing Man, who is exposed to many pranks by his friends.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.