Két gyerekkori jó barát úgy dönt, hogy csatlakozik a Rio De Jaineróban működő katonai rendőrség alakulatához. Miután mindketten hamar belerázódnak a kemény mindennapokba, egy speciális alakulat létrehozásába fognak, hogy a helyi kábítószer kereskedők méregfogait kihúzzák. Tervük véghezvitele sokkal nehezebb, mint gondolnák - rengeteg életveszélyes helyzetből kell kimászniuk, hogy felszámolják a maffia örökösen újjáformálódó hálózatát.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

Mi történik akkor, amikor két brazil jóbarát elindul Spanyolországba szerencsét próbálni? Egyikük rendkívül kreatív hazudozó, a másik éles elméjű írástudatlan. Míg Chico azzal foglalkozik, hogy minél inkább kiszínezze a velük történt, amúgy sem sima kalandokat, Grilo arra használja pengeként vágó eszét, hogy kimenekítse magukat ezekből a kalamajkákból (amelyek pedig szép számmal akadnak útjuk során).

A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetegében, őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség. A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában.

McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.

Derek Vinyard jogosnak vélt elkeseredettségében csatlakozik a rasszista fehérekhez. Egy ízben két szerencsétlen fekete megpróbálja ellopni a kocsiját, erre megöli őket. A rács mögött Derek világról vallott elképzelései 180 fokos fordulatot vesznek. Szabadon bocsátásakor igyekszik öccsét, Dannyt letéríteni a rossz útról.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

City of God – 10 Years Later investigates what happened to the actors who took part in the award-winning film directed by Fernando Meirelles and Katia Lund. This documentary shows what City of God’s worldwide success meant to their lives. Were the actors prepared for the film’s success? Did the social background of some of them prove stronger than the opportunity that came their way?

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

A keményen dolgozó Val 13 éve él bentlakásos házvezetőnőként egy jómódú Sao Paulo-i család házában. Elégedett életével, de állandó bűntudat kínozza lánya, Jessica miatt, akit annak idején rokonainál hagyott Brazília északi részén. Amikor Jessica váratlanul felbukkan Sao Paulóban, hirtelen felborul a házon belül uralkodó szigorú társadalmi rend.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul

Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.

Az Orvos és a Felesége két hétköznapi ember, aki a káosz középpontjában találja magát. A véletlennek köszönhetően az asszony immunis a különös járványra, amelynek hatására egy egész város lakossága megvakul. A hatóságok karantént rendelnek el. Annak ellenére, hogy az asszony lát, vakságot színlel, hogy ne szakítsák el a férjétől. A maga számára is meglepő módon az elhagyott szanatórium rettenetes világában valódi vezérré válik és arra ösztönzi az embereket, hogy tanuljanak meg a gyötrelmek és a bizonytalanság közepette életben maradni.

A Carandiru a világ egyik legnagyobb gyűjtőfogháza volt, amely Sao Paolóban működött egészen 2002-ig. Legnagyobb kihasználtsága időszakában a 3000 férőhelyen 8000 rabot tartottak fogva. Akkor vált igazán hírhedtté, amikor 1992-ben, egy lázadás alkalmával 111 rabot koncoltak itt fel. Habár a rendőrség arra hivatkozott, hogy önvédelemből cselekedtek, egyetlen rendőr sem halt meg az összetűzés során.

A törvény ellentétes oldalain álló két férfi útjai, hasonló sorsuk miatt keresztezik egymást. Yan, még mielőtt végezne a Rendőrakadémián, besúgó lesz a Triádban. Egy évtizedes kemény munka eredményeként sikerül beépülnie a legnagyobb hongkongi Triádba. Ming, alig volt 18 éves, mikor a Triád főnökének megbízásából zsaru lesz. A Triád tagjairól ismert különleges információk segítségével rövid idő alatt a Bűnügyi Hírszerzési Hivatal főnökévé lép elő. Mindkét férfi kezdi úgy érezni, hogy a Jó és a Rossz között pokolbeli árnyékokká váltak, valós identitástudat nélkül. Egy végzetes éjszakán minden szál egy pontba fut: Minget azzal bízzák meg, hogy buktassa le saját Triád főnökét. Ahogy a művelet kibontakozik, mindkét oldal rádöbben, hogy tégla van köztük. A helyzet egyre súlyosbodik, Ming ráébred, hogy szigorúan piszkos ügyekbe keveredett. Kinevezése utáni első küldetése nem más, mint a tégla, azaz saját személyének leleplezése.

Leon, a magányos bérgyilkos New Yorkban él. A szomszédjában lakó család áldozatául esik Stansfield nyomozó kegyetlenségének, aki lemészárolja a szülőket. Az egyetlen túlélő, a 12 éves Mathilda Leonhoz menekül. Idővel a szenvtelen bérgyilkos úgy gondoskodik Mathildáról, mintha a saját lánya lenne. Stansfield azonban nagyszabású kommandós akció keretében készül megostromolni Leon lakását, hogy végezzen a kis szemtanúval. Ám nem számol Leon profizmusával, aki ráadásul az élete árán is hajlandó megvédeni a lányt...