From 1970-1977, six low budget films shown at midnight transformed the way we make and watch films.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Ki ne ismerné Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséjének elbűvölő történetét? Ahogy az élénk fantáziával megáldott, ábrándos Alice kortyol a csöpp üvegből, amelyen ez áll: Igyál meg!, majd összezsugorodik és színes képzelete szárnyán olyan helyekre jut el, ahol gyermek előtte még nem járt.Walt Disney fantasztikus ecsetvonásai nyomán megtudhatjuk, ki a Fehér nyúl, aki mindig siet valahová, megismerkedhetünk a Kalapos gyíkkal, Borsos hercegnővel, teázhatunk Április bolondjával, összefuthatunk a Bolondos kalapossal, kalandokba keveredhetünk a Szívkirállyal, a Szívkirálynővel és bűvös kártyahadseregével.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Úgy tűnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképű, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetője, gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Akár egy impresszionista tájkép: ha közelebbről megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tűnik fel. Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti őt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét.

Sok minden történt, mielőtt Belle és a Szörnyeteg egymásra talált. Belle régi és új barátai segítségével csillogó-villogó világot akar varázsolni a borús kastélyból, ám a nagy munka csak összefogással, a szeretet, a megbocsátás és az igaz barátság segítségével sikerülhet - csupán így válhat a lehetetlen lakból igazi hercegnői palota. A kedves és mulatságos extrákkal kiegészített modernkori klasszikus mese ismét bebizonyítja, hogy a valódi szépség belülről fakad!

Egy görög mondás szerint csak azok a nők látnak tisztán, akiknek könny áztatta a szemét. Manuelára nem igaz ez a mondás. Azon az estén, mikor egy autó halálra gázolja Estebant, a fiát, Manuela minden könnyét kisírja. S ahelyett, hogy tisztábban látna, a jelen és a jövő teljesen összekuszálódik benne. Fia egy hátrahagyott naplójában az alábbiakat olvassa: "Tegnap anyám egy fényképet mutatott nekem. A fele hiányzott. Úgy érzem, az életemből is hiányzik ez a rész." Az apjáról volt szó. Manuela sosem beszélt róla fiának, nehéz lett volna megmagyarázni, hogy a férfinek nagyobb mellei vannak mint neki és hogy Lolának hívják. A hallgatás mint egy szörnyű bűn, úgy nehezedik vállaira. Elhatározza, hogy megkeresi Lolát, hogy elmondja neki, volt egy fiuk, aki már halott.

Júdeában vagyunk, ott és akkor, amikor Jézus született. Vele szinte egy időben és egészen a közelében megszületik egy másik gyermek is, Brian. Róla a napkeleti bölcsek tévedésből azt hiszik, hogy ő a megváltó. Brian élete ettől a perctől kezdve tévedések és félreértések sorozata.

A neve Tasker, Harry Tasker. Hat nyelven beszél, és mind egyszemélyes hadseregként, mind tangótáncosként roppant hatékony, miközben a nagyon-nagyon titkos Omega csoportnak dolgozik. Egy fegyverkereskedők rendezte estélyen először tökéletes, simulékony modorával elvegyül a vendégek között, átgázol néhány női szíven, megfejt egy-két számítógépes kódot, összetöri pár dobermann fejét, majd elegáns menekülése közben hadseregnyi biztonsági őrt hatástalanít.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Ebben az akciókban gazdag, izgalmas filmben Michael Douglas tőle szokatlan szerepben jelenik meg. Egyszerű, hétköznapi tisztviselőt alakít, aki egy napon, egy reménytelennek tűnő forgalmi dugóban ücsörögve bekattan: kocsiját maga mögött hagyva gyalogosan elindul hazafelé. Kislányának születésnapja van, ezért olyan fontos idejében hazatérnie. A baj csak ott kezdődik, hogy a hazafelé vezető úton többen is az útjába kerülnek, és az akadályokra az elkeseredett, mindenre elszánt férfi agresszióval válaszol: útját holttestek és sebesültek sora jelzi. Hamarosan a rendőrséggel a nyomában menekül, és csak egyetlen ember van a városban, az ügyben nyomozó detektívfelügyelő, aki sejti, mi lehet az öldöklés hátterében.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

A sötét szobában csak egy zseblámpa világítja meg a széfet. A fúró tompa zaját elnyomja a lentről felszüremlő ütemes dübörgés. Fémforgácsok hullnak a padlóra, feltárul a páncélszekrény ajtaja... Nck Wells eltökélte: visszavonul, ez volt az utolsó szajré. Összeköltözik barátnőjével, Diane-nel, és törvényes üzletére, a montreáli jazzklubra koncentrál. Azonban Maxnek, aki Nick barátja, üzlettársa és orgazdája, más tervei vannak. Rábeszéli a szakma legnagyobb profiját, hogy szegje meg a két legfontosabb szabályt - "mindig egyedül dolgozz, és soha ne dolgozz abban a városban, ahol élsz," - és összehozza őt Jack Tellerrel. A fiatal, rámenős és tehetséges tolvajnak Nick kasszafúró tudományára van szüksége, hogy megcsinálja élete első nagy szajréját: egy milliókat érő műkincset, melyet a Montreáli Vámház falai mögött őriznek...

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...