Marta used to be a recognized and successful psychic, but after a dramatic experience, she loses faith in her gift and develops agoraphobia. She couldn't see the devilish side of her rapper, Mario, and now, Marta is afraid that Mario will stalk her again. As soon as she released from the asylum, she moves to Monica's uncle apartment. There, she feels safe. But soon, she has trouble with her crazy neighbors. And if this wasn't enough, a spectrum starts to haunt her, making her life impossible. Marta will have to fight against all these difficulties and manage to get her gift back before Mario finds her.

A tinédzser Arnaud nyáron besegít a család asztalos vállalkozásába. Az egyik ügyfélnél ismerkedik meg a nagyszájú és csodaszép Madeleine-nel, akinek magabiztossága egyszerre lenyűgözi és rabul ejti a fiút. Amikor a lány katonai kiképzőtáborba megy, ő is csatlakozik, még nem sejtve, szerelme milyen veszélybe sodorja ezzel.

Üzlet az üzlet. Vagy annak kéne lennie. De egy keményen dolgozó, kis cégét folyton féltő üzletember valamint két alkalmazottja számára nem ilyen egyértelmű a helyzet. Pedig épp életük legfontosabb szerződését készülnek aláírni, és ezért mindhárman Európába utaznak. És életükben nem követtek el annyi baklövést, mint üzleti útjuk során. Semmi sem alakul a terv szerint, minden lehetséges baleset megtörténik velük, minden lehetetlen hibát elkövetnek, és soha nem az történik, amit szeretnének, vagy ami józan ésszel elvárható volna. Mert az eredeti elképzelés szerint biztosan nem keveredtek volna el egy tömeg szexfétis gyűlésre vagy a világ leggazdagabb országai vezetőinek csúcstalálkozójára. De az igazi üzletember nem adja fel könnyen: bármibe keverednek, igyekeznek kimászni belőle.

J.D. Vance (Gabriel Basso), az Ohio állam déli részéről származó egykori tengerészgyalogos jogot tanul a Yale Egyetemen, és közel áll álmai munkájához, amikor egy családi válság haza szólítja szülővárosába, a helyre, amelyet minden erejével próbált elfelejteni. J.D.-nek szembe kell néznie azokkal az összetett problémákkal, amelyeket munkásosztálybeli családja jelent számára, például az édesanyjához, Bevhez (Amy Adams) fűződő változékony kapcsolatával. Miközben felszínre törnek emlékei a nagymamájáról (Glenn Close), a talpraesett és éles eszű nőről, aki felnevelte őt, J.D. megtanulja elfogadni, hogy családja kitörölhetetlen nyomot hagyott saját életútján.

A film alapjául Stephen King fiának nálunk is megjelent regénye szolgál, amelyben egy fiatalembert gyanúsítanak meg barátnője megölésével. Az eset után a férfi furcsa változásokat vesz észre magán, konkrétan szarvai nőnek, de ezzel együtt olyan képességet is kap többek között, amivel igazmondásra bírja az embereket. Nem is tétovázik tovább, elindul, hogy kiderítse az igazságot..

Jane egy idealista, végtelenül romantikus és mindenkinél önzetlenebb nő. Ugyanakkor pedig állandó résztvevője mindenféle esküvői és lakodalmi rendezvényeknek, bár a saját boldogsága még látóhatáron belül sincs. Ám amikor Jane húga, Tess iránt saját főnöke, George lobban szerelemre (s, akibe titkon Jane is szerelmes), hősnőnk kénytelen felülvizsgálni eddigi "örökké-csak-koszorúslány" életstílusát. Egész élete csak arról szólt, hogy mindenkit boldoggá tegyen maga körül, ráadásul huszonhét különböző koszorúslányruha lapul szekrényében, így mindezt bizonyítani is tudja. Egy emlékezetes estén Jane éppen kénytelen ingázni két esküvői fogadás között a Manhattan-Brooklyn vonalon, a nem mindennapi teljesítménynek pedig véletlenül szemtanúja lesz Kevin, a riporter, aki nagyszerű sztorit szimatol.

Párizs utcái alatt 200 mérföldnyi alagútrendszer húzódik, melyet 1785-ben építették a világ legnagyobb tömegsírjának. Ez a holtak birodalma, ahol számtalan lélek lelt örök otthonra. De a világ nem tudja a legsötétebb titkát. Amikor egy csapat kutató bemerészkedik a feltérképezetlen katakombák csont-labirintusába, rábukkannak a titokra, melyet a holtak városa őriz...

Egy tökéletes jövőben, ahol nincs háború, fájdalom, szenvedés, az ifjú Jonas is megkapja életre szóló feladatát a vének tanácsától. A mentorával töltött idő alatt azonban ráébred, hogy mekkora árat kell fizetnie mindenkinek ezért a színtelen békéért. Az emlékek ifjú őre letér a kijelölt ösvényről és a szabályokat felrúgva azt teszi, amiről azt gondolja, hogy helyes.

Egy ártatlannak induló “felelsz vagy mersz” játék halálosra fordul, amikor valaki –vagy valami– elkezdi megbüntetni azokat, akik hazudnak, vagy nem merik megtenni, amit választottak.

Edward Bloom mindig hazudik. Nagy mesélő és kiváló anekdotázó: különös, színes fantáziájával mindenkit levesz a lábáról, még azokat is, akik talán nem hiszik el a világkörüli útjáról, az óriásokról, boszorkányokról, viharokról és csengő hangon éneklő sziámi ikrekről szóló elbeszéléseit. Egyedül a fiát nem győzi meg - ő egyszerűbb, szerethetőbb apára vágyik. Amikor azonban kiderül, hogy Edward halálos beteg, a fia mégis beszélgetni kezd vele. Szeretné végre megismerni az apját: meghallgatja összes hihetetlen történetét, és megpróbálja elhinni őket: a sok hazugság mögött a valóságot keresi. Nem is sejti, mit fog találni...

A majmok az urak. Ők az erősebbek, okosabbak, jobban alkalmazkodók. Tíz évvel az első, szuperintelligens emberszabásúak megjelenése után, övék a világ, és Caesar a vezetőjük. Az emberiség mégsem pusztult ki teljesen. Kisebb túlélő csoportjaik bizonytalan, átmeneti békét kötöttek az uralkodó fajjal. Ám a természetes kiválasztódás nem bírja a kompromisszumokat. A béke átmeneti. Előbb-utóbb ki fog törni a csata, amely vagy az embereket vagy a majmokat örökre elsöpri a föld színéről.

A bűvészek a múlt századforduló Londonjának legnagyobb sztárjai. Két fiatal varázsló van feljövőben. A feltűnő és kifinomult Robert Angier a közönség kedvence. A kissé bárdolatlan, egyszerű Alfred Borden viszont igazi géniusz, de hiányzik belőle az a képesség, hogy lebilincselje nézőközönségét. Eleinte barátsággal és tisztelettel viseltetnek egymás iránt, de mikor a nagy mutatványuk rosszul sül el, egy életre ellenséggé válnak. Ettől kezdve legfőbb vágyuk, hogy legyőzzék a másikat. Minden trükk és minden fellépés egyre fokozza a gyilkos versenyt közöttük.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Peter Quill ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtóvadászatot indít Quill után, akinek minden erejére szüksége lesz, ha épp bőrrel akarja megúszni a kalandot. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal - Mordály, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora, és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit. Amikor Quill rájön, hogy a titokzatos gömbnek mekkora ereje van és milyen veszélyt jelent az univerzumra nézve, elkeseredett végső összecsapásra hívja társait, a tét pedig óriási, mivel az egész galaxis sorsa múlik rajtuk.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük. Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót – és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

A mit sem sejtő Lucy-t barátja arra kéri, hogy szállítson le egy aktatáskát egy helyre, ahol aztán túszul ejti őt a könyörtelen Mr. Jang. A gengszter emberei egy szintetikus kábítószert tartalmazó tasakot operálnak a lány hasába, és arra kényszerítik, hogy csempéssze át a határon. A tasak megsérül, a szer a szervezetébe kerül, minek hatására Lucy emberfeletti tulajdonságra tesz szert. A lány Samuel Norman professzorhoz fordul segítségért, aki több évtizede foglalkozik az emberi agy és a benne rejlő lehetőségek feltérképezésével, és ő az egyetlen, aki meg tudja válaszolni, hová vezet mindez. Korábbi fogva tartóival a nyomában Lucy hamarosan menekültből üldözővé válik, és olyan harcossá fejlődik, amely emberi ésszel már-már felfoghatatlan.

Mindenki igazi társra vágyik. Olyanra, aki figyel, aki megért, aki segít, és aki szeret. Theodore nagyon lassan heveri ki a válását, egyedül él, és nem barátkozik könnyen. Napközben egy számítógépen dolgozik, esténként egy másik számítógépen játszik - és unalmában letölt egy új programot: egy intelligens operációs rendszert. És minden megváltozik. Az egzotikus hangú rendszer, vagyis Samantha felforgatja addig túl egyforma napait. Mindent tud, mindent ért, és egyre közelebb kerül Theodore-hoz. Olyan közel, hogy a férfi néha már úgy érzi: Samantha testestül-lelkestül az övé.