Jenny pszichiáter, a férje is az. Boldogok, sikeresek. A nő azonban lassanként összeroppan a munkájából adódó lelki megterhelés és a nyomasztó emlékek súlya alatt.

After 15 years of marriage, David and Marianne have grown apart. David has had an affair with a patient of his and Marianne has got herself involved with her former lover Carl-Adam, who's also David's best friend. When she travels to Copenhagen to meet Carl-Adam, David takes the same train as she does, making it look coincidental. Spending time together remembering their past and talking about their future, they come to understand each other again, which leads to a reconciliation.

In 1969, with Sven Nykvist as cinematographer, Ingmar Berman made The Fårö Document, a film that ended with a rather pessimist view of the island’s future. One of the scenes in the film is of a school-bus and its young passengers. To these and to the realities ten years later Bergman returns in the long documentary Fårö Document 1979.

Three stories of love and coincidence around the theme of dates in Paris.

A 20-as évek Berlinjébe érkezik Amerikából a zsidó származású Abel Rosenberg, öccse, Max és annak elvált felesége, Manuela. Artistaként dolgoznak, míg Max váratlanul öngyilkosságot követ el. Abel és Manuela felveszik a kapcsolatot, segíteni próbálják egymást. Helyzetük nem könnyû, mert a válság sújtotta Németországban súlyos megélhetési gondokkal küszködik mindenki. Ráadásul a nemzetiszocialisták már megkezdték a zsidók üldözését. Abel is mindennapi támadásoknak van kitéve. Különösen akkor rémül meg, amikor egy régi ismerõse beavatja a szörnyû titokba: embereken végeznek ördögi kísérleteket. Abelt figyelmeztetik, hogy jobban tenné, ha elhagyná Németországot.

Eva vendégségbe hívja évek óta nem látott anyját, Charlotte-ot. Az elismert és gazdag zongoraművész nem tudta, hogy lánya maga mellé vette fizikailag és értelmileg hátráltatott húgát, akit még ő helyezett el egy intézetben. Azonban nem csak emiatt támad feszültség köztük, hanem a gyermekkor és az elmúlt évek során ki nem beszélt véleménykülönbségek, indulatok és érzelmek okán. Ingmar Bergman egyetlen olyan filmjében, amelyben Ingrid Bergman a főszereplő, mértani pontosságú pszichológiai leírását adja a sérült anya-lány kapcsolatnak.

Belorusszia, 1942 telén... A partizán Ribak és Szotnyikov tiszt élelemszerző útra indulnak, ám elfogják őket. Kínzás, vallatás, halálfélelem, majd árulás... A tragikus hirtelenséggel elhunyt Larisza Sepityko fő műve, melynek jelentősége a háborús drámák műfajában csak a legnagyobbakhoz mérhető. (A férje az az Elem Klimov volt, aki pár évvel később megrendezte a Jöjj és lásd c. filmet, amit ha valaki egyszer lát, garantáltan nem felejti soha - ahogy jelen alkotást sem.)

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

Bill struggles to put together his shattered psyche.

Corey-t ötéves börtönbüntetése letöltése után szabadlábra helyezik. A férfinak van néhány elintézetlen ügye a volt bandájával. Vogel, a brutális gyilkos megszökik az őt börtönbe szállító vonatról. Amikor a két bűnöző találkozik egymással az alkalom ideálisnak tűnik, hogy közösen kiterveljenek valamit. A célpont egy ékszerbolt. Mattei felügyelő azonban állandóan a nyomukban van.

Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Krisztus élete elevenedik meg. Isten őt választotta ki a feladatra, hogy üzenetét eljuttassa az emberekhez. Az igazi dilemma a Golgotán, a kereszten kezdődik, amikor a Sátán utoljára kísérti meg Jézust az emberi élet kínálta kényelemmel és örömökkel. Ha a kereszthalál helyett megtagadja Istent, megszabadul a szenvedéseitől. A testi szenvedések közepette, a halál árnyékában Jézus elképzeli, mi történne, ha engedne a gonosz csábításának és az isteni helyett az emberi sorsot választaná.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Az árva Cameron Post az ultrakonzervatív nagynénjénél nevelkedik a kilencvenes évek elején. Amikor a végzősök bálján rajtakapják egy autó hátsó ülésén, ahogy egy lánnyal csókolózik, drasztikusan megváltozik az élete. Átnevelő táborba küldik, hogy “kigyógyítsák” leszbikusságából. A tábort a szigorúságáról ismert Dr. Lydia Marsh vezeti a testvérével, és Cameron szövetségeseket keres, hogy túlélje azt az időt, amíg a vendégszeretetüket élvezi.

John Murdoch egyedül ébred egy furcsa hotelszobában. Kiderül, hogy ő az első számú gyanúsítottja egy brutális sorozatgyilkosságnak, azonban ő semmire sem emlékszik, azt sem tudja, hogy ki is ő valójában. Kétségbeesetten próbálja megtalálni elvesztett személyiségét, miközben egyre közelebb kerül a városban tanyázó tar koponyájú különösen viselkedő idegenekhez. Az árnyékszerű figurák képesek megállítani az időt és birtokba venni a fizikai valóságot. Fajuk fennmaradása érdekében éjjelente elrabolják a "felső" világ polgárait, kiszívják az emlékeiket és érzéseiket.

Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.

Csak egészség legyen! És ne haljon bele senki. Egy nagy cég fiatal alkalmazottját (Dane DeHaan) a svájci Alpokban pihenő főnöke után küldik, hogy hazakísérje. A szanatórium azonban nem az a békés, nyugodt hely, aminek kívülről látszik. A főnök eltűnt, a srác pedig kénytelen meghosszabbítani a saját ott tartózkodását: a betegek ugyanis sokkal inkább fogolynak tűnnek ezen a helyen. Aki pedig megpróbál valakit kiszabadítani, az hamarosan a saját egészsége miatt kénytelen aggódni.

Ted Bundy bűneinek krónikája régi barátnője, Elizabeth Kloepfer szemszögéből, aki évekig nem akarta elhinni az igazságot róla.

Valami szörnyűség lappang a Kaptárban, egy óriási, földalatti genetikai kísérleti üzemben, ahol halálos vírus üti fel a fejét. Válaszlépésként a Vörös Királynő - azaz a Kaptárt irányító óriási szuperkomputer - szigorú zárlatot rendel el, nehogy a vírus kiszabaduljon. Ezzel az intézkedéssel egyúttal az összes bent rekedt dolgozót is halálra ítéli. Alice és Rain feladata, hogy kommandós társaik élén izolálják a vírust, a team azonban hamarosan érdekes felfedezést tesz: a dolgozók valójában igazán nem is halottak. Ők most a kielégíthetetlen étvágyú, ragadozó Nem-Holtak, akik a Kaptárban ólálkodnak.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.