A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.

A film egy amerikai tévécsatorna életébe nyújt bepillantást. Az egyik legnépszerűbb kommentátort, Howard Beale-t el akarják távolítani, mert esni kezdett a nézettsége. A kétségbeesett férfi élő adásban jelenti be, hogy öngyilkos lesz. Mivel ettől a nézettség látványosan megugrik, a csatorna vezetői elhatározzák, hogy kihasználják Beale hirtelen jött népszerűségét, és egy saját műsort adnak neki, amelyben szabadon átkozhatja a médiát.

Arthur Kirkland fiatal, idealista büntetőjogász a tárgyaláson összetűzésbe keveredik Fleming bíróval, szerinte ugyanis tévesen ítélte el az ügyfelét. A bíró végül a bíróság megsértése miatt egy nap elzárásra ítéli Kirklandet. Nem sokkal később a bírót letartóztatják egy fiatal lány bántalmazása és megerőszakolása miatt. A nézeteltérésük elenére Fleming azt szeretné, ha Kirkland védené őt. Cserébe azt ígéri, felülvizsgálja a korábbi vitás ügyet. Közben Kirkland ügyfele szökni próbál, és túszokat ejt.

In 1940, in the immediate aftermath of the Spanish Civil War, a young girl living on the Castilian plain is haunted after attending a screening of James Whale's 1931 film Frankenstein and hearing from her sister that the monster is not dead, instead existing as a spirit inhabiting a nearby barn.

Egy szerelem megdöbbentő története. Greg nemrégiben vált el a feleségétől, ráadásul a munkahelyéről is elbocsájtották. A férfi rövidesen találkozik Isabellel, egy titokzatos nővel, aki az utcán él, és aki rövid idő alatt megváltoztatja a világról alkotott szemléletét. Mint kiderül, mindketten egy szimuláció részei.

J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

Legendás alak tér vissza a spanyol Harlembe. De az utca már nem a régi, és Carlito sem az. Az öt év börtön alatt sokat tanult, le akarja zárni a múltat és új életet kezdeni szerelmével. Legjobb barátja csak egy apró szívességet kér tőle...

Bobby, a sikeres autóversenyző életének nagy részét a szerelők, menedzserek, csapattársak és szponzorok nem túl népes, ám annál unalmasabb társaságában tölti. A megkérgesedett lelkű férfi az egyik svájci szanatóriumban találkozik a szép, titokzatos lánnyal. Lilian az ellentéte Bobbynak, szinte habzsolja az életet. Kapcsolat bontakozik ki kettejük között. Bobby a szerelem hatására hatalmas belső változáson megy keresztül. Eddig a halál csupán vezetési hibát jelentett számára, most azonban megváltozik elképzelése az életről és az elmúlásról.

Jeffrey Wigand (Russell Crow) kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozik az egyik legnagyobb dohányipari cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezd, amely a nikotinfüggés felgyorsítását célozza, Wigand tiltakozik, amiért kirúgják. Mivel elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számít, tanúvallomása felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az évszázad legnagyobb perében, amit a dohánygyárak ellen indítottak. Lowell Bergman (Al Pacino) dörzsölt tévés riporternek sikerül rávennie a megtört embert, hogy álljon a nyilvánosság elé, a dohánygyárak könyörtelen támadására azonban már nem tudja felkészíteni.

Hálaadás hétvégéje van New Yorkban. Frank Slade nyugállományú alezredes azért jött a városba, hogy végre élvezze az életet: a jó éttermeket, a gyönyörű nőket, a limuzinokat és a luxuslakosztályt a Waldorf-Astoriában. A vak férfit a fiatal Charlie Simms vonakodva kíséri el az útra, nem is sejtve, hogy egy életre szóló leckét kap. Az együtt töltött napok pedig mindkettejüket örökre megváltoztatják.

Egy pennsylvaniai kisváros ukrán-orosz negyedében az acélüzem egyik kohásza, Steven éppen az esküvőjét tartja, mielőtt két barátjával elindul Vietnámba. A három barát vidáman beszél arról, hogy remélik, az első vonalba kerülnek, mert így legalább lesz alkalmuk kiélvezni a bulit. Aztán betoppan egy háborús veterán, aki a kérdéseikre csak káromkodással felel. Nem tudják mire vélni a dolgot, de már nincs sok hátra, hogy ők is szembesüljenek azzal a világgal, mely félőrültté tette a katonát.

Ez a Cannes-i nagydíjas film a magányosan élő, 44 éves Harry Caul drámáját mutatja be, aki a lehallgatás császára, de egy jól fizető, rendkívül profin kivitelezett munka során fokozatosan ráébred saját kiszolgáltatottságára. "Amikor a forgatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumokról" - nyilatkozta a ma 60 éves rendező, aki eredetileg egy lélektani horrorfilmet akart készíteni egy különös foglalkozású ember magányáról, de végül a felelősség kérdése került a középpontba. Mit tegyen, mit tehet egy hivatalból pártatlan lehallgató, ha az ifjú feleségét még a parkban is figyeltető cégigazgató netán bűntényre készül?

A film cselekményének színhelye egy barokk luxuskastély, amely művészien kialakított parkjával előkelő gyógyszállóként működik. Egy férfi a parkban sétálgatva egy fiatal nővel találkozik. Úgy tűnik, egy évvel ezelőtt szerelmi viszonyuk volt. Mégis, mintha mégsem ismernék egymást. Valódi és elképzelt emlékekből és gondolatokból szövevényes történet bontakozik ki anélkül, hogy végül a néző a valóságos eseményekről a hagyományos értelemben vett tiszta képet alkothatna. A film a tudatos érzékelés bizonyosságának kérdéseiről szól. Rövid időn belül az alapművek rangjára emelkedett, és a hagyományos elbeszélő mozi mellett a filmnyelv továbbfejlesztésének új irányát jelölte ki.

A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

Kegyetlen sorozatgyilkos tartja rettegésben New York homoszexuális közösségét. A törzshelyüket járva vadászik áldozataira, akikkel azután a lakásukon brutális módon végez. Steve Burns nyomozónak alig száradt meg a pecsét a rendőrtiszti diplomáján, máris bedobják a mélyvízbe. Steve még a barátnőjének, Nancynek sem mondhatja el, milyen feladattal bízták meg. A jóképű, fiatal nyomozónak be kell épülnie a homoszexuálisok világába. Gyanútlan áldozatként kínálja fel magát a gyilkosnak, remélve, hogy majd így sikerült elkapnia.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.

Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

Henri Charriere önéletrajzi bestsellere nyomán készült ez a klasszikussá vált film, mely egy szökés története a világ egyik legkegyetlenebb börtönéből, a Guyana-i Ördögszigetről. Főhőse, Pillangó kisstílű tolvaj, ám rákennek egy gyilkosságot és életfogytiglani büntetésre ítélik. A lehető legkíméletlenebb helyre kerül, a sziklás, kopár Ördögszigetre, mely 20 mérföldnyire fekszik a szárazföldtől, és ahonnan nincs menekvés. Ám Pillangó minden elképzelhetőnél elszántabb, és a kényszermunka közben minden idejében a szökésen töri a fejét. Minden reménytelensége ellenére rendületlenül hajtja őt előre egyetlen célja: a szabadulás. Ám addig, még ő sem sejti, mi mindent kell kiállnia.