A telefonos tudakozóban négy vérprofi kisasszony "osztja" a tudást az őket a legkülönbözőbb kérdésekkel bombázó, kétségbesett ügyfeleknek. Ám ekkor megjelenik egy mérnök, s hivatásához méltón vad méricskélésbe kezd. Az ő reszortja, hogy komputerizálja a céget, s már keresi a beépítendő kolosszális számítógép helyét. A lányok attól tartanak, hogy a masina az ő helyükre pályázik, holott csak tervezője ácsingózik az irodavezető kezére... A hollywoodi álompár, a sokszoros Oscar-díjas Katharine Hepburn és Spencer Tracy egyik legemlékezetesebb közös produkciója.

Norma Rae is a southern textile worker employed in a factory with intolerable working conditions. This concern about the situation gives her the gumption to be the key associate to a visiting labor union organizer. Together, they undertake the difficult, and possibly dangerous, struggle to unionize her factory.

The Venetian traveler Marco Polo meets Kublai Khan and foils a plotter with fireworks in medieval China.

A company hopes to open a spa hotel named after Ieodo, a mythical island inhabited by the souls of drowned sailors. During a study trip to the proposed location of the hotel, a journalist disappears under mysterious circumstances. One of the contractors goes to Ieodo's neighboring island, populated by widows of the dead sailors, to unravel the mystery.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.

Az utolsó megmaradt kocsma, az Old Oak története, amely egy északkelet-angliai faluban található, ahol az emberek elhagyták földjeiket, mivel a bányákat bezárták. A házak olcsók és elérhetőek, így ideális helyszín a szíriai menekültek számára...

Pierre Brochant és barátai szerda esténként együtt vacsoráznak. Az összejövetel pikantériája, hogy minden meghívott köteles magával hozni egy lökött alakot. Akinek a legidiótábbat sikerül prezentálnia, az a finom étkek elfogyasztása után jutalomban részesül. A mai estére Brochant valóságos kinccsel rukkol ki, egy olyan idiótával, aki garantálja a győzelmet. A kiválasztott Francois Pignon, alázatos adóhivatalnok a Pénzügyminisztériumban, egy megszállott, aki nevezetes épületek makettjeit rakja ki gyufaszálakból. Az este azonban korántsem alakul a várakozásnak megfelelően.

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

Egy egykori tengerészgyalogos szembeszáll a korrupcióval egy kisvárosban, amikor a helyi hatóságok igazságtalanul elkobozzák az unokatestvére óvadékára szánt pénzt.

Jim Hawkins átlagos kamaszfiút egy nap utoléri a nagy kaland: megtalálja a kincses bolygó térképét, és egy habókos tudós, Doppler professzor társaságában nekivág a végtelen űrnek. Űrvitorlásuk legénysége azonban gonosz tervet forral. Jimék a kapitány és néhány hű embere társaságában még idejében elmenekülnek a lázadók elől, de tudják: Hosszú John Silver, a kiborg és rettegett kalózai addig nem tágítanak a nyomukból, míg meg nem szerzik a régi űrkalózok legendás kincsének térképét. Robert Louis Stevenson A kincses sziget című könyve az egyik legnépszerűbb kalandregény. Ez a történet kerül új környezetbe a Disney legújabb animációs filmjében, A kincses bolygóban.

Az időjós Phil önző, cinikus szűklátókörű alak, aki utálja a világot és pokollá teszi mások életét. Amikor vidékről kell tudósítania, már alig várja, hogy visszatérhessen Pittsburghbe a "száműzetéséből". Ebben azonban megakadályozza a váratlan hóvihar, amelyről azt jósolta, hogy nagy ívben elkerüli a környéket. Másnap reggel különös dolog történik vele: úgy érzi megismétlődik vele az előző nap, minden nyomorúságával együtt. A következő nap sem változik a helyzet, megint minden újra megismétlődik. A kétségbeesett Phil orvoshoz, majd pszichiáterhez fordul segítségért.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Cole hatéves, és rémálmok gyötrik. Éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát. A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák: Cole látja a halottakat. Malcolm Crowe gyermekpszichológus. Egy korábbi kezeltje hasba lövi, és ő az eset után más városba költözik: nehezen nyeri vissza korábbi önmagát, felejteni próbál. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

A film egy fiatal testvérpár szívszorító sorsát követi végig a második világháború sújtotta Japánban. Szeita és alig négyéves kishúga, Szecukó apja egy hadihajón szolgál, amikor anyjuk életét veszti bombázás okozta tűzvészben. A két árva egyik nagynénjükhez kerül, ám hamarosan kiderül, hogy a háborúban elszegényedett, bizalmatlanná vált társadalomban csak magukra számíthatnak, és kénytelenek egyedül szembenézni a háború poklával. A fenyegető éhség és a bombázók árnyékában csak a szentjánosbogarak halvány fénye képes a reményt életben tartani. A Szentjánosbogarak sírja minden idők egyik legmegrázóbb háborús filmje a Ghibli stúdió Chihiro Szellemországban, A vándorló palota alkotóitól, ami az animáció páratlan erejével képes a gyermeki ártatlanságot és akaratot szembeállítani a világégés borzalmaival és a társadalom közönyével.

Cartman-nek egy nyugtalanító álma az addig megszokott élete végét jelzi, miközben a felnőttek is küszködnek saját döntéseikkel. A mesterséges intelligencia megérkezése pedig mindent a feje tetejére állít.

Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

A Nostromo űrhajó a hazatérés helyett a képernyőn villogó pont nyomába ered. Váratlan küldetésük egy kihalt bolygóra vezeti őket, ahol egy elhagyott űrhajót találnak, belsejében számtalan, tojás alakú kapszulával. Miközben óvatosan próbálják feltárni az űrsikló titkát, az egyik tojásból hirtelen kirobban egy lény és rátapad Kane arcára, aki teljesen megbénul. Miután Kane visszanyeri az eszméletét és csatlakozik a többiekhez, megdöbbentő dolog történik. Kane testéből egy szörny kel ki, amely sorra végez az űrhajósokkal. Ripley azonban nem törődik bele a halálba.

A különlegesen képzett kommandót egy dél-amerikai dzsungelbe vezénylik, hogy felkutassák és kimentsék bajba jutott társaikat - akik a környéken tűntek el és akik egy ideje nem adnak életjelet. A veszélyes terepen rutinosan mozognak a minden lehetséges veszélyre felkészült férfiak, ám az igazi fenyegetést nem a vadállatok, nem az embertelen éghajlat és környezet, de nem is fegyveres terroristák jelentik, hanem egy titokzatos, arctalan lény, akiről csak akkor vesznek tudomást, amikor már majdnem késő. A láthatatlan teremtmény sorra végez áldozataival, de nem a bosszú hajtja, hanem a puszta vadászszenvedély: egy másik bolygó lakója, aki azért látogatott a földre, hogy trófeákat gyűjtsön.