Ned Hanlan was Canada's most successful sculling champion at the turn of the 20th century. This dramatization of his life begins in his youth, when the wild young man is informally adopted by a gambler who promotes Ned on the sculling circuit, betting on the boy's rowing skills solely to make money off him. Later, a ruthless businessman named Knox takes over Ned's career, but when Ned realizes how dishonest Knox is, he finds another manager. Walter is an inventor and the first honest man Ned has dealt with in his career and, under Walter's guidance, Ned rises to great success in the sculling world.

In The Knife (1975) red light falls onto a knife against a dark background, coating the silvery blade inch by inch until it is fully illuminated. The experiment is then repeated in green, then in light red, next blue, and finally pale yellow. It’s a very Hitchcockian approach to creating meaning, as if all the elements - object, colour, space and time - had been isolated from the suspense, only to be reconstructed anew, creating silent, artificial drama. And, as with Hitchcock, the motifs are fetishistically charged: knife, dog, door, bird, lion: ‘...they are all Freudian in some sense’, observed Goldstein.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

The story of Dutch commando Marco Kroon, who, after becoming the first recipient of his country's highest military award in over five decades, finds himself in the crosshairs of the law for alleged drugs and weapons violations.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Yuddy, a Hong Kong playboy known for breaking girls' hearts, tries to find solace and the truth after discovering the woman who raised him isn't his mother.

Ez az inspiráló igaz történet egy esélytelen csapatról szól a nagy gazdasági világválság idején, akik reflektorfénybe kerülnek, amikor a világ minden tájáról érkező elit ellenfelekkel versenyeznek az 1936-os berlini nyári olimpián.

Elképesztő történet Bella Baxter fantasztikus fejlődéséről. A fiatal nőt a zseniális elméjű és szokatlan módszereket alkalmazó tudós, Dr. Godwin Baxter hozza vissza az életbe. A férfi védelmét élvezve, Bella vágyik a tudásra. Szomjazza a világ dolgait, így elszökik Duncan Wedderburnnel, a dörzsölt és züllött ügyvéddel, s ketten együtt kontinenseken átívelő, szélsebes kalandra indulnak. Korának előítéleteitől szabadon, Bella roppant iramban fejlődik, hogy szándékának eleget téve kiálljon az egyenlőség és szabadság mellett.

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

A harcedzett phoenixi zsaru, Ben Shockley azt a parancsot kapja, hogy a Los Angeles-i börtönből hozzon el egy Gus Mally nevű fontos tanút. Azonban kiderül, hogy Gus egy harcias, makacs, akaratos és művelt lány, akit túlságosan is sokan akarnak kézre keríteni. Így kettejük utazása cseppet sem olyan hétköznapi és nyugalmas, mint amilyennek azt Ben képzelte volna.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Az amerikai Wallis Simpson és VIII Edward legendás szerelmi történetén alapul, az angol király arról vált híressé, hogy feladta a trónt, hogy elvehesse a nőt, akit szeret. Hat évszázaddal később egy Wally Winthrop (Cornish) nevű ifjú hölgy az ő példájukat követve vet véget boldogtalan házasságának, és indul el megkeresni az igaz szerelmet

Amikor a tinédzser Priscilla Beaulieu (Cailee Spaeny) egy partin találkozik Elvis Presley-vel, a férfi, aki máris egy meteorszerű rock 'n' roll szupersztár, a privát pillanatokban teljesen váratlanul viselkedik: szövetségesévé válik a magányban, gyengéd legjobb barátjává és első nagy szerelmévé. A szerelem és a hírnév története, amely Elvis és Priscilla viharos házassága mögött egy nagy amerikai mítosz láthatatlan oldalát tárja fel.

Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

A háború utáni nyomorúságban, aki változtatni akart az életén, legfeljebb törvénytelen úton tehette. A fiatal tüdőbeteg gengszter, Matsunaga és az öregedő részeges külvárosi orvos, Sanada kapcsolatának - Dosztojevszkij szellemét idéző - feltárásakor Kurosawa mégsem a bűnre, hanem inkább az igazság keresésére és hősei önmeghatározására helyezi a hangsúlyt. Matsunaga, akit bandabeli pozíciójától s barátnőjétől is megfoszt az orvost megfenyegető Okada, sajátos megtérésével és bizonyítja, hogy képes volt megváltozni s kitörni környezete mocskából.

Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.