Kyle Pratt repülőmérnök férje öngyilkos lett. A megrendült asszony a hatéves kislányával, Juliával felszáll a Berlinből New Yorkba tartó repülőjáratra, hogy hazaszállítsák a férj holttestét. A gépen Kyle elalszik és amikor felébred, kétségbeesetten tapasztalja, hogy a kislánya eltűnt. Miután a személyzet egybehangzóan tagadja, hogy látták a gyermeket, a nő már saját épelméjűségében is kételkedni kezd. Amikor azonban felfedezi lánya keze nyomát az ablaküvegen, kétségbeesett lépésre szánja el magát: átveszi az irányítást az általa tervezett repülőgépen.

Születésnapja tiszteletére Nicholas Van Orton, a pénzügyi zseni és hidegszívű magányos bankár, egy személyre szabott játékot kap öccsétől. Nicholas azon kapja magát, hogy állandóan változó szabályok veszedelmes halmaza emészti fel, és nem tudja megkülönböztetni, hol ér véget a színjáték és hol kezdődik a valóság.

Melinda elveszítette a beszédképességét. Fiatal, boldog lány volt, ám a nyár végén történt esemény hatására megnémult. Amióta Melinda nem beszél, a barátai sorra elmaradtak mellőle, az anyja is inkább a saját problémáiba menekül. Senki sem hajlandó segíteni neki, hogy földolgozza a szörnyű emléket, azt, hogy megerőszakolták. Végül Mr. Freeman, a rajztanár segítségével képes szembenézni a múlttal.

Megcsörren egy utcai telefon, Stu felveszi, és majdnem belehal. Egy mesterlövész hívja, aki a környező házak egyik ablakából figyeli. Mindent tud róla, ismeri a feleségét, a szeretőjét, a titkait és a vágyait. Beszélgetni akar a férfi bűneiről, miközben büntet és jutalmaz. Pontosan céloz és habozás nélkül öl. Stu nem teheti le a telefont, csak vár és válaszol.

Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak.

Egy magányos nő, miután megerőszakolják, elvonul a világ szeme elől, hogy erdei remeteként nevelje fel ikerlányait. Az egyik kislány meghal, a másik - Nell - felnő, és anyja halála után egyedül marad a tóparti remetelakban. Nell az anyján és testvérén kívül soha nem látott embert, a civilizációról nem tud semmit, kriptofáziás - azaz csak azt a sajátos nyelvet ismeri, amelyen ikertestvérével érintkezett. Tehát önálló életre képtelen - állítja a civilizáció elitjéhez tartozó, művelt pszichiáter, aki tudományos kihívást lát az ügyben. Ám Jerome Lovell-nek, egy másik lélekgyógyásznak nem ez a véleménye: szerinte Nell igenis képes eltartani magát, csak békén kell hagyni a saját világában, az erdőben.

Massoud Amir Behrani iráni bevándorló megtakarított pénzének jelentős részét arra fordítja, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtse meg lánya számára a tökéletes házassághoz. A menyegzőt követően vagyona maradékából házat vásárol egy aukción, nem sejtve, hogy ezzel egy jogi huzavona kellős közepébe kerül a ház volt tulajdonosával. Kezdetben csak a paragrafusok ütköznek egymással, ám később a személyes ellentétek komoly konfrontálódást eredményeznek tragikus következményekkel.

Fred igazi csodagyerek. Ez már zsenge gyerekkorában kiderült. Különleges tehetségét mutatja, hogy egyévesen könyvet olvasott, négyévesen pedig verset írt. Most hétéves, remekül fest és mesterfokon old meg minden matematikai feladványt. Rendkívüli képességei miatt azonban nem élheti a vele egykorúak gondtalan életét, az egyszerű, hétköznapi édesanyjával sem találja meg a közös hangot. Kívül reked az ő szeretetteljes életén csakúgy, mint tanítója kihívással teli világán. Fred minden vágya, hogy normális életet élhessen, ám hosszú, fáradságos út vezet ahhoz.

Recorded in Seattle, WA on Halloween Night, 1991, Live at the Paramount is the only known Nirvana live show recorded on 16mm film. Now released to coincide with the 20th anniversary of the release of Nirvana's watershed album.

A gitáros Joan Jett és a dobos Sandy West mindig arról álmodozott, hogy fényes karriert futnak be a zenei világban. A két tinédzser lány azzal kereste meg a híres producert, Kim Fowleyt, hogy ők lesznek a legújabb sztárcsapat. Kim úgy érezte, hogy érdemes foglalkozni velük. Hamarosan újabb tagokkal bővült a társaság: Lita Ford szólógitáros volt, Jackie Fox basszusgitáros, míg a csapat énekese Cherie Currie lett. A rockbanda The Runaways néven lépett színpadra a hetvenes évek közepén. A siker azonban tiszavirág életűnek bizonyult. Ráadásul a tini lánycsapat Japánban népszerűbb volt, mint Amerikában.

Az FBI szervezetében létezik egy ügyosztály, ami az internetes bűnözésre specializálódott. Jennifer Marsh titkosügynök társával együtt felfigyel egy weboldalra, aminek az üzemeltetője élőben végez ki egy állatot. Amitől tartanak, nem sokára bekövetkezik, egy pszichopata embereket ejt foglyul, hogy megölje őket. Fogva tartott áldozatait kegyetlenül, a legkülönfélébb módszerekkel öli meg, egyenes adásban közvetítve a neten. Ördögi tervébe bevonja az internetezőket is: minél népszerűbb lesz a honlapja, minél többen kattintanak rá az oldalra, annál gyorsabban és kíméletlenebbül hal meg az áldozata. Marsh ügynök és társai versenyt futnak az idővel, hogy elkapják a sorozatgyilkost, akinek a weboldala lenyomozhatatlan...

New York Cityben ismeretlen járvány üti fel a fejét, amely ártatlan gyermekek ezreinek életét fenyegeti. A járvány hordozói ellen Dr. Susan Tyler (Mira Sorvino), a tehetséges fiatal tudós és férje, Dr. Peter Mann (Jeremy Northam), a Járványügyi Központ igazgatóhelyettese veszik fel a harcot. Dr. Tyler több csótányfaj DNS-ének kombinálásával igyekszik megfékezni a betegség hordozóit. A létrehozott ellenfajt Júdás-fajnak kereszteli, és Dr. Mann közreműködésével telepíti meg New York élõvilágában. Csakhogy három évvel a járvány sikeres megfékezése után a New York-i metróalagutak sötét labirintusában különös halálesetek keltenek riadalmat. Kiderül, hogy a genetikailag manipulált csótányok nem, hogy nem haltak ki a beléjük ültetett enzimektõl, de megnõttek és rendkívüli intelligenciára tettek szert: képesek önmagukat embereknek álcázni...

Az 1930-as évek Hollywoodjának metszően szellemes újraértékelése az Aranypolgárt befejezni igyekvő alkoholista forgatókönyvíró, Herman J. Mankiewicz szemén keresztül.

Sean (Robert Sheehan) és Derek (Carlito Olivero) sikeres ál-parkolófiúk: egy menő étterem előtt állva átveszik a vendégek kocsijait és elvileg leparkolják őket; gyakorlatilag azonban némi kutatás után felkeresik az autótulajdonosok házát, majd néhány értékes aprósággal távoznak. Ezúttal azonban rossz lóra tesznek: A bőre alatt is pénzzel rendelkező Cale Erendreich (D.T.) hatalmas házában ugyanis Sean egy leláncolt, megkötözött lányra (Kerry Condon) talál. A srácnak megszólal a lelkiismerete, és mivel képtelen kiszabadítani a foglyot, minden lehetséges hatóságnál feljelenti Erendreich-et. Ő viszont a modern technika és briliáns, szadista elméje segítségével utánajár annak, ki tört be hozzá, majd szisztematikusan nekiáll lerombolni a pórul járt tolvaj életét. A jó útra térni akaró fiatalember azonban nem adja fel, egyedül száll harcba a gazdag gazfickóval…

Nyolc idegen egy kocka alakú szobában találja magát. Hamarosan rájönnek, hogy csapdába kerültek - egy négydimenziós kocka, a Hiperkocka tartja őket fogva. Ahogy a foglyok megpróbálnak keresztüljutni a végeláthatatlan és egymásba kapcsolódó szobákon, halálos csapdákkal találják szembe magukat: az Időfogaskerék, a Borotvagömb és a Fény kockája állja útjukat. Az egyik fogoly azonban birtokában van a titoknak, mely kijuttathatja őket a csapdából. De csak egy valaki élheti túl a hiperkockát.

Bár Ellen Ripley sikeresen megmenekült, amikor űrhajója lezuhan a Fiorina 161 bolygón, a balesetet Newt és Bishop nem éli túl. A Fiorina 161-rol hamar kiderül, hogy a bolygó nem más, mint egy fegyenctelep, ahol a magukra hagyott rabokra van bízva, hogyan maradnak életben. Ripley-nek hamar rá kell jönnie arra, hogy bár társai meghaltak, nem ő maradt a hajó egyetlen utasa. Noha titokzatos útitársa gyilkos szándékkal érkezett, Ripley hamar rájön arra is, hogy nem a titokzatos idegen a legfélelmetesebb ellenfele.

Michael Claytonnak híre van a szakmában. A jól menő, vállalati ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda munkatársa számára nincs olyan nehéz ügy, melyet meg ne oldana. Miközben a munkájában sikert sikerre halmoz, a magánélete romokban hever. Egyik nap Clayton új megbízást kap. Az idős barátja és kollégája, Arthur Edens által vitt ügyben rosszul áll az ügyfél szénája és neki kell a dolgokat egyenesbe hoznia. Clayton lelki válságba kerül, amikor rájön, hogy az ügyfelüknek egyáltalán nincs igaza. Miközben egyre mélyebbre ássa magát az ügybe, nem sejti, hogy az életét is veszélybe sodorja.

New York városában minden nyolcadik másodpercben elkövetnek egy bűntényt. A folyón túl van a zsaruk városa, Copland, ahol Freddy Heflin a seriff, de a nagyvárosi zsaruk irányítanak mindent. Freddynek ezúttal választania kell: példaképeit védi vagy végrehajtja, amit a törvény előír. Egy éjjel ugyanis kettős gyilkosságot követ el egy városi rendőr, akit korábban hősként ünnepeltek. Copland seriffje az igazság mellett dönt, és magánnyomozásba kezd a példaképnek tartott városi zsaruk, Gary Figgis és Ray Donlan után.

A san fransisco-i night club tulajdonosát, Johnny Boz-t holtan találják az ágyában. Nick Curran nyomozó kapja meg az ügyet, aki ugyan ma már teljesen tiszta, de múltjában nagy szerepet kapott az alkohol és a kábítószer. Az első számú gyanúsított Catherine Tramell, a titokzatos és kihívó regényírónő, aki Boz szeretője volt. Kiderül, hogy a gyilkosság pontos mása Catherine egyik könyvében leírt gyilkosságnak, Nick azonban nem tud ellenállni a nő vonzerejének.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.