Alan Foster, a professional American journalist, travels to London to meet with Edgar Allan Poe for an interview. While in London, Alan soon finds himself in the company of Lord Blackwood, and Alan accepts a bet to spend a night in his castle

Három bűnöző. Egy fekete, egy fehér és egy szőke. Három fiatal, akikben semmi közös nincs, hacsak az nem, hogy kapnak még egy esélyt. Be kell jutniuk oda, ahová a zsaruk nem tudnak: a bűnös, drogos Los Angeles-i éjszakába. A rendőrségről ugyanis eltűnt egy láda kábítószer, és a nyomok zsarukra vallanak. Julie-re, Pete-re és Lincre vár a feladat, hogy beépüljenek a drogos alvilágba, és elkapják a parazitákat. A szabályok egyszerűek. Nincs jelvény, nincs fegyver, nincs besúgás. Rajtuk a sor, hogy a kezükbe vegyék és megoldják az ügyet. A maguk módján.

Jonathan Cold (Steven Seagal) egykori titkosügynök apja temetésére készül, amikor munkaadója egy kisebb szívességre kéri: ha már úgyis útba esik, kézbesítsen egy titkos csomagot Németországba. Cold sejti, hogy ez több lesz, mint egy séta a parkban, de belemegy a dologba. Útja során egyre veszélyesebb dolgok történnek. A politikai korrupció és a gyilkosságok mögött befolyásos emberek állnak, akik csakhamar rájönnek, hogy egy igazi profival állnak szemben. Cold olyan macska-egér játszmába kényszerül, ahol nem bízhat senkiben.

A nightclub dancer makes it big in modeling, leaving her dancer boyfriend behind.

Helene hetvenöt éves. Három felnőtt gyermeke - Frédéric, Jérémie és Adrienne - a családját is elhozza a vidéki házba, hogy megünnepeljék az édesanyjuk születésnapját. Kihasználva az alkalmat, hogy mindnyájan együtt vannak, Helene arról beszél, mi legyen a halála után a bátyja, a híres festő gyűjteményével. Frédéric, a legidősebb testvér szeretné egyben tartani a gyűjteményt, és esetleg kiállítani egy galériában. Jérémie-nek és Adrienne-nek azonban más tervei vannak. A testvérek szembesülnek gyermekkori emlékeik eltűnésével, hogy gondoskodjanak az édesanyjuk örökségéről.

Három számkivetett találkozik egy haldokló asszonnyal és egy bébivel, akiket a sivatagban magukra hagytak. Megesküsznek, hogy biztonságban kijuttatják az újszülöttet a sivatagból, akár életük árán is.

Börtönből szabadulását követően George első útja feleségéhez és leányához vezet. Az asszony azonban rövid úton kirakja a férfi szűrét, ezért George kénytelen régi cimborájánál meghúzni magát, ameddig előző főnökétől, az azóta már igazi gengszterré előlépő Mortwelltől sofőri/testőri állást kap egy luxus prostituált mellett. A call girllel viharosan induló kapcsolat lassacskán szerelemmé alakul a férfi részéről, aki akkor még nem is sejti, hogy ez a fajta egyoldalú érzelmi kötödés végzetesen kiszolgáltatja őt a zűrös múltú, csinos, színes bőrű lánynak.

Isaac Barr sikeres pszichiáter, mindene megvan, amire csak szüksége lehet az életben. Egy szép napon azonban berobban az életébe az intelligens és meseszép Heather Evans. Barr viszonyt kezd az asszonnyal, annak ellenére, hogy Heather látszólag súlyos személyiségzavarral küzd és ráadásul pszichiáter és betege között tilos az intim viszony. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Heather családjában nem az asszony az egyetlen, akinek lelki gondjai vannak: húgát, Diana-t olyan rémálmok gyötrik, melyek Jimmy Evans-szel, Heather agresszív és megbízhatatlan férjével vannak összefüggésben. Barr mindent megtesz, hogy segítsen Heather-en, ám arra csak későn jön rá, hogy gonosz és számító erők játékszerévé vált.

A pathetic police chief, humiliated by everyone around him, suddenly wants a clean slate in life, and resorts to drastic means to achieve it.

A Prizzi-família igen kényes a becsületére - s ha kell, eme nemes cél (és számos más ügy) érdekében válogatott orvgyilkosokat foglalkoztat. Közülük is a legjobb: Charley Pantanna. Ám őt is éri egy-két meglepetés, amikor kiderül, hogy szíve választottja is hasonló foglalkozást űz, csak éppen az ellenfélnek.

Az Outsiders sikere utén Coppola újra Susan Eloise Hinton könyvét filmesítette meg. A helyszín változatlan: az oklahomai Tulson városa. A főhős, Rusty James, egy kamasz banda vezére, akit édesanyja elhagyott. A fiú számára bátyja az egyetlen tekintély, aki korábban ismert motoros huligán volt. Amikor testvére elutazik, Rusty kitaszítottnak érzi magát. A magányos, lázadó hős elindul az önpusztítás útján. Miután összeveszik barátnőjével, verekedésbe keveredik és megkéselik. Rusty bátyja visszatér, hogy jó útra térítse öccsét. Vajon nem késett-e el ezzel?

Harry Madox újonnan érkezik a poros amerikai kisvárosba. Múltjáról semmit sem lehet tudni, egy dolgot viszont igen: jobb, ha az ember nem kérdezősködik. Harry megpróbál feltűnés nélkül beilleszkedni, és állást vállal egy használtautó kereskedésben, és megpróbálja lehetőleg távol tartani magát minden zűrtől. Ám ez nem mindig sikerül. Harry ugyanis hamarosan rájön, hogyan rabolhatná ki a helyi bankot, és akcióját el is kezdi előkészíteni, ami miatt különféle alakokkal összetűzésbe kerül. Ráadásul főnöke feleségének tervei vannak vele, mert úgy véli, fel tudná használni a férfit saját céljai érdekében. Harry azonban ellenáll minden csábításnak, mert neki a fiatal pénztárosnő, Gloria tetszik. Lassan felbolydul az egész város, és a kavarodás középpontjában az új jövevény áll.

Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

Alice életének abba a szakaszába érkezett, amelyben a nők (és a férfiak is) meg szokták kérdőjelezni addigi életük értelmét, és új impulzusokra, sőt, új kapcsolatokra vágynak. Csakhogy mindezt megnehezíti katolikus neveltetése, a családja iránt érzett felelőssége. Nem tudja eldönteni, vajon a jóképű szaxofonos képes lenne-e felvenni a versenyt a sikeres, ámde munkamániás férjjel. A kínai természetgyógyász receptjének köszönhetően Alice bizonyos helyzetekben láthatatlanná válik, így meglesheti a férjét, a szeretőjét és a barátait, amikor azok nem is sejtik. (port.hu)

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

A szaxofonos Charlie "Bird" Parker a dzsesszműfaj nagy egyénisége volt. Virtuóz játéka vonzotta a tömeget a negyvenes évek Amerikájában. Alacsony sorból küzdötte föl magát, zenészi pályafutását hullámhegyek és -völgyek tarkították. Nappal a drogot hajtotta, este zenélt, utána pedig hajnalig ivott vagy nõzött. Amikor megismerkedett a fiatal lánnyal, nyíltan bevallotta neki, hogy tizenöt éves kora óta kábítószerfüggõ. Chan mégis hozzáment feleségül, vállalva a hányatott életet. A rock and roll elõretörésével Bird zenéje háttérbe szorult, a múló siker, súlyosbodó függõsége, gyomorfekélye és a kislánya halála túl sok volt számára.

Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.

1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.

A filmtörténet legszebb filmkölteménye Jean Vigo tragikusan rövid életművének utolsó darabja. A történet főhőse Jean, az Atalanta nevű folyami tehervontató hajó kapitánya. Feleségül veszi Juliette-et, a romantikus ábrándokat kergető falusi leánykát. Az asszonyka unja a hajó egyhangú életét, miközben az elsuhanó ködös, titokzatos tájak egy rejtélyes, izgalmas új élet lehetőségét keltik benne. Amikor Párizsba érkeznek, enged egy bűvész csábításának, és elhagyja az uszályt. A nagyvárosban magányosan bolyong, és rájön, mennyire szereti a férjét. Jules apó, a hajó különc ezermestere felkutatja és visszahozza a szökevény álmodozót.

Íme az eszelős szenvedély és a kitartó, makacs barátság története. Nicolas Cage és Matthew Modine alakításában, két nagyszerű színész előadásában ismerkedhetünk meg a fiúval, aki madárrá szeretne válni és barátjával, aki nem hagyja, hogy gyermekkori társa örökre magára maradhasson egy elmegyógyintézet szomorú falai között. Birdy, a madárka egyetlen vágya mindig a repülés volt. De különös szokásai a vietnámi csataterek borzalmai között egészen hatalmukba kerítették. A háború ébresztette rá arra, hogy nem akar ember lenni. Álom és valóság, rémálom és még rémesebb valóság képei kavarognak benne. Két világ között kell választania.Alan Parker csodálatos, felkavaró, nehezen felejthető filmet készített. Akinek van szíve, annak szárnyakat ad. (port.hu)