Lucas, a wealthy, 43 year-old divorced businessman, is irresistibly attracted to Elsa, a 38 year old renowned sculptor from whom he has commissioned a piece to decorate the reception at his office.

A film a második világháborús dán ellenállásról emlékezik meg, szimpatikus északi szárazsággal és minimális pátosszal. A cím az ellenállás két fontos alakját, az égő vörös hajáról Lángnak nevezett Bent Faurschou-Hviidet és állandóan savanyú ábrázatáról Citromnak becézett Jørgen Haagen Schmith-et jelenti, akik feladva karriert, családot,fegyverrel, gerilla-harcmodorban szálltak szembe az országot megszálló náci német hadsereggel, valamint az őket támogató dán kollaboránsokkal.

Camille egy kis, tetőtéri lakásban él Párizsban és takarítónőként dolgozik. Egy szép napon összefut a dadogós és gyámoltalan Philibert-rel, akit meghív ebédelni szegényes kuckójába és rövid úton össze is barátkoznak. Philibert lakótársa Franck, a nőcsábász mesterszakács, aki nagymamáján kívül egy nőt sem tisztel. Mikor pedig Philibert a betegeskedő Camille-t tágas lakásába költözteti, egyáltalán nem nézi jó szemmel.

Lili Barcelonában töltötte a nyarat az új barátaival, Léával és Thomasszal. Hazatérve megtudja, hogy az ikerfivére, Loic összetűzésbe került az apjukkal, Paullal, majd elmenekült otthonról. Lili képtelen elérni telefonon Loicot és a szüleitől sem kap magyarázatot a történtekre. A zavart lány érzelmi hullámvölgybe kerül, nem tud aludni. Miután az egészségi állapota gyorsan romlik, kórházba kerül. Itt végre levelet kap a fivérétől, melyben Loic leírja, hogy az apjuk tönkretette az életüket. Gyógyulása után Lili elindul, hogy megkeresse a testvérét.

A Red Road rendezője, Andrea Arnold ezúttal is a brit külvárosi panelek világába vezeti a nézőt. Mia, a zavaros családi hátterű tinédzser táncos karriert dédelget, amiért igyekszik mindent megtenni. Az érzelmeit azonban nem tudja kordában tartani, és beleszeret az anyja barátjába.

Guillaume Canet is told by a young co-star that he's no longer Rock'n' Roll and can't sell films anymore. He then tries to prove her wrong and gets help from his girlfriend, Marion Cotillard.

Jean évekkel ezelőtt elhagyta szülővárosát. Amikor hírt szerez apja betegségéről, hazatér. Rá és testvéreire, Juliett-re és Jérémie-re hárul a családi szőlőültetvény gondozása, így mindhármójuknak össze kell fogniuk és megbízniuk egymásban.

Bomba robban Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban, a nyugatiak által lakott övezetben. Mialatt a diplomaták a hatáskörökről vitatkoznak, Ronald Fleury FBI ügynök vezetésével amerikai elit osztag érkezik az országba, hogy felkutassák, ki áll a robbantás mögött. A szaúdi hatóságok nem fogadják szívesen őket, szerintük a robbantás helyi ügy. Fleurynak és csapatának öt napja van arra, hogy elvégezze feladatát. Szerencsére Al-Ghazi rendőrkapitány melléjük áll. Nemcsak segít eligazodni a helyi sajátosságok útvesztőjében, de hamarosan egy szélsőséges terroristasejt nyomára bukkannak.

Malik El Djebena-t hat év börtönbüntetésre ítélik. Amikor a 19 éves, írni és olvasni nem tudó fiatalember a börtönbe érkezik, elesettebbnek és kiszolgáltatottabbnak tűnik, mint a többi elítélt. A korzikai elítéltek pártfogásukba veszik és a csoport vezetője, aki a börtönt is uralja, kisebb feladatok elvégzésével bízza meg és tanítani kezdi. Malik bátor, gyorsan tanul és elnyeri a korzikaiak bizalmát, ám hamarosan önálló terveket is sző. Titokban saját hálózatot szervez, miközben a korzikaiaknak továbbra is az alázatos lakáj szerepét játsza. Rendszeres hazalátogatásai alatt drogkereskedelmet bonyolít a börtön és a város között. Lassan odáig jut, hogy kivívja a muzulmánok becsületét és konkurens klánt alakít. Amikor a két rivális banda háborúzni kezd, Malik elhatározza, hogy magához veszi a hatalmat.

A Szívrablók Alexről és nővéréről szól, akik furcsa vállalkozást működtetnek: párkapcsolatokat szakítanak meg. Munkájuk bármennyire is erkölcstelen, ennek is megvannak a maga szabályai. Első szabály: Boldog párt nem szabad elszakítani! Második szabály: Munkában nincs szerelem! Egy nap felbéreli őket egy gazdag férfi, hogy intézzék el lánya szakítását, aki épp férjhez menni készül. Kis utánajárás után Alexék számára világossá válik, hogy tökéletesen boldog párral van dolguk, ám a testvérek pénzügyeik rendezése érdekében készek megszegni első számú szabályukat. A bajt tovább tetézi néhány közösen eltöltött nap a menyasszonnyal, és Alex, a vérprofi szívrabló kezdi elveszíteni a fejét - megszegi a második szabályt.

A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Ez alkalomból meghívja vacsorára a testvérét, Élisabeth-et, a sógorát, Pierre-t és a gyermekkori barátját, Claude-ot. Miközben a feleségére, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.

Julien a totális megaláztatás elől megmenti Sophie-t, a lengyel bevándorló kislányt. Ekkor, nyolcévesen indul a két gyerek barátsága. Kitalálnak egy játékot, melynek be nem vallott célja, hogy együtt lehessenek. Különböző feladatokat határoznak meg egymás számára, amelyeket teljesíteni kell. "Meg mered tenni vagy nem? Meg, hát persze." És mindent megtesznek. Gyakran a legkegyetlenebb dolgokat is. Ledöntenek minden tabut, átlépnek minden szabályt, megtagadnak minden konvenciót, nevetnek és fájdalmat okoznak még egymásnak is. Aztán később ez a játék lesz a legszebb és legfontosabb dolog Sophie és Julien életében. Egyre veszélyesebbé válik, egyre intenzívebbé, mint valami szenvedély. Annyira, hogy talán fontosabb már, mint a saját életük.

Bobby egy New York-i zsidó, összetett foglalkozású család legkisebb gyermeke. Elutazik szerencsét próbálni Phil bácsikájához, akinek gyönyörű titkárnője, Veronica azonnal megragadja. Csakhogy ő titokban a házas Phil bácsi szeretője... Főhősünk visszatérve New Yorkba gengszter bátyjával megnyitja a környék egyik legmenőbb szórakozóhelyét. Ám történetük Veronicával nem ért még véget!

A professzorok sem élnek mind nyugodt életet. Robert Langdon ugyan könyvek között érzi a legjobban magát, különleges tudományára azonban az egyetemeken kívül is szükség van. Régi kódexek tanulmányozása közben merül fel benne a gyanú, hogy új életre kelt egy középkori, titkos testvériség. Az illuminátusok a történelem leghatalmasabb földalatti szervezete volt - aki viszont kapcsolatba kerül vele, esetleg a titkait próbálja kifürkészni, az életével játszik. De Langdon kutakodásai során egy másik, talán még hatalmasabb ellenséggel is kénytelen szembe nézni: a társaság ősi ellenségével, a katolikus egyházzal. Az illuminátusok pokolgépe már élesítve van, ezért a professzor kénytelen Rómába repülni, hogy megkeresse. Egy rejtélyes olasz nő és több száz éves szimbólumok segítségével száguld a bomba nyomában.

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.