Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Dogville városa a Sziklás-hegységben található, annak az útnak a végén, amely az elhagyott ezüstbányához vezet. Dogville lakói jó és becsületes emberek, akik szeretik a városukat. A településen az a ház a legszebb, amelyben Tom él. Egy este Tom puskalövéseket hall a völgyből. Tom leül egy padra, hogy elgondolkodjon a történeteken, amikor Moses, a kutyája ugatni kezd, és az ugatás úgy hangzik, mintha fel akarná hívni valakire a figyelmet. Ez a valaki Grace, aki nem térképről választotta a helyet, hogy látogatást tegyen itt, Tom mégis rögtön úgy érzi, hogy a nő ide tartozik. Egy teherautónyi fegyveres üldözi a szépséges menekülőt, Tom elbújtatja Grace-t, és azt mondja a gengsztereknek, hogy nem tapasztalt semmi rendkívülit. A másnapi városi találkozón beszámol a meglepett dogville-ieknek az előző este történtekről, majd lemegy a bányába, ahová elbújtatta Grace-t, és kihozza a napfényre. A városiak úgy döntenek, hogy a nő két hétig maradhat Dogville-ben...

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

Az újságíróként dolgozó David Sheff egészen nyugodt, hétköznapi életet él második feleségével és két közös gyermekükkel. A hétköznapok nyugalmai azonban megtörni látszanak, amikor felbukkan David előző házasságában született fia, Nic, aki kábítószer-problémákkal küzd. David kétségbeesetten próbál segíteni fián, ugyanakkor kénytelen belátni, hogy új családját is védenie kell. Mindez eddig David számára ismeretlen nehézségekkel jár, miközben azon tűnődik, tehet-e többet egyáltalán fiáért, miközben nem marad számára más, csupán a remény, hogy Nic felépül függőségéből.

Hanshiro bosszút áll egy klán vezetőin, mert vejét kényszerítették, hogy bambuszkéssel harakirit hajtson végre, elrettentésül azok számára, akik, mint ő, nyomorúságukban már a kardjukat is eladták, és abban a reményben jönnek a klánhoz, hogy annak vezetői -harakirire is kész szamuráj-büszkeségük láttán- alkalmazzák őket...

Jeff Costellót könnyű megismerni acélosan hideg tekintetéről. Ellentmondásos személyiség, akinek egy rendkívüli tulajdonsága van: páratlanul gyorsak a reflexei. Mielőtt elindul az éjszakai mulatóba, gondosan alibit szerez magának. A bárban nem találkozik senkivel. Háromszor húzza meg a ravaszt és a férfi holtan esik össze. Ám távozás közben Jeff beleütközik a zongoristanőbe, akinek feltűnik a rohanó férfi. Jeffet a rendőrség letartóztatja, de később bizonyíték hiányában kénytelen elengedni. Gondjait szaporítja, hogy megbízója úgy dönt, nem fizet, sőt inkább végez vele. A terv végül is nem sikerül, így Jeff még egyszer visszamegy a mulatóba. Tudni szeretné, ki akarta eltenni láb alól a tulajt. Újabb munkát ajánlanak neki, és érzi, szorul körülötte a hurok. Besétál a csapdába: visszamegy a mulatóba...

McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

Roger Thornhill csak egy egyszerű reklámszakember. Így is van egészen addig, míg egy szép napon három ismeretlen elrabolja egy étteremből. A megbízó Philip Vandamm, aki egy percig sem titkolja, hogy ellenséges kém és titkos információkat szeretne kicsikarni belőle. Roger nem tudja, hogy ő csak az amerikai titkosszolgálat csalétke, akivel az ellenséges kémet szeretnék félrevezetni. Amikor a férfi tisztázni próbálja a dolgot, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött szintén Vandamm, az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva siet a segítségére, bár eleinte ő is megpróbálja félrevezetni őt.

Bruno és Malik közel húsz éve egy különleges feladatnak szentelik életüket. Olyan hátrányos helyzetű fiataloknak igyekeznek segítséget nyújtani, akik autizmussal élnek. Minden gyermek más és más területen küzd nehézségekkel, így mindegyikük kezelése egyedi módszereket kíván, melyek olykor szélsőségesek, de leginkább rendkívül szerethetők és a mulatságosak.

Geremia, an aging tailor/money lender, is a repulsive, mean, stingy man who lives alone in his shabby house with his scornful, bedridden mother. He has a morbid, obsessive relationship with money and he uses it to insinuate himself into other people's affairs, pretending to be the "family friend". One day he is asked by a man to lend him money for the wedding of Rosalba, his daughter. Geremia falls in love at first sight with the bewitching creature and and soon indulges in a "beauty and the beast" relationship...

Két rendőr rendhagyó kalandjai elevenednek meg a filmben. Az egyik szakított a barátnőjével és szerelmi bánatát azzal próbálja enyhíteni, hogy lejárt szavatosságú ananász konzerveket eszik. A másiknak is tönkrement a kapcsolata, de ő megismerkedik egy lánnyal, aki egy étteremben felszolgálónő. Mindezen események hátterében Hongkong sokszínű, multikulturális nyüzsgését csodálhatjuk meg.

Workers in a factory in pre-revolutionary Russia go on strike and are met by violent suppression.

A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.

Mikor Lebel közjegyző (Rémy Girard) ismerteti a Kanadában élő Jeanne-nal (Melissa Désormeaux-Poulin) és Simonnal (Maxim Gaudette) anyjuk, Nawal Marvan (Lubna Azabal) végrendeletét, az ikrek megdöbbennek: egy-egy borítékot kell kézbesíteniük sosem látott családtagjaiknak Libanonba. Az egyiket rég halottnak hitt apjuknak, a másikat a testvérüknek, akinek létezéséről eddig nem is tudtak. Először csak Jeanne veszi komolyan a végrendeletet és indul anyja titkainak felkutatására Libanonba, de amikor megrázó és megdöbbentő részleteket tud meg édesanyja életéről segítségül hívja testvérét. Gyökereik feltárása közben rádöbbenek, hogy az a nő, aki világra hozta őket, milyen rendkívüli bátorsággal rendelkezett és milyen tragikus sors jutott neki osztályrészül a háborús összecsapások sújtotta Libanonban. Jeanne és Simon találkozása anyjuk múltjával, az önmagukkal való szembenézésre és megbékélésre kényszeríti a testvérpárt.

Filmmaker Elia Suleiman travels to different cities and finds unexpected parallels to his homeland of Palestine.

A fogságból való drámai menekülés után Jesse Pinkmannek meg kell birkóznia a múltjával, hogy valamiféle jövőt teremtsen.

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.