A 80-as években járunk. Julia Rabia (Lily Rabe) kis időre el akar szakadni milwaukeei nagyvárosi életétől, és elvállal egy féléves középiskolai tanári állást egy összetartó kisvárosban, az észak-dakotai Owlban. A kisváros azonban másodrendű költők és elfojtott érzelmű macsók által lakott, gimit idéző társadalmi hierarchiával bíró csodaországnak bizonyul, Julia pedig már nem biztos benne, azért jött-e ide, hogy maga mögött hagyja otthonát, vagy azért, hogy rátaláljon.

The life of Henri Grouès, known as Abbé Pierre, from his time in the Resistance in WWII to his fights against poverty and for the homeless.

Egy fiatal pár és gyerekük látogat el a hotelhajóként egy kikötőben horgonyzó Queen Mary óceánjáró fedélzetére. Megjelenésük megmagyarázhatatlan események sorozatát szabadítja el. Miközben a terror uralkodik el a hajón, egyre inkább úgy tűnik, az események összefüggésben állnak egy 1938-as tragédiával, amikor az óceánjárón egy szilveszteri partin véres gyilkosságok történtek. A legendás hajó sötét titkai halálos veszélyt jelentenek a látogatóba érkező turistákra.

Enea és Pietro egy római moziban ismerik meg egymást az 1970-es években. A véletlen találkozásból felejthetetlen románc szövődik köztük, ám a sors elszakítja őket egymástól.

Nora és Hae-sung gyerekkorukban a legjobb barátok voltak, de a kislány elköltözése szétválasztotta őket egymástól. Húsz évvel később online újra egymásra találnak, azonban felnőttként már egészen máshol tartanak az életükben. A lány sikeres írónő New Yorkban, komoly párkapcsolatban él, a fiú viszont csak sodródik Szöulban. Az interneten keresztül újra elkezdenek kötődni egymáshoz, a gyerekkori bajtársak között igaz és mély felnőtt barátság alakul ki. Hae-sung New York-i látogatása azonban mindkettejükben váratlan érzelmi lavinát indít el, és rákényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek a valódi érzéseikkel.

D'Artagnan kénytelen összefogni Milady-vel, hogy megmentse Constance-t, akit a szeme láttára raboltak el. De ahogy Athos, Porthos és Aramis is csatlakozik a szövetséghez, a múltból származó titkok szétzúzzák az összetartást köztük.

Az Amerikai irodalom Percival Everett Erasure című regényén alapszik, mely egy elkeseredett afroamerikai íróról, Monkról (Jeffrey Wright) szól, aki annak ellenére, hogy kritikailag többnyire pozitív visszajelzéseket kap, anyagilag sokkal kevésbé sikeresek a könyvei. Az viszont tény, hogy részéről hiányzik is az igyekezet, ugyanis már teljesen elege van abból, hogy minden második (afro)amerikai bestseller a feketék identitását vizsgálja történelmi vagy szubkulturális szempontból. Egy nap azonban úgy dönt, hogy meghackeli a rendszert: álnéven, egy menekült bűnöző identitását magára öltve ír egy olyan "önéletrajzi" regényt, mely minden előbb említett konvenciónak megfelel. Meglepetésére (?) a regényt felkapja a média, sőt még arra az irodalmi díjra is esélyes, ahol Monk a zsűri tagja.

Willy Wonka igazi legenda. De még a legendák is voltak fiatalok. Csak egészen másképpen, mint bármelyik másik ember. Végre lehull a lepel a csokik mágusa, az édességek géniusza, a legkülönlegesebb, legízesebb, legfurább csokigyáros, Willy Wonka életének nagy titkáról: arról, hogy ő is volt gyerek. Aztán fiatalember. Bejárta a világot, út közben egy egész kicsit meglopott egy társai közt igen nyúlánknak számító umpa-lumpát, őrült csokikat talált fel, és még őrültebb álmokat hajkurászott: arra vágyott, hogy a világjárás véget érjen, ő letelepedjen, és megnyithassa bűvös-bájos-ízes-mágikus csokiboltját. De a szülővárosában sajnos már működik egy csokigyáros trió, amely a legkeserűbb módszerektől sem riad vissza, ha a csokibirodalmát kell megvédenie.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában járunk. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell.

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.

Patrick Bateman egy gazdag és befolyásos Wall Street-i befektető fia, igazi aranyifjú. Könnyen halad előre az apja által kitaposott úton, megszállottja a pénznek, a sikernek, a divatnak és a stílusnak. Igazi társasági ember, központi figura, amolyan kétlábon járó sikersztori. Bateman emellett minden idők legkegyetlenebb és leggátlástalanabb sorozatgyilkosa is. Ismerősöket és ismeretleneket mészárol le különös kegyetlenséggel, nem válogatva az eszközökben - kés, láncfűrész, fegyver, nála egyre megy. Indítéka nincs - hacsak az ölés gyönyöre nem számít annak. A rendőrség sötétben tapogatózik, eleinte senki nem gondol arra, hogy a legbefolyásosabb körökben kellene keresni az egyes számú közellenséget.

Megállíthatatlan fenyegetés készül elsöpörni az összes multiverzumot… de talán nincs minden veszve. A létezésünket fenyegető sötétségnek ugyanis van valaki, aki képes útját állni: egy középkorú, kínai bevándorló, Evelyn. A bökkenő csak az, hogy a mosodatulajdonosnak jelenleg nincs ideje ilyen apróságokon aggódni, mivel azzal van elfoglalva, hogy időre befejezze az adóbevallását.

Két csillagász médiaturnéra indul, hogy figyelmeztessék az emberiséget a föld felé tartó, pusztító üstökösre. Az érdektelen világ válasza: „Ugyan már!”

A film több mint egy évtizeddel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeinek) történetét; a rájuk leselkedő veszélyeket, az életben maradásért vívott harcaikat, az őket sújtó tragédiákat és azt, meddig képesek elmenni, hogy biztonságban tudhassák egymást.

Az apa a polgárháborúban harcol: négy lányának és feleségének így kell boldogulni. Ők azonban nem hajlandóak elfogadni a helyzetüket: szabadabbak, önállóbbak, bátrabbak kortársaiknál. Jo, Amy, Beth és Meg együtt nő fel: reménykednek, csalódnak, tanulnak és szeretnek – s közben felnőtté válnak.

Amikor az 1920-as évek Oklahomájában, az Osage Nation földjén olajat fedeznek fel, az oszázs indiánokat egyenként gyilkolják meg – egészen addig, amíg az FBI közbe nem lép a rejtély megfejtése érdekében.

Barbie és Ken életük minden idejét a színes és tökéletesnek tűnő világukban élik. Amikor azonban lehetőségük nyílik a való világba menni, hamarosan felfedezik az emberek között élés örömeit és veszélyeit.

Peter Parker lelepleződik, már nem tudja elválasztani a normális és a szuperhős életét. Amikor Strange segítségét kéri, a tét még veszélyesebbé válik, és arra kényszeríti, hogy felfedezze, mit is jelent valójában Pókembernek lenni.