Ferrot felügyelőnek a szép Sylvia a szeretője, csakúgy, mint főnökének, Ganay-nak, de erről csak Sylvia tud. Ganay egy vita hevében megöli a lányt, a nyomozást pedig Ferrot-ra bízza. A nyomok pedig egyértelműen azt bizonyítják: maga Ferrot a tettes.

Montevideó, 1970 nyara. A tupakamaró emberei összehangolt munkával elrabolják a három kiszemelt áldozatot: a brazil konzult, a szövetségi másodtitkárt és egy látszólag nem túl jelentős pozíciót betöltő amerikait. A kihallgatások során feltárul a múlt, ezzel együtt az USA Latin-Amerikát is behálózó titkosszolgálatának működési mechanizmusa, valamint a tupakamarók elkeseredett küzdelme az igazságért, ami terrorista mivoltukból adódóan eleve ellentmondásos.

A történet 1914-ben, az első világháború előestéjén játszódik. Richard Hannay, angol mérnök, hazatér Afrikából. Megérkezését követően Scudder, a szomszédja, bevallja neki, hogy titkos ügynökként dolgozik, és jelenlegi feladata a görög miniszter ellen tervezett merénylet meghiúsítása. Állítása szerint a gyilkosságot a német titkos ügynökség tervezi, és biztos benne, hogy már őt is megfigyelés alatt tartják. Hannay véletlenül szemtanúja lesz Scudder meggyilkolásának. A Scotland Yard őt gyanúsítja a bűncselekmény elkövetésével, ráadásul a tettesek is üldözik. Az angol mérnöknek tisztáznia kell magát, és meg kell mentenie a görög miniszter életét. Megkezdődik a harc az idővel és a kegyetlen ellenséggel. (port.hu)

Max főbíró - bizonyíték hiányában - kénytelen felmenteni egy nyilvánvaló bűnözőt. Ezért otthagyva hivatását, belép a rendőrség kötelékébe, és ott megszállottja lesz a bizonyítékok begyűjtésének. Több kudarc után a háttérből - egy bűnöző csoportot - bankrablásra bújtat fel azért, hogy tetten érje, és bebörtönözze őket.

Belorusszia, 1942 telén... A partizán Ribak és Szotnyikov tiszt élelemszerző útra indulnak, ám elfogják őket. Kínzás, vallatás, halálfélelem, majd árulás... A tragikus hirtelenséggel elhunyt Larisza Sepityko fő műve, melynek jelentősége a háborús drámák műfajában csak a legnagyobbakhoz mérhető. (A férje az az Elem Klimov volt, aki pár évvel később megrendezte a Jöjj és lásd c. filmet, amit ha valaki egyszer lát, garantáltan nem felejti soha - ahogy jelen alkotást sem.)

Egy képzeletbeli európai állam királya meghal egy repülőbalesetben. Örököse, Albert az alkotmány szerint nem követheti őt a trónon mindaddig, amíg meg nem nősül. Öccse, Arnaud herceg kerül ezért a trónra. Bár elég felelőtlen, legalább van felesége és nem utolsósorban ő anyjuk, Eugénia királynő kedvence. A legnagyobb problémát a királynő számára Arnaud felesége, Armelle okozza, aki túl csúf kinézetű ahhoz, hogy királyné lehessen. Vajon hogyan tudja így szerepét betölteni?

A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...

Las Piedras - egy elfeledett város valahol Közép-Amerikában. Különböző okokból a bajkeverők a világ minden tájáról megtalálják ezt a helyet. Két francia, egy olasz és egy német, elvállalnak egy veszélyes küldetést, csakhogy egy kis pénzhez jussanak, és hogy eltűnhessenek ebből a porfészekből. Egy amerikai olajipari társaság megbízza őket, hogy vezessenek el két, folyékony nitroglicerinnel megtöltött teherautót egy ötszáz kilométerrel arrébb található fúrótoronyhoz. A hősök nem haboznak sokáig, és hamarosan nekiindulnak az öngyilkos küldetésnek, amely során a szállítmányuk bármikor felrobbanhat.

Don Salluste, a spanyol király nagyhatalmú minisztere kíséretével Andalúziában jár, hogy behajtsa a hatalmas adót a szegény parasztoktól. Salluste kíséretében nem mindenki az uraság lelkes híve, inasa, Blaze sem nézi jó szemmel gazdája mohó kapzsiságát. A királynő pedig mindent megtesz, hogy megszabaduljon a minisztertől... Hamarosan eléri, hogy a király száműzze őt. Salluste, hogy visszaszerezze hatalmát, no meg, hogy méltóképp válaszolhasson az uralkodónőnek, ördögi tervet eszel ki.

Rachel Stein óvóhelye egy bombatámadásban megsemmisül, ezért úgy dönt, a már felszabadított Hollandiába szökik a nácik elől. Az út során azonban a menekülőkre rátalálnak a németek, és a kis csapat összes tagját lemészárolják a lányon kívül. A csodával határos menekülés után a lány csatlakozik az ellenállókhoz, és álnéven próbál egy német katonatiszt bizalmába férkőzni.

Valami történik Jacob Singerrel. Már évek óta állandóan visszatérő rémálmok gyötrik, melyben megjelennek emlékei a vietnámi háborúról. Most azonban, évekkel később, valami még rettenetesebb esemény veszi kezdetét az életében. Hallucinált démonok jelennek meg előtte. Jacob, az őrülettől fél, felkeresi pszichiáterét, akiről azonban kiderül, hogy nem sokkal korábban meghalt. Barátnője azzal a magyarázattal állt elő, hogy Jacob démoni látomásai valamiféle lelki problémával magyarázhatóak. Ezt a férfi egészen addig el is fogadja, amíg nem találkozik régi, háborús bajtársával, aki elmondja neki, hogy őt is hasonló hallucinációk gyötrik. Újra feléledő barátságuk azonban rövid életű. Jacob bajtársa ugyanis nem sokkal találkozásuk után szintén életét veszti...

Londonba utazik Dorian Gray. A szép és tapasztalatlan ifjú találkozik Lord Henry Wottonnal, aki bevezeti a viktoriánus London pezsgő társadalmi életébe. Amikor Dorian meglátja a róla készült festményt, ráébred önnön szépségére. Minden vágya, hogy örökké így nézzen ki. Ezért mindenre hajlandó, arra is, hogy akár szerződést kössön az ördöggel. A lelkét adja az örök fiatalságért cserébe. A lord hatására az ártatlan, tiszta lelkű Dorian egyre inkább az élvezetek rabja lesz, alámerül a félvilági nők és az ópiumbarlangok világába. Oscar Wilde regényéből.

Hidegháború. Az ezerkilencszázhetvenes-nyolcvanas évekbeli Európában, a közelinek látszó atomháború árnyékában igazán szükség volt hősökre. Diana sem maradhat tétlen: igazságérzete a régi, ereje nagyobb, mint valaha, úgy érzi, tennie kell valamit azért, hogy a világ kevésbé veszélyes hely legyen.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Az afroamerikai Chris és fehér barátnője, Rose kapcsolata elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, hogy a fiú végre megismerkedhet a lány szüleivel, Missy-vel és Dean-nel. Erre egy hétvégi kiruccanás keretein belül kerül sor. Eleinte Chris úgy látja, a lány családja nem nézi jó szemmel a rasszok közti kapcsolatot, de a hétvége előrehaladtával rájön, olyan információk húzódnak a háttérben, melyet korábban elképzeni sem tudott.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.