A tolerant veterinarian turns the other cheek when annoyed but changes his nature when he falls in love.

Egy római katolikus pap repülővel járja egyházközsége területét.

Louis, a postásfiú nyomorék anyjával él egy düledező házban. Egy helybéli gazdagokból álló ingatlantársaság meg akarja szerezni tőlük a házat, hogy helyébe mást építsen, de ők nem hajlandók eladni. Az ingatlantársaság valamennyi tagjának családjában rejtélyes halálesetek, eltűnések történnek, ezért a helyszínre küldik Lavardin felügyelőt, hogy nyomozza ki, mi történt. Lavardin-ben, a kiábrándult, közönyös zsaruban feltámad a "vadászösztön", s mintha egy nehéz puzzle játékot rakna ki, úgy keresgél és találja meg a mocskos ügy darabjait. A filmben ismét a nagypolgárság kettőssége kerül az egykori újhullámos rendező kérlelhetetlen nagyítója alá. A látszat és a mélyben forrongó gyilkos indulatok. A kisvárosi bonyolult bűntényben ismét Lavardin felügyelő (Jean Poiret) nyomoz.

A menyasszony Julie Kohler tragikus körülmények között veszítette el a vőlegényét. Szerelme halála után öngyilkos akart lenni, de az anyja megakadályozta ebben. A lány hamarosan új célt talál magának. Elhagyja szülővárosát, és férfiakra kezd vadászni. Halálos biztonsággal választja ki a számára ismeretlen embereket, behálózza őket, majd végez velük. Négy áldozata már halott, amikor kiderül, hogy valamennyinek köze volt Julie vőlegényének halálához. Már csak az utolsó, az ötödik van hátra, amikor Julie-t letartóztatják. Ám a bosszúja így sem marad el.

Jacques and Martine, an ordinary bourgeois couple, invite to dinner a friend whom they have not seen the last ten years. Since then he has become a media star and everything has to go just right at dinner.

François középkorú régiségkereskedő. Pazar lakása és remek élete van, de egy társasági vacsorán, azoknak a körében, akiket a legközelebb érez magához, szembesülnie kell azzal, hogy valójában senki sem kedveli. Arrogánsnak, önzőnek, harsánynak tartják, és erősen kétlik, hogy akár csak egy barátja is lenne. Catherine, az üzlettársa fogadást ajánl: ha előáll a legjobb barátjával, megtarthatja azt a hatalmas görög vázát, amit aznap vásárolt a cég kontójára. Ellenkező esetben Catherine-é lesz a váza. François elfogadja a kihívást és hiú reménnyel lapozgatva a noteszét egyre valószerűtlenebb személyekkel próbálja betöltetni a fontos szerepet. Párizsban járva-kelve újra meg újra beleszalad egy hetet-havat összehordó, nagy szívű taxisba, név szerint Brunóba. A sofőr buta fecsegése az idegeire megy a kiművelt François-nak, de irigyen lesi, hogy Bruno milyen jól elközlekedik az emberekkel.

Unpolished and ultra-pragmatic industrialist Jean-Jacques Castella reluctantly attends Racine's tragedy "Berenice" in order to see his niece play a bit part. He is taken with the play's strangely familiar-looking leading lady Clara Devaux. During the course of the show, Castella soon remembers that he once hired and then promptly fired the actress as an English language tutor. He immediately goes out and signs up for language lessons. Thinking that he is nothing but an ill-tempered philistine with bad taste, Clara rejects him until Castella charms her off her feet.

Charles Brady az édesanyjával egy kisvárosba költözik. A városka lakói nem sejtik, hogy az új szomszédok micsoda átváltozásra képesek. Eleinte az sem tűnik fel, hogy anya és fia az éj leple alatt különös céllal járja a békésen alvó várost. Mi azonban elárulhatjuk, hogy két modernkori vámpírról szól a rendkívül izgalmas film, akik a hagyományokhoz híven, gyanútlan szűzek vérével táplálkoznak. Tanya, Charles osztálytársa azonban mit sem tud a dologról, ezért amikor a fiú randira hívja, boldogan igent mond az aranyifjúnak.

Siket szülők gyermekeként Ruby az egyetlen halló a családjában. Amikor rádöbben, hogy az éneklés az új szenvedélye, kénytelen lesz választani családi kötelezettségei és álmai megvalósítása között.

A polgárjogi aktivista Nelson Mandela 27 évet töltött a dél-afrikai börtönökben. Az apartheid rendszer bukása után ő lesz az ország első fekete bőrű elnöke. A feketék és a fehérek további szembenállása helyett hitet tesz a béke mellett, és megpróbálja összefogni a nemzetet. Kapóra jön ehhez a közelgő rögbi világbajnokság. Az elnök meghívja a csapatkapitányt, Francois Pienaart, és arra kéri, tegyenek meg mindent a győzelem érdekében. És a csapat véghezviszi a lehetetlent, beverekszi magát az 1995-ös világbajnokság döntőjébe, fekete és fehér egy emberként szurkol a sikerért.

Ezúttal a Szent Grál nyomában jár Indiana Jones, a kalandos életű régészprofesszor. A legendás kehelyben fogták fel Krisztus vérét, így nem csoda, hogy a vallási fanatikusok mellett a nácik érdeklődését is felkelti. Jones egy szakértőhöz, az apjához fordul segítségért, együtt indulnak az ereklye megszerzéséért. Útjuk Velencén és a náci Németországon át a Közel-Keletre vezet, ahol a kelyhet az utolsó keresztes lovag őrzi a csapdákkal védett szentélyben. Indiana Jones és az apja a legrosszabbkor jön rá, hogy a csinos régész, Elsa Schneider ellenük dolgozik.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.