A body is discovered impaled on a stake near a scenic lake near Bogota. A journalist try to find what happened. With a friend, they set about to find the cause of the crime and uncover an intricate real estate fraud involving corrupt politicians, emerald hunters, nudists...

Egy orvosi eszközöket tároló raktárház vezetője, Frank beavatja új kollégáját, Freddy-t egy szörnyű titokba: azt állítja, hogy George A. Romero klasszikus zombi-filmje, Az élőhalottak éjszakája nem kitalált történet, hanem megtörtént eseményeket dolgoz fel. Amikor egy Pittsburgh-i kórház alagsorában - a halottasházban - kiszabadult a 2-4-5 Trioxin nevű gáz, a hullák életre keltek. A vérengző élő-halottakat megfékezte a hadsereg, azonban egy adminisztrációs hiba miatt a maradék trioxin-tartályok - bennük néhány hullával - nem egy szigorúan őrzött katonai bázisra kerültek, hanem az orvosi eszközök raktárába. Freddy természetesen egy szavát sem hiszi főnökének, ezért Frank levezeti őt az alagsorba és megmutatja a trioxinos hordót, benne a mumifikálódott zombi maradványaival.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Freelingék tipikus amerikai család három gyerekkel, és egy békés kaliforniai kertvárosban élnek. Egyik éjjel legkisebb gyermeküket, Carol Anne-t megszólítja egy hang, mely valahonnan a tévékészülék belsejébõl jön. És hamarosan megszállják házukat a szellemek, melyek eleinte játékos gyermekekként nyilvánulnak meg. Ám hamarosan a játék durvaságba fordul: repkedni kezdenek a tárgyak és a bútorok, forgószél tört ki a lakásban, és pusztulással fenyegeti a házat és lakóit. És miközben a szülõk a középsõ fiút próbálják megmenteni az udvaron álló fától, mely rátámadt, a kis Carol Anne eltűnik: elnyeli õt a Poltergeis-t világa. A szülõk pedig kétségbeesésükben két szakemberhez fordulnak segítségért: egy parapszichológushoz és egy ördögűzõhöz.

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetegében, őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség. A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Jack a jövőből érkezett, és az a feladata, hogy Trancer ügynökként védje meg Hop Pohly-t. A jövő ideküldte McNulty-t is, hogy Jack-et és dr. Wardo-t visszavigye, de Jack nem akar visszatérni. Új otthonra talált, már meg is nősült. Dr. Wardo szintén új életet kezdett.

Két rendőr rendhagyó kalandjai elevenednek meg a filmben. Az egyik szakított a barátnőjével és szerelmi bánatát azzal próbálja enyhíteni, hogy lejárt szavatosságú ananász konzerveket eszik. A másiknak is tönkrement a kapcsolata, de ő megismerkedik egy lánnyal, aki egy étteremben felszolgálónő. Mindezen események hátterében Hongkong sokszínű, multikulturális nyüzsgését csodálhatjuk meg.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Amikor híre megy, hogy Mickey Pearson túl akar adni londoni birodalmán, az egész alvilág felbolydul. Rengeteg pénz forog kockán, nem csoda, hogy kirobban a harc. Mindenféle kétes alak bukkan fel a meggazdagodás reményében. Egyre több hulla és fegyver kerül elő, ám azt mégis nehéz lenne megjósolni, hogy végül kié lesz a csinos drogüzlet.

Shadyside elátkozott városában egy gyilkos ámokfutó tartja rettegésben a Nightwing Tábor lakóit, akiknek a nyári szórakozás helyett a túlélésre kell koncentrálniuk.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

Öt főiskolás, Ash, a barátnője, Linda, valamint három osztálytársuk a hétvégére kibéreli az erdő mélyén eldugott faházat. Néhány különös előjel után a ház pincéjében egy régi magnófelvételre bukkannak, amin egy régészprofesszor az okkult tudományokkal foglalkozó Necronomiconból olvas fel démonidéző szöveget. Még aznap este az egyik lányt megtámadja az erdő, és megerőszakolja egy fa. Miután ily módon megszállta a gonosz, rátámad a többiekre. Nehezen tudják megfékezni, végül bezárják a pincébe. Ám akit megsebesített, abból is démon lesz. Félelmetes öldöklés kezdődik, a gonosszal való csatát csak egyikük élheti túl.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.