Sailor Ripley éppen a börtönből szabadult. Találkozik szerelmével, Luluval és közösen megszöknek a lány vallási fanatikus anyja, Marietta, elől, aki ellenzi a kapcsolatukat. A fiatalok elindulnak New Orleans felé. Nem is sejtik, hogy a nyomukban van az anya által felbérelt magándetektív, Farragut, akinek feladata, hogy keresztezze a terveiket. Marietta azonban biztosra akar menni, ezért egy kegyetlen kábítószer-kereskedőt is utánuk küld ugyanezzel a megbízatással. Sailor és Lulu egyre furcsább emberekkel találkozik az útjuk során.

Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Az idősödő pisztolyhős, Frank Talby, az arizonai kisvárosba, Cliftonba, érkezik. Megismerkedik a társadalom által kitaszított árvával, Scott Mary-vel, és a két férfi összebarátkozik. Talby megtanítja Scottot a pisztoly használatára, mivel úgy gondolja, ezzel kivívhatja a helyiek tiszteletét. A problémák akkor kezdődnek, amikor Talby egy párbaj során megöli a helyi sheriffet. Scott úgy érzi a jog és az igazság oldalára kell állnia. A két férfi végül drámai párbajt vív egymás ellen.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Woody Allen ezúttal "idegen" területre merészkedik: Csehov tollára és Bergman kamerájára méltó drámát készített egy amerikai középosztálybeli család lassú széthullásáról. A középpontban három amúgy is súlyos problémákkal küzdő nővér áll, akik tehetetlenül szemlélik, hogy apjuk elválik lelkibeteg anyjuktól, s új kapcsolatot kezd. Az eladdig harsány poénokkal teletűzdelt vígjátékok szerzőjének elkönyvelt rendező ezzel a kortárs drámák területére tett kiruccanásával először mutatta meg a közönségnek a megszokottól gyökeresen eltérő, "véresen komoly" arcát. (port.hu)

A comedy show.

A Nobile házaspár egy operaelőadás után vacsorát ad a barátainak Gondviselés utcai házában, ahonnan azonban a komornyik kivételével a teljes személyzet eltávozott. A vacsora utáni zenélés, beszélgetés közben egyre többen elálmosodnak, és bár hazamenetelről beszélnek, ott helyben elalszanak. Reggel döbbenten vitatják a történteket, ám az egyébként nyitott szalon küszöbét senki nem tudja átlépni. E megmagyarázhatatlan korlátozottság miatt a társaság egyre kétségbeesettebb és hisztérikusabb lesz.

A történet a?90-es években játszódik Ostiában és Róma külvárosában, azokon a helyeken, ahol Pasolini filmjeinek főhősei élték életüket, csavarogtak, szerettek és szenvedtek. Azok, akik egykor "az élet fiai" voltak, a '90-es években látszólag a hedonizmus körül forgó világhoz tartoznak, még akkor is, ha annak a legreménytelenebb perifériáján helyezkednek el. A pénz, a luxusautók, az éjszakai bárok, a szintetikus drogok és a kokain fémjelezte világban a nem sokkal több, mint húsz éves Vittorio és Cesare próbálja saját helyét megtalálni. A létezési beavatásnak számukra magas ára van. Vittorio, hogy megmeneküljön, távol tartja magát Cesarétől, aki azonban egyre mélyebbre süllyed. A kettejüket összekötő kapocs azonban olyan erős, hogy Vittorio igazán soha nem hagyja magára barátját és abban reménykedik, hogy más szemmel tud a jövő felé tekinteni.

J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

A Jodorowsky's Dune című dokumentumfilm Alejandro Jodorowsky filmrendező világát mutatja be; a science-fiction egyik legkiválóbb orosz képviselőjének munkásságát.

A film röntgenlenyomat a konvencionális és kispolgári házasság kudarcáról. Két remek színész, Liv Ullmann és Erland Josephson - akik egyúttal Ingmar Bergman állandó színészei és barátai - játsszák el a kétpólusú világ, a nő és férfi konfliktusokkal teli életét. Ingmar Bergman három hónapig írta könyvét, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. "Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre" - írja róluk Bergman.

Giuliana mérnöknő nem tud egyedül megküzdeni egy autóbaleset következményeivel, és félelmi neurózisban szenved. Amikor elhidegül a férjétől és gyermekétől, találkozik Corrado mérnökkel. Ebben a lehangoló környezetben Giulianában még egyszer ismét érzelmek fejlődnek ki. Amikor azonban lelkibetegségének téveszméi ismét eluralkodnak rajta, Giuliana már csak pusztán a félelmével élhet együtt.

Két lazán összeszőtt történet, melyekben az a közös, hogy mindkettő - hol mulatságos, hol gondolatébresztő eszközökkel - az erkölcsöt vizsgálja. A tanulság? Könnyen kitalálható: bizony jó és rossz nem mindig nyeri el méltó jutalmát vagy büntetését. Az elsőben Judah, a jó nevű orvos bajban van, mivel a szeretője megfenyegeti, hogy kitálal a feleségének és a karrierjét is tönkreteszi. A rabbihoz fordul tanácsért, aki őszinte megbánást javasol. Végül mégis a fivére tanácsát fogadja meg, aki radikálisabb megoldást kínál. A második hőse, a szakmájában és házasságában ellehetetlenült dokumentarista filmes. Cliff elvállalja egy portréfilm forgatását az utált és irigyelt televíziós "személyiségről", aki mellesleg a sógora. A narcisztikus Lester pokollá teszi a forgatást, ám Cliff figyelmét egyre jobban leköti a szép producernő.

J.R. egy munkanélküli olasz-amerikai fiatal, aki New York utcáin éli mindennapjait. Élete gyökeresen megváltozik, mikor beleszeret egy helyi diáklányba. Ahogy a fiatalok egyre jobban belebonyolódnak a kapcsolatba, társadalmi és kulturális különbözőségük egyre nyilvánvalóbbá válik, és mikor J.R. rájön, milyen sötét titok lapul a lány múltjában, válaszút elé kerül: talán élete legfontosabb döntését kell meghoznia. Martin Scorsese rendezői debütálásában ugyanaz az eleven tűz lobog, amely későbbi mesterműveiben is visszaköszön.

Egy átlagos, békés középosztálybeli társasházban járunk, ahol az óraadó oktató, Jundzsu (Lee Sung-jae) egy idő után hiperérzékennyé válik a kutyaugatásra, amely valahonnan a házból szűrődik be a lakásába. Teljesen az ugatás megszállottjává válik és mindent elkövet, hogy felkutassa a hang forrását. Aztán egy nap hazaérve egy kutyust vesz észre a szomszéd ajtaja előtt. Meg van győződve arról, hogy biztosan ő az ugató delikvens, elrabolja és a pincébe zárja a jószágot. Mindeközben a társasház gondnoka, a fiatal Hjonnam (Bae Doo-na) igyekszik segíteni a kutya gazdájának megtalálni elveszett kedvencét. Jundzsu elégedett ördögi tervével, és örül, hogy megszabadult az ugatástól. Ám amikor visszatér a lakásába, újra meghallja a csaholást, lerohan a pincébe, de a kutya közben szőrén-szálán eltűnt…

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

A film egy üres, egyhangú életet élő középosztálybeli család élete széthullásának krónikája. A három fejezet a család utolsó három évébe nyújt bepillantást. Nem mintha sok jelentősége lenne ennek. Semmi különös dolog nem történik velük, siváran, monoton módon zajlik életük: minden nap felkelnek, megmosakodnak, reggeliznek, a kislányt elviszik az iskolába, ők pedig munkába mennek. Este ugyanez, fordítva. Azután egyik nap a család feldúlta a lakását, megsemmisítette az értéktárgyait, végül öngyilkosságot követtek el. A film valós történet alapján készült.

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Joachim von Essenbeck születésnapjának megünneplése alkalmából összegyűlnek a német iparmágnás család tagjai. 1933. február 27-ét mutat a naptár. Az ünnepi eseményt gyászos hír szakítja félbe: kigyullad a Reichstag épülete. Ráadásul az ünnepelt még azon az éjszakán gyilkosság áldozata lesz. Szinte azonnal megindul a harc a hatalom várományosai között. A nagyvállalat vezetéséért folytatott küzdelem során kíméletlen, gyilkos viszály üti fel a fejét. Miközben a család széthullik, az összecsapásból a szadista Martin von Essenbeck kerül ki győztesen.