A német Christian Diestl, aki szimpatizál a nácikkal, együttműködik parancsnokával, Hardenberggel, amikor megtámadnak egy angol alakulatot. Hidegvérrel, szinte vidáman mészárolják le az összes angolt; Hardenberg végül az utolsó életben maradottat közvetlen közelről lövi agyon. Ettől fogva Diestl meggyőződéses náci, felfuvalkodott, belsőleg üres, de kétségbeesett ember. Ezzel párhuzamosan megismerhetjük az amerikai Whiteacre-nek, egy Broadway-énekesnek és Noahnak, egy zsidónak a sorsát. Noah beleszeret egy Hope nevű lányba, de a lány apja elzárkózik Noah elől a vallása miatt. Noah-t századosa utasítására a katonaságnál is sanyargatják, feltehetően antiszemita indítékokból. Whiteacre nem tud segíteni a barátján: amikor annak sanyargatása miatt jelentést tesz, áthelyezik, Noah-t pedig továbbra is ütik-verik. Végül aztán a szadista századost mégis leleplezik, s a parancsot teljesítő katonák immár igyekeznek jóvátenni azt, amit Noah ellen lekövettek.

Johnny Depp started off as a punk band guitarist, turning to acting to help pay the bills. But his dabbling catapulted him to global fame and there was no going back. Throughout his career, Depp has had fame and infamy in equal measure. His roles are often that of the isolated anti-hero: Edward Scissorhands, Donnie Brasco, Raoul Duke in Las Vegas Parano, and Captain Jack Sparrow in Pirates of the Caribbean. His poetic outsider characters reveal a critical view of American society.

A newly married couple receive an unexpected visit from an old friend who has ulterior motives to end their relationship.

1943 Három esztendeje, hogy a németek megtörték a franciák ellenállását. Nem így Afrikában, ahol fölállítják az első francia hadsereget. Százharmincezer arab és más afrikai származású katona szolgál a trikolór alatt. Miközben ők az életüket tették föl a németek elleni harcra, sok francia "indigenes"-nek, bennszülötteknek csúfolja őket. Feltárul néhány katona sorsa: a nemes Abdelkader keményen küzd az ügyért, Yassirt inkább a pénz motiválja, Said a szegénység elől menekül, míg Messaoud romantikus álmodozó. Miközben feletteseik szinte semmibe veszik őket, felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek Franciaországnak.

François Pignon nagyon szelíd természetű férfiú, tipikus antihős, aki könyvelőként dolgozik egy gumigyárban, ám egy nap értesül róla, hogy lapátra akarják tenni. Új szomszédja, Belone előáll egy ötlettel, mellyel ezt meg lehet akadályozni: azt tanácsolja Pignonnak, terjessze el azt a pletykát, hogy a saját nemét kedveli. Ha a gyár vezetése mégis ki akarná rúgni, akkor nyugodtan tiltakozhat a melegeket sújtó szexuális diszkrimináció ellen. Belone felajánlja segítségét, kompromittáló fotókat készít, és látszólag óvatlanul kifecsegi, hogy Pignon meleg. A vállalat vezetősége habozik a várható törvényes következmények miatt, és a főnökség politikusabbnak véli, ha megtartják Pignont. Természetesen semmi nem úgy alakul, ahogy François eltervezte, mindenesetre az élete - másokéval együtt - drasztikusan megváltozik...

1927-ben járunk, a némafilmek korszakában. George Valentin az egyik legnagyobb filmcsillag, kinek élete tökéletesnek látszik. Ám szépen lassan elkezdenek terjedni a hangosfilmek, amelyekben George nem hajlandó szerepet vállalni, hiába pecsételi ez meg kapcsolatát feleségével és a nagyhatalmú stúdiófőnökkel egyaránt. És miközben George-ra a feledés homálya vár, a hangosfilm a legnagyobb sztárok közé emeli Peppy Millert, a feltörekvő és nem mellesleg gyönyörű színésznőt, aki nem közömbös az egykori színészlegenda iránt.

Clark a Krypton bolygón született. Apja Jor-El az utolsó pillanatban indította útnak a Föld felé, mielőtt bolygójuk felrobbant. Rá hagyományozta a tudást, mellyel jobbá teheti az emberek életét. Földre érkezésekor még szinte csecsemő. Földi szülei szeretetben nevelik, de soha sem titkolják különleges származását. Clark Kent Metropolis lakóija lesz és a Planet-nél helyezkedik el. Ott ismeri meg Lois-t, de nem fedheti neki fel titkát. Egy napon megjelenik Lex Luthor, a legelvetemültebb bűnöző, és világuralomra tör. Clark az egyetlen, akinek megvan a képessége hozzá, hogy megállítsa.

2029: a mindentudó Skynet computer az emberi ellenállás utolsó bázisait akarja megtörni, miután szinte az egész emberiséget felszámolta. Skynet megtalálta a módját, hogy néhány harcosát, a tökéletes cyborgokat, azaz a Terminátorokat visszaküldje az időben, hogy megváltoztassa a történelem menetét. A történet arról a Terminátorról (Arnold Schwarzenegger) szól, akinek missziója a lázadók vezérének az anyját megölni 1984-ben, még fia születése előtt. Az ellenállók is visszaküldik az időben saját harcosukat, Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy védje meg az anyát, Sarah Connort (Linda Hamilton). A két fémakarat kegyetlenül összecsap.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.