Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...

Nehéz nap elé néz a gyermekét egyedül nevelő építészmérnök mama: hosszú hóna- pok munkájának eredményét óhajtják megtekinteni a rendelők. De legalább kisfia nem fogja a bácsikra borítani a tintát, mivel hajókirándulásra megy az osz- tály. Nehéz nap elé néz az elvált újságíró is, mert szenzációszagú ügy nyomára bukkant, ám ekkor megjelenik az exnej: vigye már el kislányukat a hajókirándu- lásra. Kapkodás, idegesség, eső - s mindkét szülő lekési a megmentő hajót. Ki vi vigyázzon a gyerekekre?

After the collapse of their relationships with other people, Maria and Paulo embark in an intense relationship in order to shield themselves from loneliness.

Four Londoners are inseparably linked by their wartime experiences. In a time when the barriers of sexuality and social convention have been broken down, they enjoy a freedom never experienced before.

Experimental short-film made by brazilian students about the trópicalia and cinema novo movement. The narrative revolves around the song Géleia Geral from the album Tropicália ou Panis Et Circensis and also around the political, artistical and social time from that period.

Az egész akkor kezdődik, amikor a híreket fáradhatatlanul kutató riporter, Cindy Campbell egy nagyszabású televíziós műsor kellős közepén egy keménynek tűnő sztori nyomába ered. Rövidesen az egész bolygót fenyegető, szörnyűséges támadássorozat bizonyítékaira bukkan. Óriási, mindent átható összeesküvésekkel szembesülve, állandóan a sarkában lévő, furcsa emberektől üldözve Cindynek fel kell vennie a harcot, hogy megakadályozza a gonoszt abban, hogy ismét megpróbálja uralma alá hajtani a világot - miközben a sztori szálait úgy szövi a film, hogy egyetlen alkalmat se szalasszon el, hogy egy-egy gyors csavarintással a parodizált eredeti filmek emlékezetes jeleneteit pellengérre állítsa.

Az 1939-es események után, miután a brit haderő súlyos csapást szenvedett el a németektől, Winsthon Churchill felismerte, hogy a háború játékszabályai teljesen megváltoztak. Épp ezért előállt az ötlettel, hogy szervezzenek egy különítményt, amely mélyen az ellenséges vonalak mögött képes csapást mérni.

Alex és bandája éjszakánként a város utcáit járja és terrorizálja. A megvadult fiatalok törnek, zúznak, rabolnak és gyilkolnak, mígnem a bandavezért a társai föl nem nyomják a zsaruknak. A börtönben Alex önként vállalkozik egy új átnevelési gyógymódra. A sajátos agymosás célja, hogy kiölje az emberből az agresszivitást. Miután a kezelést követően gyógyultnak nyilvánítják, szabadon engedik. Alex azonban életképtelenné vált a társadalomban, kiszolgáltatottja lesz egykori áldozatai bosszújának. Végül öngyilkosságot kísérel meg.

Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez.

A szuperhősök korát éljük, de vár még néhány meglepetés. Wade Wilson a különleges erőknél szolgált, azután zsoldos lett. Egy furcsa, alig legális kísérlet eredményeképpen a szervezete meghökkentő képességekre tett szert: hihetetlenül gyorsan meggyógyul, bármi baj éri. De nem ez az egyetlen fegyvere: őrült, gonosz humora is van - és nem fél használni. A szupererős ember, aki a valóságból átlépett a hősök birodalmába, most élete legnehezebb háborújába indul: bosszút akar állni azon az emberen, aki egykor majdnem tönkretette őt.

A film több mint egy évtizeddel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeinek) történetét; a rájuk leselkedő veszélyeket, az életben maradásért vívott harcaikat, az őket sújtó tragédiákat és azt, meddig képesek elmenni, hogy biztonságban tudhassák egymást.

A film Bonaparte Napóleon fiatalságának és gyors császárrá válásának személyes története, amelyben megjelenik a feleségével és egyetlen igaz szerelmével, Josephine-nel való, függőséget okozó és gyakran ingatag kapcsolata is.

Gazdag turisták nyaralnak egy hatalmas luxus óceánjárón. A szupergazdagok és divatmodellek gondtalan semmittevését előbb megzavarja egy harsányan politizáló kapitány, majd a hajó elsüllyedése után a túlélőknek egy szigeten kell újabb megpróbáltatásokkal szembenézniük.

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Dani és Christian egy fiatal amerikai pár, akik a szakítás szélén állnak. Egy családi tragédia azonban összetartja a fiatalokat, a gyászoló Dani pedig csatlakozik Christianhoz és barátaihoz, hogy együtt vegyenek részt egy varázslatosnak ígérkező fesztiválon egy elhagyatott svéd faluban. Azonban a gondatlannak ígérkező kikapcsolódás a végtelen napsütés földjén baljós fordulatot vesz, amikor a helyiek meghívják őket egy ünnepségre.