During one of their night stays, three college teens play a silly prank where they randomly call people and tell them that they know who that person is and what they have done. What will happen when things take a dangerous turn?

Call-center workers receive a phone call from God.

Tracy Darcy, egy maffiavezér lánya öngyilkosságot akar elkövetni, mikor Bond megmenti őt. A papa, hogy megóvja lányát, megkéri a 007-es ügynököt, hogy vegye el Tracyt feleségül, cserébe pedig informáciokkal szolgálna Ernst Blofeldről, Bond régi nagy ellenségéről. Az ügy azonban bonyolódik, mert időközben kiderül, hogy Ernst egy halálos vírussal probálja meg elpusztítani az emberiséget, Bond pedig beleszeret a lányba...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Réges-régen, sőt, messze-messze, egy távoli vegyesbolt és videótéka előtt, naphosszat a járdán henyélt két alak, Bob, a hallgatag, és Jay, a balga tag. Már a Shop Stopban is ott anyázták a vevőket, a Shop Showban jedi Batmanként mentették meg a helyzetet, a Képtelen képregényben feltárták az élet tanítását, a Dogmában is ott szent-telenkedtek a háttérben, de most végre övék a főszerep, mert - talán utoljára - visszatértek, és nincs kegyelem, mert Jay és Néma Bob visszavág!

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

Ez a pompázatos kosztümös film, amelyhez Viscontinak különösen jó érzéke van, nagy nosztalgiával idézi fel a Risorgimento lázas éveit Velencében, amikor még nagyon tudtak szeretni az emberek - feltételek nélkül, a sérelmek elviselésével, önmaguk feláldozásával. Az érzelmek szépséget teremtő erejét a film két összetevője jeleníti meg: a romantikus történet és Alida Valli érzelmileg túlfűtött, de teljes mértékben hiteles játéka. Amikor A trubadúr előadása tüntetésbe torkollik a Habsburg-uralom ellen, a demonstrációt vezető Ussoni márki összetűz egy Franz nevű fiatal osztrák tiszttel. Livia grófnő, Ussoni unokanővére, meg akarja akadályozni a párbajt. Franz, akinek eszébe sincs kiállni a márkival, hanem elfogatja és száműzeti őt, ráerőszakolja a társaságát Liviára, aki hamarosan kénytelen szembenézni azzal, hogy beleszeretett az osztrák tisztbe. Franz persze méltatlannak bizonyul Livia odaadó szerelmére, s e csalódásra a bosszú sem hoz enyhülést.

A harmincas évek gazdasági válsága idején részeges, munkanélküli férjének brutalitása és pincérnői állásának unalma elől Cecilia a mozi csillogó álomvilágába menekül: a Kairó bíbor rózsáját például annyiszor nézi meg, hogy rajongó tekintete a való életbe csalja a mozivászonról a hősszerelmes Tom Baxtert. Mivel ez menthetetlenül elakasztja a moziban vetített filmet, gázsiját féltve akcióba lendül Gil Sheperd, a Tomot alakító színész is. Ez a hármasság - a valóság, a valóság látszata és a látszat valósága - egyre újabb komikus helyzeteket teremt és fokozatosan fontos jelentéstani kérdéssé is válik.

Egyetlen nap játszódik a történet Elvis Presley szülővárosában, Memphisben. Különös figurák szállnak meg a lepukkant szállodában. Egy japán párocska, Jun és Mitsuko a világhírű énekes nyomát kutatja. Luisa, a fiatal olasz özvegyasszony, aki a halott férje hazaszállítását intézi, szellemet lát. Egy amerikai lány szakít az angol barátjával, mire az randalírozni kezd a haverjaival. A rendezőt az emberek közötti kapcsolat izgatja. Bár a sors összehozza a szereplőket, nem alakul ki köztük semmilyen kapcsolat.

Frank Horrigan, a titkosszolgálat embere olyan magának való, kemény fickó, akinek munkája iránti elkötelezettségét a magánélete, barátai és a családja sínylették meg. Bár szakmájának az egyik legjobbja, ma is élénken emlékszik első elnöki megbízatásának kudarcára, amikor 1963 novemberében John F. Kennedy-t kellett volna megvédenie egy Dallas-ban tett látogatás során. Majd harminc évvel később az Egyesült Államok elnöke a közelgő választásokra készülődik, s a Fehér Ház titkosszolgálatának keretében Horrigan is részt vesz fenyegető levelek és telefonok rutinszerű kivizsgálásában. Az egyhangú, kissé unalmas munka azonban váratlan fordulatot vesz, amikor Horrigan felfedezi, hogy egy profi bérgyilkos jár az elnök nyomában.

1560-ban a spanyol konkvisztádorok - élükön a hírhedt Pizarróval - az amazonasi őserdők mélyére indulnak. Kalandos és veszélyekkel teli expedíciójuk célja, hogy felleljék a mesés El Doradót, az Aranyvárost. Aguirre, a csapat vezére istennek tartja magát, s míg csapatát felőrli a természettel és a bennszülöttekkel vívott küzdelem, a háborodott hatalommániás magára marad a majmok között. "Én vagyok isten haragja. Ahol én vagyok, ott a fákról lehullanak a madarak. Feleségül veszem a lányomat és megalapítom a legtisztább dinasztiát. Aki velem tart, gazdag lesz, aki nem, az meghal."

Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

A Newton családnak nem sikerül idõben olajra lépnie, a négylábú Beethoven épp az elindulás pillanatában érkezik meg. A nyaralni induló család nem is sejti, hogy a gondozóra bízott kitartó eb a csomagok közt bújva készül a nagy izgalmakra, a számára már rutinmunkának számító életmentésre, minden felmerülõ probléma megoldására, és amiben a legprofibb: a rosszfiúk lerendezésére. Newtonékra azonban más meglepetés is vár: két lökött alak egy DVD miatt álnok akciót tervez a család ellen.

James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.

A Rózsaszín Párducban feltűnt rettenthetlen Clouseau felügyelő újra nyomoz. Egy előkelő házban gyilkosság történik. Minden nyom a szép szobalányhoz, Mariához vezet, a csalhatatlan szimatú Clouseau azonban kételkedik a lány bűnösségében, még akkor is, ha egyre újabb hullák tűnnek fel a színen, és a látszat szerint mindig Maria a tettes.

George Washington McLintock, a vadnyugati marhabáró egyszerre több fronton is kemény támadással néz szembe. Azt már megszokta, hogy a féltékeny vetélytársakkal és a korrupt politikusokkal hadakozzon, de most a családon belül ütötte fel a fejét az ellen. Harcias felesége válni akar, s nála is élesebb nyelvű lánya pedig egyszerűen fittyet hány az intő apai szóra. McLintock életének leginkább embert próbáló feladata, hogy jobb belátásra bírja a két makrancos hölgyet.

A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.

1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg.