Dr. Meinheimer az elnök tudományos tanácsadója. A neves tudós új felfedezése csapást mérne az atomenergia-lobbira. A férfit azonban elrabolják, és egy hasonmást ültetnek a helyére, aki egészen más vonalat képvisel. Drebin hadnagy persze rájön a turpisságra, arra, hogy a gátlástalan Quentin Hapsburg keze van a dologban. Dr. Meinheimer nyomát kutatja, és a régi szerelmére bukkan. Jane Spencer a doktor titkárnője. Miközben Drebin a tőle megszokott módon beleveti magát az ügybe, Jane és közte újra fellángol a régi szenvedély. Meg is perzselődnek rendesen.

Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

Az élet nem mindig alakul terv szerint. Pat Solatano mindenét elvesztette – a házát, az állását, a feleségét. És most kénytelen újra a szüleihez költözni, miután nyolc hónapot töltött egy elmegyógyintézetben. Pat szeretné újra rendbe hozni az életét, pozitívan szemlélni a világot és szeretne újra összejönni ex-feleségével is. A szüleinek csak annyi a vágya, hogy Pat képes legyen ismét lábra állni a nehéz időszak után. Ám a dolgok még bonyolultabbá válnak, mikor Pat megismeri Tiffanyt, a titokzatos fiatal lányt, aki szintén nem kevés problémával küszköd. Tiffany felajánlja Patnek, hogy segít neki visszahódítani egykori kedvesét, de csak akkor, ha cserébe majd ő is tesz érte valami nagyon fontosat. Mikorra pedig egyezségük kezd beteljesülni, meglepő módon azt tapasztalják, hogy felettébb közel kerültek egymáshoz, és talán a saját elrontott életükre is érvényes lesz a „minden rosszban van valami jó”- tézis.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.

Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.

Egy elmebeteg sorozatgyilkos kizárólag holdtöltekor öl. Áldozatain kivétel nélkül harapásnyomok találhatók, ezért a nyomozó hatóságok "Fogtündér"-nek nevezték el. Jack Crawford, a Szövetségi Nyomozóiroda munkatársa régi kollégáját, Will Grahamet keresi fel, hogy segítsen az õrült gyilkos megtalálásában, hiszen neki évekkel ezelõtt volt már egy hasonló ügye. Will - akit annyira megviselt, hogy hosszú ideig a gyilkos fejével kellett gondolkodnia - az eset után visszavonult. A "Fogtündér" rejtélyének megfejtésére indítékokat, motívumokat keres. Sõt, hogy ismét belejöjjön az õrültek sajátos logikájának megértésébe, felkeresi az elõzõ ügy tettesét, Dr. Lecktort az elmegyógyintézetben.

Kínában a Han dinasztia idején a tisztségviselőt, Huo Ant átverik, és hamis vádakkal rabszolgává teszik. Nem sokkal később megismerkedik egy római katonával, Lucius-szal, akivel szövetséget kötve indul harcba az igazságért.

1492 augusztusának egy hajnalán legénységével, háromárbocos vitorlásával és két kísérőhajójával útnak indult Spanyolországból egy tengerész, hogy bizonyítsa a világnak elméletét. Úgy gondolta ugyanis, hogy létezik egy új, a jártnál jóval rövidebb és biztonságosabb tengeri útvonal a kincseket rejtő Napkelet felé. A hetekig tartó kalandos út során azonban nem jutott el eredeti céljához, hanem egy addig ismeretlennek számító vidékre sodródott, ahol paradicsomi állapotok fogadták, és a különös őslakosok is békésnek tűntek. A viharos életű tengerészt Kolumbusz Kristófnak hívták, a Paradicsom pedig nem volt más, mint Amerika! Az új kontinens felfedezéséről szóló történelmi eposzt Vangelis zenéje és Ridley Scott gyönyörűen megkomponált, szemet gyönyörködtető képei teszik feledhetetlenné!

Jeffrey Wigand (Russell Crow) kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozik az egyik legnagyobb dohányipari cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezd, amely a nikotinfüggés felgyorsítását célozza, Wigand tiltakozik, amiért kirúgják. Mivel elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számít, tanúvallomása felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az évszázad legnagyobb perében, amit a dohánygyárak ellen indítottak. Lowell Bergman (Al Pacino) dörzsölt tévés riporternek sikerül rávennie a megtört embert, hogy álljon a nyilvánosság elé, a dohánygyárak könyörtelen támadására azonban már nem tudja felkészíteni.

Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.

Bill és Stan, a két New York-i egyetemista délnek tart, ám egy börtönben kötnek ki. Mire felocsúdnának, Alabama államban letartóztatják őket és gyilkosság vádjával bíróság elé kerülnek. Bár ártatlanok, mint a ma született bárányok, nincs alibijük, ráadásul több szemtanú is ellenük vall. Persze pénzük sincs ügyvédre, de eszükbe jut, hogy az egyikük Vinny nevű bácsikája talán segíthetne rajtuk. Vinny ugyan ügyvéd, de kész katasztrófa. Nem beszélve arról, hogy ez ügyvédi pályafutásának első ügye. A bácsika és segítőkész barátnője minden trükköt bevet, hogy kihúzzák a fiúkat a csávából.

Azok a harcosok, akik a Vudan-hegy szerzeteseitől tanulják a fegyverforgatás fortélyait, szinte legyőzhetetlenek. Közéjük tartozik L is, aki viszont hátat szeretne fordítani a harcnak, ezért el is elajándékozza híres kardját, a Jade Rókát. A kardot azonban elrabolják, így Li és Su Lien , a kiváló harcos testőrnő feladata, hogy visszaszerezzék a legendás fegyvert. A rabló azonban szintén remekül bánik a karddal, méltó ellenfele a Vudan-hegy neveltjeinek, és legnagyobb meglepetésükre ő csupán egy fiatal lány. Ang Lee, az Értelem és érzelem, valamint a későbbi Túl a barátságon című film (melyért Oscar-díjat nyert) rendezőjének zseniális, harcművészeti drámája az egész világot elvarázsolta, és távol-keleti filmektől szokatlanul nagy siker lett mind az amerikai közönség, mind a kritikusok körében. Összesen 10 Oscarra jelölték, melyekből végül 4-et díjra is váltott.

Amikor Behman és Felson az évekig tartó háborúzás után hazatérnek, észreveszik hogy szülőföldjükön gyilkos pusztítást végzett a pestis. Az egyházi vezetőknek meggyőződésük, hogy a járványért egy boszorkánysággal vádolt lány a felelős. Emiatt arra utasítják a két férfit, hogy a furcsa lányt vigyék egy elhagyatott kolostorba, ahol a szerzetesek egy ősi szertartás segítségével leveszik majd az átkát a vidékről. Az erejüket és bátorságukat próbára tevő veszedelmes, váratlan helyzetekben gazdag utazás során felfedezik a lány sötét titkát, és kénytelenek megküzdeni egy rettenetes hatalmú erővel, amely az egész világ sorsát eldöntheti.

Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tőzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Jonathannak nincsenek nagy sikerei az életben. Ha jól belegondolunk, kis sikerei sincsenek. Barátnõje otthagyta, és minden eddigi munkahelyén csõdöt mondott. Most egy nagyáruház kirakati próbababáit öltözteti - nagy karrier, ugye?Emmy egy ókori egyiptomi hercegnõ, aki véletlenül éppen kirakatbabaként reinkarnálódott a XX. századi Philadelphiában, ráadásul éppen abban a kirakatban, ahol Jonathan a munkáját végzi. Az életre kelt gyönyörû próbababa segít Jonathannak abban, hogy visszanyerje az önbizalmát. Tanácsainak köszönhetõen a srác olyan kirakatokat rendez be, amelyek mágnesként vonzzák a vásárlókat. A konkurens áruház sunyi vezetõje megpróbálja kideríteni az egyre magabiztosabb fiú titkát és az egykori barátnõ is féltékenységi rohamot kap, mert érzi, hogy nõ van a dologban.

1977-ben izraeli Moszad ügynökök etióp zsidó menekültek segítségére sietnek Szudánban.

Newland Archer nem sokkal eljegyzése után megismerkedik menyasszonya rokonával, a kétes hírű Ellen Olesnkával. Archer, a helyi elõkelõ társaság megbecsült tagja saját társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa Ellen Olenska megtépázott hírnevét. Azonban az idõ múlásával egyre erõsebb vonzalom ébred benne az asszony iránt, egyre jobban tetszik neki az, ahogy Ellen szembeszáll a társasági illemmel és a képmutatással. Amikor Newland felismeri saját érzelmeit, úgy dönt, hogy egyre jobban sietteti May Wellanddal kötendõ esküvõjét, ám mégis bevallja Ellennek, hogy mit érez iránta. Az asszony azonban tudja, mit jelentene Newland számára egy kompromittáló viszony, s inkább elhagyja New Yorkot.

Mi kell a háborúhoz? Persze hogy pénz, de méginkább ellenség! Az egyetlen dolog, ami hiányzik e bájos alkotásból, éppen a nélkülözhetetlen ellenség. Maroknyi olasz katonát raknak ki egy görög szigeten a második világháború vége felé. Figyelniük kell az ellenséges hajómozgást és veszély esetén meg kell védeniük a szigetet. A lakók - főleg nők és gyerekek - lassan előjönnek rejtekhelyeikről, hiszen a jövevények hasonlítanak ártalmatlan férfiaikra. A katonai rádió elnémul, fegyvereik eltűnnek, így hát lassan megkedvelik a helyi életformát. Nem nehéz, hiszen adott minden, ami a forró déli táj sajátja: nap, tenger, bor, nők.