Ozu fő témájának egyik variációja ez a film, ami nem más, mint a szülő-gyerek kapcsolat. Ebben katalizáló szerepet kap a gyerekek párválasztása, különösen ha nem tűrnek családi beleszólást, mint ahogy a film hősnője sem (Hara Setsuko), aki az apja (Ryu Chishu) által kiszemelt jelölt helyett maga választ férjet. (kilencesterv.com)

Impressions of the rue Mouffetard, Paris 5, through the eyes of a pregnant woman.

A helyszín a negyvenes évek New Yorkja. Woody Allen ezúttal C. W. Briggs-et, egy biztosítási nyomozót alakít, aki minden biztosítási csalást hihetetlen profizmussal leplez le. Ki nem állhatják egymást a cég új, szigorú szervezési szakértőjével, Betty Ann-nel (Helen Hunt), akit azért vettek fel, hogy modernizálja és racionalizálja az üzletmenetet. Egy céges bulin egy mágus a színpadon hipnotizálja mindkettőjüket. Ettől a naptól kezdve C. W. nappal egy ékszerrablás-sorozatot próbál felgöngyölíteni, anélkül, hogy emlékezne arra, hogy éjszakánként ő követi el a bűntényeket. A hipnózis mellékhatásaként a két főszereplő sajnálatos módon időnként, bizonyos jelszó hatására halálosan egymásba szeret és természetesen ők ébren minderről mit sem tudnak.

Visszatérnek a népszerű vígjáték hősei, az öt berlini férfi, akiknek bepillantást nyertünk az életébe, szerelmeibe, kapcsolataiba. Kalandjaik a megszokott módon folytatódnak. Az egyikük popzenei sláger írásával próbálkozik, a másik a dalszerző szerepében próbál szerelemre találni. Van, amelyik a házassággal és az üzlettel birkózik, és van amelyiknek beilleszkedési problémái vannak. A vígjáték bátran felvállalja, hogy a Szex és New York sajátos német férfiváltozata, amely mulatságos helyzetek sokaságával bombázza a nézőt.

After thirteen years of engagement, the boring sex life of Rui and Vani is limited to one intercourse every other week. They decide to seek excitement with a threesome and they decide to invite Vani's cousin Silvinha to participate late night, but an accident interrupts their game. Rui and Vani unsuccessfully spend the night searching for for companion of a bisexual woman.

A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia életének történetét mutatja be gyermekkoruktól felnőtté válásukig. Kettejük életének alig vannak közös pontjaik, ám végig érezzük, hogy valamiért egy párt alkotnak. Olyanok ők, mint a matematikában ikerprímeknek nevezett számok.

Caty szolíd, párizsi nő, kameraman a televíziónál. Egyedül él lakótelepi lakásában, magányos és boldogtalan. Egyik nap riportot vesz föl egy call-girllel, aki összeismerteti egy kemény, alvilági gengszterrel, Jeannal. A férfi felkéri, hogy vegye föl az egyik betörését videóra. Caty - ellenérzéseit félretéve - a jó pénz miatt elvállalja a munkát, és végignézi, amint a banda kegyetlenül likvidál egy konkurens csoportot. A lány, viszolygása ellenére, kapcsolatban marad a bandával. Jean személyisége és a luxus életforma egyre jobban rabul ejti. Szinte észrevétlenül belesodródik és nem tud ellentmondani, amikor Jean felkéri, vegyen részt legveszélyesebb akciójukban.

Az Örömapa második részében még nagyobb bonyodalmak várnak a család fejére, Mr. Banks-re. Pedig minden olyan szépen indul: George és felesége között teljes a boldogság, lányuk, Annie, és férje, Bryan, ugyancsak boldogan élnek, mindkettőjük dolgos, felelősségtudó felnőtté váltak. George fia is lassan felcseperedik, a házra felvett kölcsön utolsó részlete is közeledik már - igazán nincs tehát ok a panaszra. És egyszer csak bumm, - beüt a mennykő. Annie és Bryan váratlanul bejelentik, hogy gyerekük leszi. De mindez semmi ahhoz képest, hogy George felesége, Nina is előáll a hírrel: ő is állapotos. George egyszerűen képtelen felfogni, ami körülötte zajlik: nagyapának még túl fiatal, de apának már túl öreg.

1970-ben John Wayne Oscar-díjat kapott ezért a fantasztikus alakításért a részeges, bárdolatlan, és abszolút vakmerő félszemű rendőrbíró, Rooster Cogburn szerepében. A házsártos Roostert felbéreli egy konok fiatal lány (Kim Darby), hogy felkutassa azt a férfit, aki megölte a lány apját, és kereket oldott a családi vagyonnal. Amikor Cogburn megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy csatlakozik a vén revolverhőshöz, szikrázik a levegő kettejük közt. És a helyzet zűrösből katasztrofálissá fokozódik, amikor a tapasztalatlan de lelkes texasi lovas csendőr (Glen Campbell) is beszáll a buliba. Nevetések és könnyek szakítják meg a vad akciókat ebben a különleges westernben.

Barnaby Fulton, a munkájának élő, szenvtelen kémikus fiatalító szer után kutat. A véletlen úgy hozza, hogy az egyik kísérleti majom valamilyen elixírt kotyvaszt össze, amely éppen a kívánt hatást éri el. Ugyancsak véletlenül iszik ebből a szerből többek között éppen a halvérű kutató és felesége, s így mindketten, külsőleg semmit sem változva, serdülő fiatalokká válnak. Ebben a helyzetben Fulton jókora kalamajkát kavar, élvezi is a dolgot, és bőszen udvarol, amíg a szer tart, s vissza nem áll a régi rend.

Dapper Jack bandita volt életében, most pedig szellemként riogatja egy farm vendégeit. Scooby-Doo-nak és a Rejtély Rt.-nek lesz a feladata, hogy elkapja ezt a bosszantó gazembert.

Dovzsenko filmpoémája, az egyetemes filmtörténet klasszikusa a kolhozosítás időszakát dolgozza fel, páratlan szépségű képekben ragadva meg a forradalmi világformálás drámáját.

A film egy látványos életrajzi ihletettségű utazás az ismert Chiléből származó művész, Alejandro Jodorowsky szemszögéből. A filmbe Alejandro művészetén túl bemutatásra kerül családja és baráti köre is. Nem kifejezetten meleg témájú alkotás, de érintőlegesen többször megjelenik benne a homoszexualitás.

When a feared judge of the French court, Xavier Racine, encounters a French-Danish juror, Ditte Lorensen-Coteret, at a murder trial, their shared past is slowly uncovered.

Julian szegény fiú, de a gazdag nõket szereti, szórakoztatja õket. Természetesen mindezt kifogástalan eleganciával fűszerezve teszi, és persze nem ingyen. Munkaadója és tanára Anne volt, ám Julian nagyon kedvelt lett a hölgyek körében , ezért saját szakállára is dolgozik. Többek között emiatt is sokak útjában áll, ezért megpróbálnak egy gyilkosságot a nyakába varrni...

A politikai reklámkampány részeként szervezett nagyszabású country koncert - a rendező jellegzetes, maróan szatírikus stílusában, kaleidoszkópszerűen bemutatva - gigantikus és bravúros paródia a fennállása 200. évfordulóját ünneplő Egyesült Államokról. Show az egész világ - sugallja a country zene fellegváraként tisztelt Nashville hektikus, és mégis minden részletre kiterjedő körképe, a végső merénylettel és a vélt rendben feltáruló káosszal. "Ambivalens vagyok Amerikával kapcsolatban. Szeretem és gyűlölöm" - vallja Altman, s így a filmje is az ellentmondásos attitűdök és különféle valóságok szikrázóan eleven és szellemes "dialektikus kollázsa" - sok jó zenével és Keith Carradine Oscar-díjas dalával (I'm Easy).

Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.

It's Christmas Eve, 1938, when Madge Arwell comes to the aid of an injured Spaceman Angel as she cycles home. He promises to repay her kindness - all she has to do is make a wish.

Miután botrányos viselkedése miatt már egy sor magániskolából eltanácsolták, a 16 éves Sebastian Valmont New Yorkba költözik apjához és mostohaanyjához. Itt azonban rájön, hogy gyönyörű, de végtelenül manipulatív mostohanõvéréhez képest õ csak kezdõ tanulónak számít az intrikák terén. Új iskolájában már az elsõ nap kiderül, hogy nem lesz könnyű bekerülni a menõk közé - egyelõre a túlélés a tét. Valmontnak meg kell tapasztalnia a másik oldalt is - milyen, amikor nem te osztod a lapokat egy kegyetlen világban.

A magányos fiatalember és az egy éve elutazott szerelmét visszaváró különös lány óvatos érzelmi közeledését Visconti a mai Olaszországba helyezi. Valami lebegő, egyszerre igazi és mégsem igazi téli világot teremt, ködbe vesző romokkal, kóbor kutyával, sejtelmes sötétséggel. "Én nem árultam el őt!" - mondja saját megnyugtatására Natalia, mintegy ezzel igazolva kitartó várakozását a hídon, mert a várakozás a kapaszkodó a nyomorúságos világban. Hisz nem lenne ember az ember, ha nem jutna el újra meg újra a szűk valós lét határához, az ábrándok és álmok megvalósulását várva. S mi lehetne alkalmasabb kifejezője a félve menekülő és titkon vágyakozó léleknek, mint egy híd?