An ambitious Hollywood hustler becomes involved with a reclusive female star, whom he tries to lure out of retirement.

A szadista és „minden valószínűség szerint őrült” Vérbárót saját kínzókamrájában gyilkolják meg azután, hogy egy boszorka jó alaposan elátkozza. Egy varázsige is jár az átokhoz, mellyel a bárót bármikor ismét talpra lehet állítani, hogy aztán újra meghaljon, lehetőleg még szörnyűbb kínok között. Háromszáz évvel később az elveszettnek hitt dokumentumot az Amerikába szakadt leszármazott, egy fiatal egyetemista hozza magával Ausztriába. A felújítás alatt álló kastélyban tett látogatása alkalmával megismerkedik a csinos restaurátorlánnyal és aznap éjjel közösen ki is próbálják a ráolvasást. Mikor az ellenszerként felolvasandó rész véletlenül a tűz martalékává válik, a Vérbáró immáron zavartalanul tarthatja rettegésben Schloss Teufel-t és környékét. Mindeközben a kastélyt egy rejtélyes, tolószékben ülő idegen vásárolja meg, aki úgy tűnik elkötelezett híve a Vérbárónak…

Az Apu-trilógia Satyajit Ray, az indiai film talán legjelentősebb képviselőjének első három filmje, amely - bár egy indiai regényen alapul - sok életrajzi motívumot is felhasznál, és amit a filmes tapasztalatokkal addig egyáltalán nem rendelkező S. Ray a szó legjobb értelmében vett amatőr körülmények között forgatott. Az utolérhetetlen szépségű, fekete fehérben forgatott trilógia egy bengáli faluban élő szegény családról szól. Az apa, a tudós író a városba megy dolgozni, hogy megélhetést biztosítson feleségének és kisfiának, akiket kénytelen magukra hagyni. Az apa halálosan betegen jön haza, ettől kezdve az anyának még nagyobb áldozatokkal kell küzdenie azért, hogy tehetséges fiát, Aput taníttassa. A 2. és 3. rész Apu tanulóéveit, férfivá érését, szerelmét, a világgal való meghasonlását, elvonulását, majd lassú gyógyulását meséli el. A film vizuális szépsége, érzelmi mélysége utánozhatatlan és utolérhetetlen, ezt a bravúrt maga a rendező sem tudta még egyszer megismételni.

Danny Rose, a habókos impresszárió az 50-es évek showbizniszében halmoz kudarcot kudarcra reménytelen produkciók felkarolásával. Ám egy nap rámosolyog a szerencse: lecsúszott olasz énekes védence ismét befut. Dannynek már csak a maffiával és temperamentumosan közönséges barátnőjével, Tinával kell szembeszállnia. Ez utóbbi túl jól is sikerül... Keserédes történet az erkölcsileg győztes örök vesztesről. Humora ezúttal szelídebb, megbocsátóbb, nem harsány nevetésre, hanem félszeg mosolyra, tűnődésre és együttérzésre késztet.

Hildy Johnson a harmincas évek Chicagójában az egyik legjobb újságíró-riporter. Megelégelvén főnöke rigolyáit s az egész újságírást, úgy dönt, hogy megházasodik. Walter Burns, a lap főnöke azonban tudja, mit veszíthet. Minden követ megmozgat, hazudik, tagad, fenyeget és könyörög, csak hogy a házasságot megakadályozza, s Hildyt maradásra bírja. Kiváltképp abban a forró helyzetben, amikor egy ártatlan elitélt akasztására készül egész Chicago.

Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.

Claudio is a construction worker living in the outskirts of Rome. He's happily married and his wife is pregnant with their third child. However, a dramatic event comes to upset this simple and happy life.

Stanton Carlisle joins a seedy carnival, working with "Mademoiselle Zeena" and her alcoholic husband, Pete.

1694-ben egy angol nagybirtokos felesége szerződést köt egy rajzolóval, Neville úrral, hogy férje távollétében - meglepetésként - készítsen tizenkét rajzot a kastélyról és környékéről. Neville teljes ellátást kap, s a szerződés külön pontja intézkedik arról, hogy meghatározott időpontokban a ház úrnőjén is kedvét töltheti. Később az úrnő lánya is szerződést köt a rajzolóval, arról, hogy az okmány szerint kedvére használhatja Neville úr testét.

Wyatt Earp and his brothers Morgan and Virgil ride into Tombstone and leave brother James in charge of their cattle herd. On their return they find their cattle stolen and James dead. Wyatt takes on the job of town marshal, making his brothers deputies, and vows to stay in Tombstone until James' killers are found. He soon runs into the brooding, coughing, hard-drinking Doc Holliday as well as the sullen and vicious Clanton clan. Wyatt discovers the owner of a trinket stolen from James' dead body and the stage is set for the Earps' long-awaited revenge.

After the train station clerk is assaulted and left bound and gagged, then the departing train and its passengers robbed, a posse goes in hot pursuit of the fleeing bandits.

Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.

Négy - kitűnő színészek alakította - értelmiségi polgár összeszokott együttesként látogat el egyikük vidéki házába, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, majd az ott marasztalt helybéli tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával. Nyilvánvaló, hogy az az emberi bomlás, amely az élvezetek ilyen hajszolásában kulminál, önpusztításhoz, halálhoz vezet, amit csak a más alkatú - ebbe az életformába csupán belekóstoló - nő élhet túl. Ferreri itt vetette fel talán a legerőteljesebben - és kétségtelenül a legsokkolóbban - az általános emberi lealacsonyodás problémáját, amely oly jellemző tárgya volt a posztmodern filmeknek.

A titkosszolgálat főnőke meg akar szabadulni egy beosztottjától, aki a tisztségére pályázik. Ezért azt állítja az ártatlan muzsikusról, Francoisról, hogy ellenséges sztárügynök, és ráuszítja kollégáit. Francois persze mit sem sejt az egészből, s egy holdkóros biztonságával botladozik a zűrzavaros helyzetek forgatagában. Valahogy mindig sikerül kikeverednie minden veszedelemből, míg üldözői halomra gyilkolják egymást. Sőt még a szép kémnő, Christine is beleszeret.

Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

A szabotőr nem más, mint a jámbor mozitulajdonos Verloc, aki fiatal feleségével és annak kisöccsével él. A mozit figyelni kezdi egy fiatal nyomozó, aki zöldségkereskedőnek adja ki magát s udvarolgat a feleségnek. Verloc gyanút fog, s ezért felesége mit sem sejtő öccsével küld el egy időzített bombát a város másik végébe. A kisfiú, akinek késlekedése miatt a bomba egy autóbuszon robban fel, életét veszti. Az igazságra ráébredő feleségben vacsora közben érlelődik meg az elhatározás: megöli a férjét.

A japán film nagy korszakának világhírű darabja. A háború elembertelenítő hatását példázó kegyetlen rémmese a középkorban játszódik, a belső háborúk idején. Egy magára maradt fiatalasszony és anyósa abból élnek, hogy szamurájokat ölnek meg, értéktárgyaikat ellopják. A gyönyörű fiatal nő szerelembe keveredik egy szökött katonával, s ezzel kivívja anyósa gyűlöletét, féltékenységét. Az ember alatti lét kíméletlen, szenvtelen ábrázolása naturalizmussal, misztikummal és erotikával vegyül.

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. Paul és felesége, Camila anyagi helyzete radikálisan megváltozik, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által követelt javításokkal se Lang se Paul nem ért egyet. Prokosch azonban lefizeti a forgatókönyvírót, aki enged a pénz csábításának. Camila rádöbben, hogy Paul igyekszik kihasználni felesége bájait karrierje egyengetéséhez, és ezért egyre nagyobb megvetést érez férje iránt. Megérti, hogy ez szerelmük végét jelenti...

After handing in a report on the treatment of Chinese colonial labor, Kaji is offered the post of labor chief at a large mining operation in Manchuria, which also grants him exemption from military service. He accepts, and moves to Manchuria with his newly-wed wife Michiko, but when he tries to put his ideas of more humane treatment into practice, he finds himself at odds with scheming officials, cruel foremen, and the military police.

A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."