Világhírről és gazdagságról álmodozik Nick Chapman, a frissen diplomázott filmes fiatalember. Teljes erőbedobással, napi huszonnégy órában dolgozik, hogy meghódítsa Hollywoodot. A legjobban maga lepődik meg, amikor kis híján sikerül a terve. Az egyik filmfesztivál után ugyanis "ráharap" a nagy hatalmú producer, Allen Habel és hű társa, a kacér bombázó. A nagyra törő fiú a segítségükkel bekerül az álomgyár zavaros, kiismerhetetlen világába. Ott azonban a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan eltervezte.

A non-stop roller coaster ride through the scariest moments of the greatest terror films of all time.

Michael Laemle (Bryan Madorsky) tipikus fiatal srác egy tipikus külvárosi házban, valamikor az 50-es években. Mindene megvan, szerető szülők, meleg vacsora minden este - a bizarr rémálmait leszámítva pedig úgy néz ki, minden rendben. Egy nap azonban gyanút fog, hogy a szülei által hazahozott ennivaló "gyanús" eredetű, de a feltételezése oly rémisztő, hogy újdonsült barátnőjével, Sheilával sem meri megosztani.

A film a 18. században játszódik, és egy fiatal fiú, Jim Hawkins történetét meséli el, aki veszélyes kalandokba keveredik: kalózok, vérszomjas banditák és egy elrejtett mesés kincs rejtélye állnak a középpontban. A film izgalmas története, gazdag cselekménye és halhatatlan karakterei – mint Long John Silver – miatt a ma is ismert romantikus kalózkép kialakítójának tekinthető.

Chester Lee (Rodney Dangerfield), hogy biztosítsa saját állását a vállalatnál, elvállalja a cég által szponzorált leány-focicsapat mellett az edzőséget. Chester ugyan kezdetben csak úgy dagad az önbizalomtól, egyvalamivel azonban nem számol: azzal, hogy a csapat szinte teljesen újoncokból verbuválódott. Így aztán nem is csoda, hogy az első néhány forduló után teljes a kudarc. Chester is tudja, drasztikus lépésekhez kell folyamodnia, ezért elképesztő ötlete támad. Martha személyében újabb játékost szerződtet, akiről csak ő tudja, hogy a valóságban nem is Martha, hanem Matthew (Jonathan Brandis).

Sarah büszke, független, önálló fekete nő, aki egyedül neveli gimnazista lányát. Lányának viszont hiányzik az apai szeretet, ezért megpróbálja kideríteni, hogy ki az apja. Legnagyobb meglepetésére kiderül, hogy apja egy ellenszenves üzletember, aki ráadásul fehér bőrű.

Neve: Véderő Foglalkozása: Szuperhős Különleges képessége: NINCS Arthur Poppington nappal építkezéseken dolgozik forgalomirányítóként. Éjszakánként azonban akcióba lép, mint Véderő, a botcsinálta szuperhős, akinek sem szuperképességei, sem pénze, sem különleges kütyüi, se fegyverei nincsenek. Kitartása azonban határtalan, amire szüksége is van, ha el akarja kapni az anyja haláláért felelősnek tartott drogdílert. Amikor azonban Arthur egyik este megment egy fiatal prostit egy a szerb maffiával is összejátszó korrupt zsaru kezei közül, olyan ellenséget szerez magának, aki vagy letartóztatja, vagy megöli.

A szolgálóleány meséje a jövő Amerikájában, az ultrakonzervatív Gilead köztársaságban játszódik. Egy természeti katasztrófát követően eluralkodik a káosz az országban. A kormány rendkívül szigorú törvényeket vezet be. A zsarnoki megszorítások főleg a nőket érintik: az ország vezetői a gyerekek születéséhez szükséges inkubátoroknak tekintik őket. Az atmoszféra szennyezettsége miatt az asszonyok többsége meddő. A termékeny nőket az uralkodó elit kisajátítja, hogy gyerekeket szüljenek nekik. Kate elvesztette férjét és gyermekét, miközben Gileadból próbáltak megszökni. Az elfogott nőnek most utódot kell szülnie a rezsim egyik vezetőjének, akinek a felesége meddő. A helyzet azonban megváltozik, amikor Kate megismerkedik Nickkel, a sofőrrel és egymásba szeretnek. A férfiről kiderül, hogy a földalatti ellenállási mozgalom vezetője.

Az Akita prefektúrabeli Ódate melletti farmon született 1923. november 10-én és a prefektúra nevét is viselő fajtából való. 1924-ben Hachikót gazdája, Hidesaburó Ueno, a Tokiói Egyetem mezőgazdasági tanszék professzora Tokióba vitte magával munkája miatt. A professzor odaadó barátja minden nap végén a közeli Shibuya állomoshoz ment, hogy a hazatérő gazdáját fogadja. Hachikó ezt több, mint egy évig, az év összes munkanapján megtette, míg egyik este a professzor nem jött haza a megszokott vonattal. Mint kiderül aznap az egyetemen szívrohamot kapott és már nem tudtak rajta segíteni. A kutya meg csak várta és várta az állomáson...

Joel Campbell FBI-ügynök Los Angelesből Chicagóba költözik. Új életet szeretne kezdeni, de gyötrő emlékeitől képtelen szabadulni. Alig néhány hónapja telepedett le a városban, amikor sorozatgyilkosság ügyével keresik fel a helyi rendőrök. Az aberrált bűnöző azelőtt Los Angelesben szedte áldozatait, s az ügynök hiába járt a nyomában, nem tudta elkapni. Most rá kell döbbennie, a gazfickó azért jött Chicagóba, hogy macska-egér játékot űzzön vele. Mindegyik gyilkossága előtt elküldi neki következő kiszemelt áldozata fényképét, és biztatja, hogy találja meg, mielőtt megölné..

A főszereplő Steve Martin egy olyan apát alakít, aki mindent túlzásba visz, hogy tökéletes apa lehessen. A modern családi életben zajló kacagtató gyermeknevelési jelenetekben fantasztikus szereplőgárda csatlakozik hozzá. Az még nem lenne baj, hogy a szülőknek meglehetősen magas elvárásaik vannak magukkal és családjukkal szemben. A baj csak az, hogy ezeket meg is akarják valósítani. Így lehetséges az, hogy a Buckman család feje, Gil olyan apává válik, aki mindent túlzásba visz. Túlzásai kacagtatóak, ám ő halálosan komolyan veszi célkitűzését: tökéletes szülő szeretne lenni, akárcsak testvérei, akik a legkülönfélébb módszerekkel próbálnak gyerekeiknél célt érni.

Nicole (Audrey Hepburn) apja, a híres műgyűjtő kölcsönadja múzeuma féltett kincsét, a Cellini Venuszt az egyik párizsi múzeumnak, amely szakértőket hív a szobor eredetének kiderítéséhez. Nicole csak úgy mentheti meg apját a lelepleződéstől, hogy ellopja a kiállításról a nagypapa által készített tökéletes hamisítványt. De mindjárt az akció elején elkövet egy kapitális hibát: felfogadja bűntársául Simont (Peter O'Toole), az apja után nyomozó magándetektívet.

Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, hogy egy esküvő egyszerű és nagyszerű dolog! Az ember lánya, aki még csak nemrégen született meg és még alig húsz éves, egyszer csak azt mondja: megismertem egy fantasztikus srácot és hozzámegyek! Természetes a fiú szörnyű, a szülei kimondottan borzalmasak, az esküvő pedig maga a megtestesült lidércnyomás. George Banks (Steve Martin) mindössze azt szeretné még tudni, hogy egyedül ő, az örömapa érez így?

Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.

Az univerzum végtelen és titokzatos, ám vannak néhányan, akik pontosan tudják, ki jó, ki rossz: ők a Zöld Lámpás Alakulat tagjai, akik a világegyetem nyugalmáért felelnek. Mindegyikük egy olyan gyűrűt hord, ami különleges képességeket biztosít számukra. Amikor új, minden eddiginél hatalmasabb ellenség fenyegeti az univerzum békéjét, kénytelenek egy földi embert is bevenni a csapatba. És attól kezdve a Föld sorsa egy vagány berepülőpilóta kezébe kerül.

Desmond Doss a második világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén 75 bajtársa életét mentette meg úgy, hogy ő maga nem viselt fegyvert. Vallási meggyőződése volt, hogy noha hazája igazságos háborút vív, neki magának nem szabad ölnie. Szanitécként több alkalommal is egymaga hozta ki sebesült bajtársait az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről, miközben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett. Doss volt az első olyan katona, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot, és megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését.

Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.